Ádám és Éva – 2007. december 24.
2 perc olvasásKarácsonyt megelőző napon ősszüleinkre emlékezünk, ma van Ádám és Éva napja. Az igazat megvallva, sűrűbben eszünkbe jut kosztümjük és az almafa, mint az életszentségük.
Karácsonyt megelőző napon ősszüleinkre emlékezünk, ma van Ádám és Éva napja. Az igazat megvallva, sűrűbben eszünkbe jut kosztümjük és az almafa, mint az életszentségük.
Pedig az Egyház szentként tiszteli őket. Azt valljuk, hogy a bűnbeesés után megtértek, és Istennel kiengesztelődve haltak meg. De már nem a paradicsomi állapotba visszatérve, hanem Jézus megváltó kereszthalálának erejében, amely időben visszafelé is hat. Az első ember biztos, hogy kellő időt töltött el bűntelenül, mert a gonosz csak egy meglevő jóba tud belegázolni.
S amikor ez sikerült, biztos, hogy az első ember kegyetlenül megszenvedte a megrongálódott kapcsolatokat, mert már a Biblia első lapjain ott a megváltás ígérete. És az első ember újra Isten mellett döntött, ezért szerepel Ádám és Éva a Mindenszentek litániájában. Történetük nemcsak a bűnbeesésig tart, hanem tovább is. Önmagukban és bennünk is. Mert nemcsak a bűn átadását kell hozzájuk kötni, hanem az első megtérést is.
Ott van bennük az egész emberiség, amely többre hivatott, mint lenyúlni az isteni tulajdonságokat. Be tudjuk fogadni a Megváltót, aki Karácsonykor el is érkezik.
Sánta János /MK