Révay András: Jó évet Zárt A Tőzsde

– Hasonlóképpen a korábbi évekhez, 2007-ben is – rendkívül sikeres évet tudhat maga mögött a Budapesti Értéktőzsde. Bár a részvényárak emelkedése elmaradt a korábbi évek szárnyalásától, továbbra is versenyképes teljesítményt nyújtott a magyar piac.

A befektetőknek az idén kétszer is sikerült megízlelni, milyen is, amikor pánikhangulat van a piacon – kezdte a visszatekintést Szalay-Berzeviczy Attila, a Bét elnöke – de a helyzeten mindkétszer sikerült úrrá lenni. Igaz, a jelenleg is tartó amerikai hitelpiaci válság hatása még nem teljesen átlátható. Amerikában a fogyasztás jelentős része hiteleken alapul ezért az ottani tőkepiaci gondok kihatnak a világpiacra. Idehaza a gazdasági növekedés lassulása a stabilizáció ára. A költségvetési egyensúly helyreállítása az ország jövője szempontjából fontos, ugyanakkor az exportunkat „hátba támadja" a világgazdasági helyzet.

A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX index 2007-ben globális összehasonlításban a korábbi évekhez képest szerényebb teljesítményt produkált, hat százalékkal emelkedett. Azonban ez a teljesítmény régiós szinten is megállja a helyét, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a korábbi évek folyamatos emelkedését is: az elmúlt két évben összesen 24 százalékkal nőtt az index értéke. Sajnos továbbra sem történt meg a magánvállalatok nagyszámú tőzsdére lépése – és az állami vállalatoké sem. Hiányzott hozzá a politikai akarat és a kedvező gazdasági-adózási háttér. Leomlottak a határok, melyek itthon a BÉT monopolhelyzetét erősítették. A BÉT és a hazai tőkepiac egyik jelenlegi legfőbb kihívása az egységes európai uniós jogszabálynak (MiFID) való maradéktalan megfelelés. Az új szellemiségű keretelvek alapjaiban alakítják át a piac működési feltételeit. A MiFID lebont mindenfajta jogszabályi piaci korlátot a tőke szabad áramlása érdekében, így megszűnteti a tőzsdekényszer intézményét is. A tőzsdén kívüli üzletkötés lehetősége, az új alternatív kereskedési platformok (Multilateral Trading Facility – MTF) megjelenése a verseny új dimenzióját nyitja meg a tőzsdék számára. Változások kezdődtek, ma már például a MOL is tulajdonosa 2,1 százalék erejéig a BÉT-nek.

A hazai befektetői bázis továbbra is strukturális problémákkal küzd, ami túlzottan érzékennyé teszi piacunkat a globális folyamatokkal szemben. A BÉT stratégiai feladatának tekinti, hogy aktív szerepet vállaljon minden olyan kezdeményezésben, amelynek a lakosság pénzügyi kultúrájának javítása és az általános közgazdasági tudásszint emelése a célja. Ehhez nagyon fontos a határozott kormányzati, gazdaságpolitikai szerepvállalás, ezért a BÉT vezetői mindent megtettek annak érdekében, hogy felhívják a kormányzat figyelmét a tőkepiacot érintő, a gazdasági fellendülés hosszú távú céljait is szolgáló intézkedések bevezetésére. A BÉT 2007 júliusában ötpontos tőkepiac-élénkítő javaslat csomagot fogalmazott meg az alábbi elemekkel:

1. A hosszú távú befektetési számla konstrukciójának bevezetése.

2. Ne kelljen 25 százalékos forrásadót fizetni az ingatlaneladás után azoknak, akik ezt a pénzt a nyugdíjpénztárukba, a nyugdíj-előtakarékossági számlájukra vagy a hosszú távú befektetési számlájukra fizetik be.

3. A pénzügyi ismeretek kerüljenek be a Nemzeti Alaptantervbe.

4. A kormányzat vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a hazai vállalatok tőzsdére lépését a társasági adón keresztül motiválják. A még állami vállalatok esetében pedig fontolják meg a tőzsdére való bevezetés lehetőségét.

5. A tőzsdére bevezetett befektetési jegyek a részvényekhez hasonlóan adózzanak.

Az aktív kormányzati kommunikáció eredményeképpen bekerültek a Nemzeti Alaptantervbe a pénzügyi ismeretek, ma már hatvan középiskolában folyik ilyen oktatás. Egységesedett a tőzsdére bevezetett befektetési alapok adózása, a tőzsdére lépő cégek számára jelentősen bővült az igénybe vehető fejlesztési adókedvezmények köre és jelentősen kedvezőbbé vált az ingatlan értékesítésből származó jövedelmek adózása. Az ingatlan eladásoknál a 15 éves várakozási idő jövőre öt évre csökken, így könnyebb átlépni az ingatlanpiacról a tőkepiacra. Mindemellett ígéret fogalmazódott meg a kormányzat részéről a hosszú távú befektetési számla konstrukció adórendszerbe illesztésére is.

