„…a homok még a harckocsit is megállítja”

A Biblia éve alkalmából megjelent magyarul Chiara Lubich Éljük az Igét című könyve, amelynek bemutatójára február 14-én délelőtt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának dísztermében került sor. A könyv Chiara Lubich életige-magyarázataiból és a hozzájuk kapcsolódó tanúságtételekből tartalmaz válogatást.

A Biblia éve alkalmából megjelent magyarul Chiara Lubich Éljük az Igét című könyve, amelynek bemutatójára február 14-én délelőtt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának dísztermében került sor. A könyv Chiara Lubich életige-magyarázataiból és a hozzájuk kapcsolódó tanúságtételekből tartalmaz válogatást.

A rendezvény méltó módon mutatta be a Biblia évét megihlető gondolat és a Fokoláre Mozgalom Szentíráshoz kötődésének összecsengését, hiszen a Chiara Lubich és az általa alapított mozgalom életéhez immár 65 éve szervesen hozzátartozik Isten Igéjének megélése.

A bemutatón jelen volt többek között Csepregi András evangélikus lelkész, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős titkárságának vezetője, Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspök, D. Szebik Imre evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, valamint Vale Ronchetti és Giuseppe di Giacomo, Chiara Lubich közvetlen munkatársai, a Fokoláre Mozgalom közép-kelet-európai régiójának felelős tanácsadói. Jelen volt továbbá számos szerzetesrend és lelkiségi mozgalom képviselője is.

Bíró László hozzászólásában Isten Igéjének erejét és a Szentírás szemlélődő olvasásának fontosságát helyezte előtérbe. „Úgy vegyük kezünkbe a Szentírást, mint Isten Igéjét, azzal a vággyal, hogy meghalljuk, mit üzen ma az Úr, majd formálódjunk benne" – fogalmazott a püspök, majd hozzátette: akkor leszünk valódi szemlélői az Igének, ha az cselekvésünkben is megnyilvánul. Azt kívánta, hogy a most megjelent könyv sokakat elvezessen a szemlélődő olvasáshoz a cselekvés által.

D. Szebik ImreD. Szebik Imre kiemelte: az Ige elkötelezett megélése fontos kapocs keresztény felekezeteink között. Beszédének fő gondolata az ellenségszeretet volt, amelyet az irgalmas szamaritánus példáján keresztül mutatott be. Rávilágított a felebaráti és ellenségszeretet szoros kapcsolatára. Az ellenségszeret sokszor eszünkbe sem jut, pedig számos apró hétköznapi élethelyzet éppen ennek megélésére hívna bennünket. Emlékeztetett, hogy a megélt Ige – s így az ellenségszeretet is – Jézus követésének feltétele.

A püspökök méltató szavai után Chiara Lubich munkatársainak hozzászólása következett.

Giuseppe di GiacomoGiuseppe di Giacomo,  Chiara Lubich egyik első társnője a kezdetektől részese volt a fokoláre lelkiség születésének és kibontakozásának. Elmondta, hogy 1943-ban a világháború közepette micsoda erővel hatott rájuk az a felismerés, hogy az evangéliumot – amit addig csak olvastak – élni is lehet. A körülöttük zajló pusztítás arról beszélt, hogy minden elmúlik, és ennek szinte ellenpontjaként éltető erő volt az a tapasztalatuk, hogy a szó szerint megélt igék igaznak bizonyultak, gyümölcsöt hoztak.

Rámutatott, miért is volt ez újdonság. Az egyház és a társadalom mai szóhasználatában gyakran szerepelnek az olyan szavak, mint az evangéliumi szeretet, közösség, párbeszéd. 1943-ban azonban – 20 évvel a II. Vatikáni Zsinat előtt – a világiak még nemigen vehették kézbe az evangéliumot, csak a szentmisén hallhatták azt. Akkoriban a szeretet szót vallási és lelki értelemben nem használták, az egység szó pedig egyértelműen a kommunista eszméhez kapcsolódott. Az evangélium olvasása, értelmezése, megélése és a hozzá fűződő tapasztalatok megosztása óriási újdonságot jelentett abban az időben – mondta Ronchetti.

Giuseppe di GiacomoGiuseppe di Giacomo foglalkozását tekintve orvos, és a '60-as években egy hétfős orvoscsoport tagjaként az NDK-ba ment, ahol a „csend egyházában" együtt élték az ottani fokolár közösség életét. Tanúságtételében elmondta, hogy mintegy negyvenéves ott-tartózkodása alatt hogyan terjedt az evangéliumi üzenet, hogyan született meg és növekedett a mozgalom ottani közössége. Beszámolójának végén a Stasi (a keletnémet politikai titkosszolgálat, amely 20 éven át megfigyelés alatt tartotta a közösséget is) róluk szóló feljegyzéséből idézett: „igaz, hogy nincs fegyverük, de a homok még a harckocsit is megállítja".

Az előadások után egy házaspár, egy fiatal lány és egy pap tett tanúságot arról, hogyan élik meg a mindennapokban Isten Igéjét.

A könyv az Új Város Kiadó gondozásában jelent meg, egyházi könyvesboltokban kapható.

Lisztovszki Tünde/Magyar Kurír

Képek: Bartus Sándor