Ez az xDSL, de hogyan tovább?Ez az xDSL, de hogyan tovább? 

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Fórumának soros témája a DSL után várható megoldások voltak, különös tekintettel a passzív optikai átviteli rendszerekre.

Ez az xDSL, de hogyan tovább?Ez az xDSL, de hogyan tovább? 

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Fórumának soros témája a DSL után várható megoldások voltak, különös tekintettel a passzív optikai átviteli rendszerekre.

A fórum moderátora Horváth Pál  HTE főtitkár,  az Actel Zrt. vezérigazgatója volt, a téma vezető előadójaként Tóth Péter Zoltán, a Nokia Siemens Networks Kft.  szakértője tartotta meg előadását,  „Van jövő a DSL után?" címmel.

Az előadás gondolatsora:

-a szélessávú vezetékes hálózatok fejlődésvonala,

-a felhasználói igények és a technológiai újdonságok gerjesztik a szélessávú elérési hálózatok generációváltását,

-a jelenleg üzemelő DSL hálózatok korlátait a passzív optikai elérési hálózatok (PON) haladhatják meg,

-a PON képességei, tulajdonságai,

-új lehetőségek, távlatok a PON technológia alkalmazásával a szélessávú hálózatok fejlődésében, hibrid megoldások,

-a megoldás sikerét meghatározó tényezők.

A felhasználói trendek szerint 2015-re  5 milliárd ember számít szélessávú, vezetékes vagy mobil elérésre az interneten, eljön „az összekapcsolt világ" korszaka.  Ehhez „életre kell kelteni a hálózatot". 

A társadalmi igények, a mobilitás új üzleti modellek kialakulását generálják, az idő és az információ valódi értékké válik.  A fejlődés vonulatát meghatározó tényezők;  a globalizáció , virtualizáció és individualizáció. Mindez a szolgáltatás-vezérelt világból az igények-vezérelte világ felé mutat.

A vezetékes hozzáférésben, különösen a kétirányú teljesítményt igénylő peer-to-peer terjedésével, a sávszélesség határozza meg a piacot.   A réz-ATM (ADSL),  réz-Ethernet (xDSL, koax)  teljesítményét meghaladni csak üvegszálas vezetékekkel (xPON, Ethernet) lehet.  A tv szolgáltatások meghatározó sávszélesség igényét Koreában, Japánban már 100 Mbit/s -os hálózatok elégítik ki.   2030-ra globálisan az átlagos elérés 10Gbit/s-ra nőhet, amivel az IPTV, a szélessávú üzleti szolgáltatások és a HDTV kiszolgálható. 

A mai vezetékes elérések:

-SHDSL.bis :  szimmetrikus szolgáltatás nagy távolságokon, (több mint 5 km.),  2Mbit/s seb.,

-ADSL 2 :  5km-ig hatékony, (hurok- és interferencia-függő),  8Mbit/s,

-ADSL+  :  20Mbit/s  3km-ig,  ennél nagyobb távolságon az ADSL jellemzőit hozza,

-VDSL 2  :  akár 140Mbit/s  egészen rövid hurokhossz mellett, szimmetrikus és aszimmetrikus módban is,

-DSM (dinamikus spektrum menedzsment):  a VDSL 2  kiegészítője, megnöveli annak sebességét és hurokhosszát.

A vezetékes és a létező vezeték nélküli megoldások; WiMax, WLAN  és rádiós hálózatok,  technológiák versenye a jövőben is folytatódni fog. 

A konkrét megvalósításhoz földrajzi tényezőket (hurokhossz, népsűrűség, hurokmegosztás) , lakossági és céges igényeket kell figyelembe venni.

Választani kell a pont-pont, vagy pont-multipont megoldások közül.

A PON rendszerek előnye a korábbi megoldásokkal szemben: 

hosszabb hurok és nagyobb sávszélesség,

passzív elosztás alkalmazható,

nem kell figyelni a hőmérséklet-változásokra,

könnyen, viszonylag igénytelenül vezethető.

Már 1995-ben léteztek korai PON rendszerek, pl. az A/B-PON ATM alapú megoldása az USA-ban, 2000-ben pedig az E-PON / GE-PON nagyobb elosztási tényezővel (a passzív osztót jellemző értékkel).

2002-ben lépett be a G-PON (gigabit PON) a maga 2,4Gbit/s letöltési és 1,2 Gbit/s feltöltési sebességével, ez az érték még tovább növelhető,  64; 128Gbit/s-ra.  Az eljárás a GFP-n (Generic Framing Procedure) átviteli eljáráson alapul, s támogatja a meglévő szolgáltatásokat is. 

Az üvegszálas megoldások elméleti távolsági határértéke  mintegy 60 km,  (VDSL-re 2 km),  a gyakorlati hálózattervezéskor 20 km-es távolságokkal számolnak egy-egy passzív szakasz építésekor.  Változatos, kombinált megoldásokkal teljeskörű lefedettség biztosítható egy-egy területre.

A hálózatépítés a lakókörnyezetnek megfelelően történhet; 

-FTTH, fibre to the home,

-FTTB,  fibre to the building, 

FTTC,  fibre to the curb

megoldásokban.

A G-PON a HDTV-re, a megfelelő szolgáltatás minőségre, rendelkezésre-állásra, kapcsolattartásra, fejlődési lehetőségekre tág teret nyújt.  Az egységes szabvány lehetővé teszi  passzív optikai hálózatok gazdaságos építését és terjedését.

Bevezetésekor a szolgáltatóknak bonyolult gazdasági számításokat kell végezniük a kockázatok felmérésére, a stratégiai döntés meghozatalára a különböző megoldások (ADSL2+,  VDSL2,  GPON) variációjánál.

A megoldás jövője megalapozottnak tűnik az EU  NG-PON kutatási projektje révén, az uniós előirányzatok konkrét számai szerint a rendszernek  10Gbit/sec letöltési és 2,5Gbit/s  feltöltési sebességgel kell üzemelnie.

http://www.hte.hu/

www.itu.int/newsroom/press_releases/2003/04.html

http://www.flexlight-networks.com/TheGPONStandard.htm

http://telephonyonline.com/fttp/news/telecom_gpon_gets_crowded/ 

http://www.iir-events.com/IIR-conf/Telecoms/EventView.aspx?EventID=1211&SearchResult=http%3a%2f%2fwww.iir-events.com%2fIIR-conf%2fTelecoms%2fSearchEvents.aspx

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük