Barsiné Pataky Etelka: Magyarország számára a jövőt a magas szintű technológiai fejlesztések jelentik
9 perc olvasás 
Barsiné Pataky Etelka
Optimista az uniós, műholdas Galileo-program jövőjével kapcsolatban Barsiné Pataky Etelka. A néppárti EP-képviselőnő nagyobb mobilitást, összehangolt fejlesztést sürget a közlekedésben és elsősorban technológiai megközelítéssel küzdene a klímaváltozás ellen. Mérnök-politikusként úgy véli, az Európai Parlamentben jelentősen felértékelődik a szakpolitika szerepe.
Barsiné Pataky Etelka
Optimista az uniós, műholdas Galileo-program jövőjével kapcsolatban Barsiné Pataky Etelka. A néppárti EP-képviselőnő nagyobb mobilitást, összehangolt fejlesztést sürget a közlekedésben és elsősorban technológiai megközelítéssel küzdene a klímaváltozás ellen. Mérnök-politikusként úgy véli, az Európai Parlamentben jelentősen felértékelődik a szakpolitika szerepe.
Ön az uniós műholdas program, a Galileo európai parlamenti témafelelőse. Korábban sokat vitáztak a program finanszírozásáról, de végül megegyezés született: a költségeket teljes egészében az unió állja. Elégedett a döntéssel?
Az Európai Unió műholdas programjának megvalósítása olyan szintű technológiai áttörést hoz majd, mint amilyen annak idején a mobiltelefon-hálózatok kiépítése. Ez lesz ráadásul az első, kizárólag az EU tulajdonában lévő infrastruktúra. Így természetes, ha sok kérdés vetődik fel a finanszírozás kapcsán. A problémák azonban megoldhatók. A 2008-as költségvetés elfogadása volt az első jó lépés. A 2013-ig tartó fejlesztési szakasz, a műholdak fellövése és a földi létesítmények megépítése összesen mintegy 3,4 milliárd euróba kerül. Előírjuk, hogy a kivitelezés mintegy 40 százalékára kis és közepes vállalkozások pályázhassanak, és minden tagállamból indulhassanak cégek a közbeszerzési pályázatokon. Így kap Magyarország is lehetőséget, hogy a magas presztízsű és jövedelmező high-tech iparág egyik beszállítója legyen. Erre egyébként már vannak is jelentkezők.
Mire lehet majd használni ezt a harminc műholdból álló rendszert?
A Galileo műholdas helymeghatározáson alapuló szolgáltatásokat nyújt majd. Ezeket mintegy harmadrészben kimondottan a közlekedésben lehet felhasználni – például autópályadíj-fizető rendszereknél, a légi irányításnál, a flottamenedzsmentben, a logisztikában. A másik kétharmadnak pedig többek között az életmentésben, a migrációfigyelésben, a határőrizetben és a mezőgazdaságban lesz szerepe. Egy interaktív európai rendszerről van szó, amely fejlettebb lesz például a mostani amerikai GPS-nél.
Mik a következő lépések?
A költségvetés megszavazása után most a megfelelő jogi felhatalmazást is meg kell adni a pénzek elköltéséhez. Így például meg kell határozni a közbeszerzési eljárás követelményeit. Mivel a beruházás közpénzből valósul meg, mi, jogalkotók ragaszkodunk ahhoz, hogy az általánosan kötelező elveken kívül a közösség számára fontos részleteket is meghatározzuk. Ehhez el kell fogadni a Galileo-ról szóló uniós rendeletet. Remélem, hogy ennek részleteiről 2008 márciusáig meg tudunk egyezni a Tanáccsal.
Ön tagja az EP klímaváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságának is, ahol az iparral, közlekedéssel és energiával kapcsolatos kérdések témafelelőse. Mit jelent ez?
A klímavédelem területén eddig főleg technológiai újításokkal, szabványokkal lehetett előrelépést elérni – gondoljunk például a gépkocsik kötelező Euro-normáira. Ezért fontos, hogy áttekintsük, mit lehet tenni még a negatív környezeti hatások mérséklésére. A bizottságban felelőse vagyok annak a munkának, amelynek a végén például a kibocsátás-kereskedelem, a bioüzemanyagok, a nukleáris, illetve megújuló energia területén fogalmazunk meg ajánlásokat. Ezek bekerülnek majd a bizottság várhatóan 2008 késő tavaszán elkészülő jelentésébe.
Milyen konkrét elképzelésekről volt már szó?
A hagyományos módszerek lassan elérik hatékonyságuk korlátait, ezért ki kell használnunk például az intelligens közlekedési rendszerekben rejlő lehetőségeket. Az ipart is ösztönözni kell a környezetbarát fejlesztésekre. Példaként említhetném a hidrogén-üzemanyagot, amely jelentős részt fog képviselni a jövő energiafogyasztásában. Ehhez azonban még számos gyakorlati problémát meg kell oldani: töltőállomásokat kell építeni, meg kell szervezni a beszállítói infrastruktúrát, és így tovább. Egy másik fontos irány a „szennyező fizet" elvének érvényesítése, pontosabban a környezetben okozott károk költségének internalizálása. A jövőben így meg kellene fizetni azokat a költségeket is, amelyek egyébként a társadalmat terhelnék: a kármentesítést, zajvédő fal építését, egyebeket. Nem akarjuk versenyképtelenné tenni az ipart és a szolgáltatásokat, azonban a károkozást figyelembe kellene venni egyes előírásokban, illetve az adózásban.
A nyáron a parlament elfogadta az európai közlekedéspolitikáról készített jelentését. Milyen problémákat lát ezen a területen?
A közlekedés közösségi politika, vagyis a fejlesztés irányait Brüsszel határozza meg. A végrehajtás viszont alacsonyabb, tagállami, regionális szinten történik, sok hibával. Az elmúlt öt év tapasztalata az, hogy a közlekedéspolitika gyenge pontja a szabályok alkalmazása. Itt az unió, a tagállamok, vagy akár a régiók szorosabb együttműködésére van szükség. Emellett a korábbiaknál reálisabb célokat kell kitűznünk. Irreálisak voltak azok az elképzelések, melyek kizárólag a vasút fejlesztésére koncentráltak, hiszen közben például – a fapados társaságok révén – meglepetésszerűen fejlődött a légi közlekedés. A meglévő infrastruktúrát jobban ki kell használni, és elengedhetetlen a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés egymással összehangolt fejlesztése és finanszírozása. Ehhez politikai akaratra van szükség.
Egyes környezetvédők a közlekedés, az árufuvarozás visszaszorításában látják a klímaváltozás elleni harc egyik fontos eszközét. Erről mit gondol?
Nem kétséges, hogy a közlekedés jelentős és egyre jelentősebb hatást gyakorol a klímaváltozásra, de a gazdasági fejlődés elválaszthatatlan a közlekedéstől. Nem kevesebb mobilitásra van szükség, hanem éppen hogy többre. A környezetet nem a közlekedés korlátozásával, hanem a rendszerek összekapcsolásával, hatékonyabb megszervezésével, az intelligens megoldások bevezetésével lehet a legjobban védeni. Így lehet elérni, hogy a szállítás a lehető legkevésbé szennyezze a környezetet.
A magyar néppárti delegációban Ön foglalkozott a digitális televíziózás szabályozásával és a postai liberalizációval is. Milyen eredményeket sikerült elérni ezeken a területen?
