Piaci elemzések alapján a hazai nagyberuházások közül három olyan terület is beazonosítható, amely egyértelmûen felfutóban van, s a beruházási aktivitás esetükben várhatóan tovább erõsödik majd: a logisztikai központok, a turisztikai létesítmények, illetve a zöldenergia-beruházások. A nagyberuházásokhoz kínált finanszírozási megoldások piaca innovatív megoldásokkal bõvül; hazánkban is megjelenik a projektgazdák által Nyugat-Európában kedvelt és sok esetben preferált alternatív szolgáltatás, melyben a pénzintézet tulajdonosi szerepet is vállal a szükséges önerõ megteremtéséhez.

Volumenét tekintve a legnagyobb beruházási teljesítmény az iparban történt az elmúlt években. Folyó áron az ipari beruházások 2006-ban megközelítették az ezermilliárd forintos határt, az elmúlt években átlagosan 8%-os éves növekedési ütemmel. Ezt követi szorosan a logisztikai szegmens, amely esetében 2006-ban a beruházások volumene meghaladta a 900 milliárd forintot, kiemelkedõ, éves átlagos 46%-os növekedési ütemmel A turisztikai szektorban történt invesztíciók 2006-ban elérték a 43 milliárd forintot, mely a 2005-ös szinthez képest 40%-os bõvülést jelent. Az energetikai beruházások éves volumene 200 milliárd forint körül mozog, azonban az EU által elvárt és ösztönzött ?zöldenergia"-fejlesztések miatt ennek jelentõs bõvülése várható (biodízel, bioetanol, biogáz, szélenergia, napkollektor, stb.).

A beruházók és projektgazdák számára a szûk keresztmetszetet – még a bankok elmúlt években megnövekedett hitelezési hajlandósága mellett is – változatlanul a tõkehiány jelentheti. Több milliárd forintos beruházási volumen mellett a klasszikus kereskedelmi banki konstrukciók – még kiemelkedõen jó gazdaságossági mutatókkal rendelkezõ projektek esetén is – elvárják a 25-40 százalékos önerõt. Ilyen beruházási érték mellett az önerõ biztosítása esetenként még állami/EU támogatások elnyerése esetén is komoly nehézségeket okozhat.

Van megoldás! Hazánkban is megjelent ugyanis a nyugat-európai finanszírozási gyakorlatban meghonosodott tõkeoldali szerepvállalás a hitelt nyújtó pénzintézet részérõl. A finanszírozó – az általános gyakorlattól eltérve – az adott beruházást megvalósító társaságban tõkeinjekciót hajt végre, és ezzel lehetõvé teszi a hitelhez szükséges saját tõke elérését. Finanszírozási oldalon ezt a lépést két tényezõ tette indokolttá; egyrészt a nagyberuházások hitelmarzsainak jelentõs csökkenése az elmúlt években, másrészt a tõkebefektetésen realizálható nagyobb hozam.

Természetesen a finanszírozó hitelen túli tõkeinjekciójához a beruházó cégnek komoly követelményrendszernek kell megfelelnie; az alapvetõ elvárások között sorolhatjuk fel a bizonyított menedzsment-teljesítményt, korábbi referenciaértékû projektekben tükrözõdõ iparági know-howt és a nem utolsósorban az adott projekt stabilan elõrejelezhetõ cash-flow termelõ képességét.

A projektgazda számára a finanszírozó pénzintézet tulajdonostársként történõ bevonása más tõkealternatívákkal szemben hosszabb távon azért lehet kiemelkedõen vonzó, mert elõre rögzített feltételek mellett – akár a beruházásból származó profitból – kivásárolhatja a külsõ tulajdonost és egyedüli részvényessé válhat.

Az újfajta tulajdonosi szerepvállalást is kínáló finanszírozási kooperáció Magyarországon napjainkban indul útjára. Ezzel az alternatív szolgáltatással a hazai piacon az elsõk között – saját anyavállalati tapasztalatok által biztosított know-how-ra támaszkodva – a HYPO Alpe-Adria Leasing jelent meg. A pénzintézet vezérigazgatója, Kiss Zoltán szerint a beruházó és a pénzintézet kapcsolata intenzívebbé válik a tõkeoldali szerepvállalás megjelenésével:

?Már a projekt-elõkészítés fázisában szorosan be kell vonni a finanszírozó partnert. A beruházás természetébõl adódóan a hangsúly az együttmûködésen és a két fél közös kockázatviselési és megtérülési elvárásain van. A beruházó számára kulcsfontosságú szempont, hogy egy helyen, egy rugalmas partnerrel társulva kapjon komplett pénzügyi szolgáltatásokat: a tõkeinjekciótól, a hitelezésen keresztül, az EU támogatások bevonásáig. Eközben pedig nem veszíti el azt a lehetõséget sem, hogy a jövõben ismét teljes tulajdonosi kontrollt gyakorolhat az üzlete felett."

