A DSL után a G-PON világa következik
5 perc olvasás
Ez az xDSL, de hogyan tovább?
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Fórumának soros témája a DSL után várható megoldások voltak, különös tekintettel a passzív optikai átviteli rendszerekre.
Ez az xDSL, de hogyan tovább?
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Fórumának soros témája a DSL után várható megoldások voltak, különös tekintettel a passzív optikai átviteli rendszerekre.
A fórum moderátora Horváth Pál HTE főtitkár, az Actel Zrt. vezérigazgatója volt, a téma vezető előadójaként Tóth Péter Zoltán, a Nokia Siemens Networks Kft. szakértője tartotta meg előadását, „Van jövő a DSL után?" címmel.
Az előadás gondolatsora:
-a szélessávú vezetékes hálózatok fejlődésvonala,
-a felhasználói igények és a technológiai újdonságok gerjesztik a szélessávú elérési hálózatok generációváltását,
-a jelenleg üzemelő DSL hálózatok korlátait a passzív optikai elérési hálózatok (PON) haladhatják meg,
-a PON képességei, tulajdonságai,
-új lehetőségek, távlatok a PON technológia alkalmazásával a szélessávú hálózatok fejlődésében, hibrid megoldások,
-a megoldás sikerét meghatározó tényezők.
A felhasználói trendek szerint 2015-re 5 milliárd ember számít szélessávú, vezetékes vagy mobil elérésre az interneten, eljön „az összekapcsolt világ" korszaka. Ehhez „életre kell kelteni a hálózatot".
A társadalmi igények, a mobilitás új üzleti modellek kialakulását generálják, az idő és az információ valódi értékké válik. A fejlődés vonulatát meghatározó tényezők; a globalizáció , virtualizáció és individualizáció. Mindez a szolgáltatás-vezérelt világból az igények-vezérelte világ felé mutat.
A vezetékes hozzáférésben, különösen a kétirányú teljesítményt igénylő peer-to-peer terjedésével, a sávszélesség határozza meg a piacot. A réz-ATM (ADSL), réz-Ethernet (xDSL, koax) teljesítményét meghaladni csak üvegszálas vezetékekkel (xPON, Ethernet) lehet. A tv szolgáltatások meghatározó sávszélesség igényét Koreában, Japánban már 100 Mbit/s -os hálózatok elégítik ki. 2030-ra globálisan az átlagos elérés 10Gbit/s-ra nőhet, amivel az IPTV, a szélessávú üzleti szolgáltatások és a HDTV kiszolgálható.
A mai vezetékes elérések:
-SHDSL.bis : szimmetrikus szolgáltatás nagy távolságokon, (több mint 5 km.), 2Mbit/s seb.,
-ADSL 2 : 5km-ig hatékony, (hurok- és interferencia-függő), 8Mbit/s,
-ADSL+ : 20Mbit/s 3km-ig, ennél nagyobb távolságon az ADSL jellemzőit hozza,
-VDSL 2 : akár 140Mbit/s egészen rövid hurokhossz mellett, szimmetrikus és aszimmetrikus módban is,
-DSM (dinamikus spektrum menedzsment): a VDSL 2 kiegészítője, megnöveli annak sebességét és hurokhosszát.
A vezetékes és a létező vezeték nélküli megoldások; WiMax, WLAN és rádiós hálózatok, technológiák versenye a jövőben is folytatódni fog.
A konkrét megvalósításhoz földrajzi tényezőket (hurokhossz, népsűrűség, hurokmegosztás) , lakossági és céges igényeket kell figyelembe venni.
Választani kell a pont-pont, vagy pont-multipont megoldások közül.
A PON rendszerek előnye a korábbi megoldásokkal szemben:
hosszabb hurok és nagyobb sávszélesség,
passzív elosztás alkalmazható,
nem kell figyelni a hőmérséklet-változásokra,
könnyen, viszonylag igénytelenül vezethető.
Már 1995-ben léteztek korai PON rendszerek, pl. az A/B-PON ATM alapú megoldása az USA-ban, 2000-ben pedig az E-PON / GE-PON nagyobb elosztási tényezővel (a passzív osztót jellemző értékkel).
2002-ben lépett be a G-PON (gigabit PON) a maga 2,4Gbit/s letöltési és 1,2 Gbit/s feltöltési sebességével, ez az érték még tovább növelhető, 64; 128Gbit/s-ra. Az eljárás a GFP-n (Generic Framing Procedure) átviteli eljáráson alapul, s támogatja a meglévő szolgáltatásokat is.
Az üvegszálas megoldások elméleti távolsági határértéke mintegy 60 km, (VDSL-re 2 km), a gyakorlati hálózattervezéskor 20 km-es távolságokkal számolnak egy-egy passzív szakasz építésekor. Változatos, kombinált megoldásokkal teljeskörű lefedettség biztosítható egy-egy területre.
A hálózatépítés a lakókörnyezetnek megfelelően történhet;
-FTTH, fibre to the home,
-FTTB, fibre to the building,
FTTC, fibre to the curb
megoldásokban.
A G-PON a HDTV-re, a megfelelő szolgáltatás minőségre, rendelkezésre-állásra, kapcsolattartásra, fejlődési lehetőségekre tág teret nyújt. Az egységes szabvány lehetővé teszi passzív optikai hálózatok gazdaságos építését és terjedését.
Bevezetésekor a szolgáltatóknak bonyolult gazdasági számításokat kell végezniük a kockázatok felmérésére, a stratégiai döntés meghozatalára a különböző megoldások (ADSL2+, VDSL2, GPON) variációjánál.
A megoldás jövője megalapozottnak tűnik az EU NG-PON kutatási projektje révén, az uniós előirányzatok konkrét számai szerint a rendszernek 10Gbit/sec letöltési és 2,5Gbit/s feltöltési sebességgel kell üzemelnie.
www.itu.int/newsroom/press_releases/2003/04.html
http://www.flexlight-networks.com/TheGPONStandard.htm
http://telephonyonline.com/fttp/news/telecom_gpon_gets_crowded/
Harmat Lajos