A műsorszórásban legkésőbb 2012-ig kell átállni az analógról a digitális technológiára. Magyarország szempontjából is fontosnak tartottam, hogy megakadályozzuk a „digitális szakadék" kialakulását, vagyis azt, hogy a szegényebbek ne férjenek hozzá az új technológiához. Ezért bekerült az EP állásfoglalásába, hogy a tagállamoknak támogatniuk kell, hogy mindenki részesülhessen digitális televíziózás nyújtotta előnyökből. Azt is igyekeztünk elérni, hogy egyes szolgáltatók ne kerülhessenek monopolhelyzetbe. Fontosnak tartom, hogy az országgyűlésben nagy többséggel megszavazott magyar szabályozás sok javaslatot átvett tőlünk.
Az EP-szavazás eredményeként az Európai Bizottság által javasolt 2009 helyett 2011-ig, illetve az új tagállamokban csak két évvel később, 2013-ig kell megszüntetni a monopóliumokat a postai szektorban.
Igen, itt is összefogással sikerült elérni, hogy többek között Magyarország is haladékot kapjon. Így a posta addig megőrizheti bevételi forrásait, és megteremtheti annak a feltételeit, hogy állhassa a versenyt a liberalizáció után is. A Magyar Posta tehát legkorábban 2013-tól szembesül a versenyhelyzettel a jelenleg kizárólag a számára fenntartott szolgáltatások terén. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy ezt a derogációs időszakot a Magyar Posta valóban versenyképessége fokozására használja, elkerülve, hogy ez a kistérségek rovására menjen.
Az EP Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságában a turizmussal is foglalkozik. Milyen javaslatai voltak a turizmuspolitikáról szóló EP-jelentéshez?
Javasoltam, hogy erősítsük az egészségturizmus szerepét, illetve azt, hogy ebben az egészségbiztosítók is tevékeny szerepet vállaljanak. Az EU találjon megoldást arra, hogy a biztosítók megtérítsék a másik tagországban igénybe vett gyógykezelést. A végső cél az, hogy az egészségmegőrzés a belső piac részévé váljon. A turizmussal kapcsolatban magyar szempontból az is lényeges, hogy biztosítsuk a könnyített kishatárforgalom lehetőségét az unió külső, schengeni határain. December 21-től ilyen a magyar-ukrán és a magyar-szerb, valamint egy ideig még a magyar-román és a magyar-horvát határ is.
Végezetül engedjen meg egy személyesebb kérdést. Ön volt már országgyűlési képviselő, világkiállítási főbiztos, bécsi nagykövet. Mennyiben más ezekhez képest Brüsszelben EP-képviselőnek lenni?
A tapasztalatok gazdagítanak. Az, hogy európai térben, gondolkodásban, történésekben érvényesítsem a magyar nemzeti érdekeket, nem új számomra, hisz nagykövetként is így gondolkodtam. Hiszem, hogy ez Európát is teljesebbé teszi. Ugyanakkor egyre inkább úgy látom, hogy mindazt, ami új utakat, lehetőségeket és főleg új kihívásokat jelent országunk számára, azt követnünk, alakítanunk kell, és – ami a legfontosabb – közvetítenünk kell hazafelé. Munkám során koncentráltam az új, innovatív, esetenként high-tech fejlesztésekre, hogy minél szélesebbre tárjuk ezeket a kapukat. Magyarországnak végre el kellene indulnia ezen az úton. Meggyőződésem, hogy ez a jövő. Másrészről azt tapasztalom, hogy az Európai Parlamentben jelentősen felértékelődik a szakpolitika szerepe. Az európai szakpolitikus nem szakember, hanem politikus, aki magas szinten ért az adott szakterülethez. Természetesen széles szakértői hátérrel dolgozhat, de amikor szemben ül az Európai Bizottsággal, vagy a Tanáccsal, magára van utalva, és hamar kiderül, valóban érti-e a szakmáját. Mérnök-politikusként alig tudok elképzelni ennél szebb feladatot.
A néppárti Barsiné Pataky Etelka főtag az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságában, póttag az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban, emellett részt vesz az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság munkájában is.
Barsiné Pataky Etelka adatlapja:
Perger István – Eu Brüsszel