Ipari ingatlan beruházások: a logisztikai központoké a jövõ?

Egy piaci felmérés szerint – amely a kereskedelmi és ipari ingatlanfejlesztésekben aktív szerepet vállaló pénzintézetek 90%-nak véleménye alapján készült -, a beruházások élénkülésére 2007 elsõ felében elsõsorban az irodaházak és a logisztikai központok esetében számíthatunk.

A logisztikai központokat érintõ beruházások a jelek szerint mind a beruházók, mind a finanszírozók szerint az idei év sikerprojektjei lehetnek: a beruházási kedvet követve 2006 második félévében a pénzintézetek legnagyobb arányban ebben a szegmensben növelték kihelyezéseiket, és az elõrejelzések szerint az idei év elsõ félévében is e projektek számíthatnak a legkedvezõbb fogadtatásra a finanszírozóknál.

Magyarországon a 90-es évek közepén a feldolgozóiparban megindult külföldi tõkebeáramlással párhuzamosan ugrottak meg a zöldmezõs ipari és logisztikai beruházások, nagyrészt a már ipari hagyományokkal rendelkezõ vidéki városokban. Az ipari parkok az Észak-Dunántúl nagyvárosaiban fejlõdtek a leggyorsabban, majd az autópálya-hálózat fejlesztésével és a munkaerõpiac sajátosságai miatt a fejlesztések súlypontja fokozatosan áttevõdött az ország keleti részére. A logisztikai beruházások – elsõsorban a közlekedési szempontok figyelembe vételével – a jelentõsebb fogyasztói piacok és Budapest közelében koncentrálódtak, majd sorra követték egymást a meglévõ és kiépülõ (M0, északi és keleti szektor) gyorsforgalmi úthálózat mentén. A szektor igen dinamikus fejlõdésen ment át az elmúlt öt évben, a 2002-es 392 milliárdról a tavalyi évben már közel 902 milliárdra nõtt a beruházási érték, ami 46 százalékos átlagos éves bõvülést jelentett. Az ágazat fejlõdésének új erõt adhat a közúti hálózatbõvítés (M0, M6, M7), illetve a nagy állami közlekedési rendszerek (Malév, MÁV-Cargo) tervezett privatizációja is.

Turizmus

A fejlesztõk Magyarországon egyre nagyobb érdeklõdést mutatnak a turisztikai projektek iránt. Ezt a tendenciát erõsíti egyrészt, hogy más ingatlanpiaci szegmensek visszaestek vagy stagnálnak, másrészt ma már a szállodák értékesítési árra vetített 7-8 százalék körüli hozama egyre jobban megközelíti a klasszikus ingatlantermékek (iroda, kiskereskedelem) hasonló értékeit. A szektorban megvalósult beruházások volumene – az elmúlt öt évet vizsgálva – 2006-ban érte el eddigi csúcspontját. A 2002-es 36 milliárd illetve a 2005-ös 31 milliárd forintos szinthez képest 2006-ban már több mint 43 milliárdnyi tõkemennyiség érkezett ebbe a gazdasági ágba. Ez a kiugró teljesítmény (40 százalékos bõvülés) várhatóan a 2007-es évben is – igaz, alacsonyabb, fenntartható 10-15 százalékos ütemben – folytatódni fog.

Az egyik legfontosabb tényezõ a turizmus fellendülése. A fapados légitársaságok megjelenése után a külföldi turisták száma jelentõsen megugrott, amit a budapesti szálláshelyek piaca láthatóan nem tudott azonnal követni. Ezt követõen egymás után nyílnak meg a magas színvonalú, általában 4 csillagos szállodák Budapesten. Elsõsorban a frekventált belvárosi területeket részesítik elõnyben a beruházók, hiszen ezen a piacon az elhelyezkedés az egyik legfontosabb szempont az értékesíthetõséget illetõen. Érdekesség, hogy ma már néhány kivételtõl eltekintve nem a nagyméretû és magas szobaszámú projektek a jellemzõek, hanem a közepes szállodák dominálják a piacot.

A szállodafejlesztésekkel csaknem párhuzamosan országszerte fontos szerepet kaptak a komplex turisztikai projektek is, melyek a szálláshely-kialakítás mellett termálfürdõvel, konferenciateremmel, és egyéb szórakoztató létesítményekkel is rendelkeznek. Területi elhelyezkedést tekintve továbbra is a fõváros és a Balaton jelentik a kiemelt térségeket, ide összpontosul a legnagyobb projektek többsége. Új tendencia, hogy egyes vidéki nagyvárosokban is egyre nagyobb az igény a minõségi, 4 csillagos szállodák megnyitására. A legjelentõsebb tervezett megaprojekt ebben a szegmensben ma a PlazaCenters által jegyzett Álomsziget az óbudai Hajógyári-szigeten. A tervek szerint a szigeten különbözõ minõségû szálláshelyek, kaszinók, kongresszusi központ illetve vendéglátó és szolgáltató létesítmények kapnak majd helyet. A fejlesztés elõkészítése – hosszas önkormányzati egyeztetés után – már megindult, megvalósulását öt éves idõtávra tervezik. Az osztrák határ mellett épül a tervek szerint Európa egyik legnagyobb szórakoztató központja, ahol a kaszinók játsszák a fõszerepet, amiket szállodák, szórakoztatóközpont és kereskedelmi egységek fognak kiegészíteni.