A 2007-es üzleti év fejleményeit Pál Árpád vezérigazgató elemezte. Bár a Tőzsde újabb rekordévet zárt, az év első felében a nemzetközi helyzet volt kedvezőbb. Idehaza inkább a gondok szaporodtak. Az Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül nálunk a legnagyobb a költségvetés hiánya, az előjelzéshez képest jobban nőtt az infláció és jobban csökkent a gazdaság növekedésének üteme. Az utolsó negyedévben ez már csak egy százalék volt, ami az Unió mind a 27 tagállama közül a legkisebb! E pillanatban még kérdéses, mikor fogjuk tudni újból felvenni a versenyt. Ugyanakkor ez a nagyon szigorú 2007-es év az ára annak, hogy 2008. és 2009. már jobb legyen.

Hasonlóan a 2006-os évhez, 2007 egyik legmeghatározóbb folyamata a forgalom tartós élénkülése volt. Az 1998-2000-es időszakban a Budapesti Értéktőzsde havi átlagos forgalma megközelítette a 300 milliárd forintot, majd ez a szám a világ tőkepiacain tapasztalható drámai zuhanást követve, havi átlagos 120 milliárd forintra csökkent. Az utóbbi években viszont kedvező változásokat tapasztalhattunk, a BÉT havi átlagos forgalma jelentősen felülmúlta az 1998-2000-es szintet és 2007-ben meghaladta a havi átlagos 750 milliárd forintot.

A Budapesti Értéktőzsde azonnali piacának két szekciója közül továbbra is a részvény szekció adja a forgalom meghatározó részét. 2007-ben a részvény szekció átlagos napi forgalma 26 milliárd forintról – közel 40 százalékos emelkedéssel – 35 milliárdra nőtt, a havi átlagforgalom pedig meghaladta a 750 milliárdot. A legaktívabb hónapok: június, július és augusztus – vagyis a nyári korrekciót megelőző és a korrekció időszaka – voltak, amikor is több mint 1000 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket a tőzsde részvénypiacán. Az extra forgalomnövekedést az OMV – osztrák olaj- és gázipari konszern – MOL részvények vásárlásán keresztüli akvizíciós törekvése gerjesztette. Az értékpapír-típusok közül változatlanul a részvények állnak az érdeklődés középpontjában: az elmúlt évhez hasonlóan a forgalom 97,8 százaléka ezen a piacon bonyolódik. 2007-ben a BÉT-en jegyzett két legnagyobb tőkeértékű vállalat, a MOL és az OTP együttesen a részvénypiac 62 százalékát adta, míg együttes forgalmuk elérte a 80 százalékot.

A Budapesti Értéktőzsde termékfejlesztésének fókusza a származékos piacról ismét az azonnali piac felé tolódott, amelynek két gyümölcse az ETF és a certificate. Az első közép-kelet-európai ETF (Exchange Traded Fund = indexkövető alap) a Budapesti Értéktőzsdén került forgalomba 2006 decemberében. A befektetők megismerték és bíznak benne. Az új termék kereskedésének első évében a befektetési alap piaci forgalmának közel felét adta. A certificate-ok az ETF-hez hasonlóan szintén csak néhány éves múlttal rendelkeznek, de rövid idő alatt is nagy népszerűségre tettek szert elsősorban a kontinentális piacokon. Ez egy kötelezvény, amit a befektetési bank bocsát ki. A termék sikerének titka, hogy egy értékpapír-vásárláson keresztül akár összetett (olaj, arany) származékos pozíciók építhetők, miközben használatukhoz nem feltétlen szükséges a származékos piac működésének ismerete. A certificate esetében éles verseny indult a lehetséges kibocsátók között, hogy a német és az osztrák mintára Magyarországon is mihamarabb piacra léphessenek ezzel az értékpapírral. A 2007-es esztendőben a Tőzsde kialakította az új eszköz kereskedési szabályait, bevezetési feltételeit, így lehetővé vált, hogy 2008 első negyedévében a piacon köszönthessük az új terméket.

A Tőzsde idei működésének összefoglalásaként kijelenthető: kiemelkedő eredménnyel és rekordméretű forgalommal zárta az évet, és ha a kormány elfogadja az ötpontos javaslat még hiányzó részeit, jövőre még dinamikusabb növekedés várható.