Magyar vállalkozások: Kínába Hongkongon át vezet az út!

Az  ?IT-Világtrendek 2007?  címû konferenciát  április 12-én tartották a budapesti Millenáris Központ Jövõ Házában a Business class  és a BME ITTK szervezésében.  Hazai és nemzetközi szakemberek,  ifjú tehetségek szóltak az IT elmúlt évérõl, a jövõrõl, új üzleti modellekrõl, cégbirodalmakról.

Az  ?IT-Világtrendek 2007?  címû konferenciát  április 12-én tartották a budapesti Millenáris Központ Jövõ Házában a Business class  és a BME ITTK szervezésében.  Hazai és nemzetközi szakemberek,  ifjú tehetségek szóltak az IT elmúlt évérõl, a jövõrõl, új üzleti modellekrõl, cégbirodalmakról.

Kollányi Bence (ITTK) az országok ?e-felkészültségi" rangsoráról szólt.  Az évente ismétlõdõ felmérés az infotechnológiai lehetõségek kihasználtságáról szól.  50-70-120 ország üzleti döntéshozóit, kormányzati embereit  vonják be a szakértõk technológiai és társadalmi kapcsolódású vizsgálódásukba.  A vizsgálati módszereket állandóan hozzá kell igazítani az olyan gyorsan változó technológiai fejleményekhez, mint pl. a vezeték nélküli internet-elérés. 

A World Economic Forum idevágó vizsgálódása szerint Magyarország a ranglista 30. helyét foglalja el, ami az országok fejlettségi listáján az elsõ harmad és a leszakadók közötti helyre pozícionálja. Nem igazán jó helyezés. Az elsõ helyen Dánia áll, az USA a korábbi évekhez képest 6 helyet visszaesett (az amerikai társadalom nem igazán felkészült az információs társadalom technológiai befogadására).

Az Econimist Intelligence Unit rangsora szerint Amerika és Európa az elsõ 10-ben szerepel.

A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) IKT indexe azt mutatja, hogy a világ tovább polarizálódik, a fejlettségi különbségek tovább növekszenek. Magyarország számára azt a tanulságot lehet levonni, hogy lassan fejlõdünk ugyan, de az információs társadalom nem kap elegendõ prioritást a fejlesztésekben. Az EU feltételeknek nem tudunk kielégítõen megfelelni.

A megjelentek nagy figyelemmel követték a Hong Kong-ból  Skype videokonferenciás kapcsolaton jelentkezõ Kuthy Antal  (Hungarian  Hong Kong Innovative Business Council , HHIBC) szavait, aki a kínai, azon belül is a Hong Kong-i piac jellegzetességeirõl, az IT helyzetérõl és a magyar lehetõségekrõl szólt.  A családostul Hong Kong-ban letelepedett üzletember magyar informatikai cégek Délkelet-Ázsiában való lehetõségeit segíti tevékenységével, a korábban Vietnámban és Dél-Kínában szerzett tapasztalatai gyarapításával. Elmondta, Dél-Kínában a gazdasági reform most az informatikában és a biotechnológiában ver nagy hullámokat.  Európai számára a kínai viszonyok áttekintése nagy nehézséget jelent, ahogy fogalmazott, minél többet lát belõle valaki, annál kevésbé tudja értelmezni…  Dinamikus fejlõdés és az innovációra építõ technológiai fejlõdésre való nagyfokú készség jellemzõ a kínai viszonyokra.  Tizenöt évre terveznek elõre, felfuttatják a K+F beruházásokat, 1999 óta a kínai K+F büdzsé minden évben 20%-al nõtt.  A 2020-ig szóló terveket politikusok, tudósok és mérnökök állítják össze,  2009-re K+F-ben utolérik Európát.

Mit kereshetnek magyar cégek ezen az óriási piacon?  A kínaiak a nemzetközi együttmûködésekre nagy súlyt helyeznek, így akarnak saját fejlesztésû produktumokkal megjelenni pl. a biotechnológiában, nanotechnológiában, az IT területén.  Külföldön dolgozó, tanuló tudósaik egyharmadát hazahívták a hatalmas tervek megvalósítására.  Magában Kínában évente 350 ezer IT végzettségû diák kerül ki a felsõoktatásból, a diákok között nagyon sokan jó képességekkel rendelkeznek.  Alapállásuk, hogy nem akarnak mindent maguk kitalálni, ezért is keresik a nemzetközi együttmûködést.

Hong Kong városállama az angol közigazgatás és jogrend hagyományai szerint szervezõdik, angol nyelvû emberek nemzetközi kapcsolatokat tudnak magas szinten alakítani.  Magyarok számra ez a város és a vonzáskörzetét jelentõ dél-kínai, Gyöngy folyó körüli vidék, a Shen Zen régió jó alkalmat nyújt a kapcsolódásra, még a kínai mértékkel mikro-vállalkozásnak tekinthetõ magyar cégek számára is.  Hong Kong-ban van London után a világ második legnagyobb tõkeberuházásra képes pénzügyi konglomerátuma,  fejlett szolgáltatásokkal. Hatalmas high-tech cégek központja és K+F részlege települt ide, pl. a nálunk is ismert Lenovo-é.

Tehát, az itteni lehetõségek, az angolul szót értõ helyi emberek segítségével kell partnereket keresniük a magyar vállalatoknak, így lehet megközelíteni a belsõ kínai óriási piacot. (Ha magunk akarnánk ezt megoldani, akkor kb. 5 ezer, a kínai nyelvet elsajátító magyar diákot kellene évente képeznünk.) Egyedül nem tudunk kapcsolódni, tanulnunk kell a korábbi hibákból.

Hong Kong-ban évente 30 nagy világkiállítást rendeznek, ebbõl 2-3  IT irányultságú.  A jórészt puszta sziklára épült városban nincsenek mezõgazdasági területek, nincsenek extra forrásaik, de lakói jó üzletemberek, úgy tartják, még a vizet és a jó levegõt is el tudják adni a belsõ kínai területeknek, ezt kell tõlük eltanulnunk.

Érdekes IT adalék; korábban, az angolok kivonulása után hatalmas méreteket öltött a korrupció és az alvilág nagy erõt képviselt, olyannyira, hogy a rendõrfõnök maga is Londonba menekült elõle. Ezt a tendenciát sikerült megállítani, miután minden állami adminisztrációt elektronikus útra tereltek és mindent közzétettek, így jelenleg a közbeszerzések 98%-a mindenki számára átlátható. 

www.bconline.hu/vilagtrendek.htm  

Harmat Lajos