Mindezek mellett a termálfürdõk fejlesztése, illetve a meglévõ létesítmények modernizálása, bõvítése is folytatódik. Ebben a folyamatban egyedülállónak számít a Budapest északi határában, az új M0-ás híd lejárójánál épülõ Aquaworld termál- és élményfürdõ, amely kategóriájában a második legnagyobb zárt létesítmény lesz Európában.

Zöldenergia

A környezettudatos és fenntartható energiagazdálkodás elterjedésével egyre inkább elõtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások, illetve azok mind jelentõsebb kihasználása.

Magyarországon elsõsorban a szélenergia hasznosítása jár az élen, a többi szegmensben még csak kezdeti lépések történtek, kísérleti projektek indultak meg. A legnagyobb szélerõmûparkok – figyelembe véve a szélviszonyokat és adottságokat – elsõsorban a Kisalföldön, illetve az Alföld déli részén létesülnek. Gyors elterjedésüket elsõsorban a hatósági engedélyezési eljárások hosszadalmassága, illetve a termelt energiát átvevõ áramszolgáltatókkal való megegyezés nehézsége akadályozza.

Magyarország kormányzati szinten, EU-s pályázati forrásokon keresztül, nagy hangsúlyt fektet egy másik megújuló energiaforrás, a bioetanol/biodízel beruházások támogatására is. Jelenleg több ilyen üzem tervezése van folyamatban, egyes esetekben már az építkezés is megkezdõdött. Ezen üzemeknél a finanszírozók és a beruházók legnagyobb kockázata a növényi alapanyag ellátásának biztosítása. A bioetanol elõállítása a jelenlegi piaci áron és nyersanyagáron, megfelelõ üzemméret mellett már nyereséges. A kereslet óriási, és az EU-s elõírások miatt a jövõben ennek további növekedésére lehet számítani. A fosszilis energiahordozók által okozott környezeti károk csökkentése gazdasági prioritást élvez. A biodízel és bioetanol üzemek elterjedését a környezettudatosság mellett nagyban elõsegíti a magas olajárak miatt fellépõ egyre szignisfikánsabb kereslet is. A zöldenergia egyik igen jelentõs növekedés elõtt álló ága lehet emiatt, az úgynevezett bioüzemanyag-gyártás.

Említést érdemel a biogáz szektor is, ahol számos projekt indult, s ezek közül több már építési fázisban is van. Ezen üzemberuházások megvalósításánál a legnagyobb akadály az áram kötelezõ átvételi árának alacsony szintje Nyugat-Európához képest. A számításoknál fontos szempont, hogy a projekt mekkora EU-támogatást tud megszerezni.

Rátérve a zöldenergia beruházások finanszírozási kérdéseire elmondható, hogy számos beruházó rendelkezik szaktudással, projekttel, akár még helyszínnel is, azonban a bankok által elvárt 25%-os önerõt nem képes felmutatni. Megoldást itt is a finanszírozók tulajdonosként történõ bevonása jelenthet. Az állami és EU támogatásoknak azonban még így is kiemelt szerepe van a zöld projektek esetében, mivel a környezetbarát technológia alkalmazása vissza nem térítendõ támogatás nélkül hosszú megtérülést eredményezne. A finanszírozói döntéshozatalban elõnyt jelent a támogatás, különösen azóta, hogy megszûnt a támogatások feltételéül szabott készpénz vagy bankgarancia kizárólagossága és alternatívaként megjelent a kezesi biztosítás.

A HYPO Alpe-Adria Leasing Zrt. a régió egyik legdinamikusabban fejlõdõ pénzügyi csoportjának, a régió több országában is finanszírozóként piacvezetõ Hypo Alpe-Adria Bankcsoportnak a tagja.

A magyarországi tevékenység 2005-ben kezdõdött meg. A magyar leányvállalat fókuszában elsõsorban nagy értékû luxuscikkek magánszemélyek részére történõ finanszírozása valamint nagy értékû vállalati beruházások eszköz-, vagy projekt alapú finanszírozása áll.

A Hypo Alpe-Adria Bankcsoport 110 éve, 1896-ban kezdte meg mûködését Karintiában. Jelenleg 11 országban folytat aktív banküzemi és lízingtevékenységet. A csoport az Alpok-Adria régióban mintegy 250 kirendeltséggel és 5200 munkatárssal 750 ezer ügyfelet szolgál ki.