Az egyetem rendeltetése nem csupán a szakismeret átadása

Pázmány Péter Katolikus Egyetem2008. január 10-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán nyílt napot tartottak a jogi pálya iránt érdeklődők számára. Ebből az alkalomból kérdeztük meg Schanda Balázs dékánt arról, milyen is a jogászképzés alapfilozófiája a katolikus egyetemen.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem2008. január 10-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán nyílt napot tartottak a jogi pálya iránt érdeklődők számára. Ebből az alkalomból kérdeztük meg Schanda Balázs dékánt arról, milyen is a jogászképzés alapfilozófiája a katolikus egyetemen.

– A 2008. január 10-én tartott egyetemi nyílt nap alkalmából nyilván sokféle kérdés elhangzott. Én egyet emelnék ki abból kiindulva, hogy országszerte a felsőoktatási képzés keretszámainak átszervezése zajlik a hiányszakmák miatt. Érdemes-e jogot tanulniuk a mai fiataloknak?
– Az egyetem rendeltetése nem csupán a szakismeret átadása, az egyetem egyúttal az igazságkeresés kitüntetett helye. Meggyőződésünk, hogy az igazság megismerhető. Ahogy II. János Pál pápa 1990-ben a katolikus egyetemekről szóló Ex corde Ecclesiae kezdetű apostoli rendelkezésében fogalmazott: a katolikus egyetem privilégiuma, hogy azon munkálkodjon: egység jöjjön létre az igazság keresése és a bizonyosság között, hogy az igazság forrása már ismert. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara (PPKE-JÁK) főleg jogászokat képez, de nem csak jogot tanítunk. A jog mögött ott kell lennie az igazságnak is, az igazság pedig nem pillanatnyi többségek vagy hangulatok kérdése – látjuk, hogy ezek milyen gyorsan változnak olyan elemi kérdések vonatkozásában is, mint az emberi élet, a házasság vagy a család. A PPKE-JÁK amellett, hogy magas színvonalon megadja azt a jogászképzést, melyet más hazai egyetemek is kínálnak, sajátos többletet is kínál. E többletet annak köszönhetjük, hogy egy világos ember- és társadalomkép áll mögöttünk. Ha egy elkötelezett intézmény – tiszteletben tartva mindenki meggyőződését – fel tud kínálni egy javaslatot, a jog vonatkozásában meg tudja fogalmazni, hogy mit követel az emberi személy méltósága, vagy az, hogy az állam rendeltetése a közjó szolgálata, akkor oktatóink és hallgatóink nagyobb szabadságot élveznek, mint a világban általában, hiszen az uralkodó relativizmus eltörli a szabadságot, a korszellem rabjává tesz. A katolikus egyetem helyzeti előnyben van ebben a kérdésben.

Véleményünk szerint ma is érdemes jogászokat képeznünk, hiszen a nálunk végzettek olyan tudást és tartást szereznek, amellyel megállják helyüket a pályán. A jogi diplomát szerzők elhelyezkedési lehetőségei ma is jók. Olyan szakemberből mindig kevés van, akinek tudása emberséggel párosul. Ez a jó jogász ismérve, s ezért érdemes hozzánk jönni egyetemre.

– Hogyan alakulnak idén a keretszámok?
Schanda Balázs A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi kar dékánja– Ami az idén felvehetők számát illeti, Karunkon a következő tanévben nappali tagozaton mintegy 300, levelező tagozaton pedig 400 hallgató kezdheti meg tanulmányait – többségében osztatlan jogászképzésben, kisebb részben pedig nemzetközi igazgatási alapszakon.

Matykó Károly/Magyar Kurír