Nehéz Döntés Előtt Az EU Koszovó Függetlenné Válása Után

Uj nemzet uj zászlaja:Koszovo 2008Nem kis részt a közös EU-külpolitika hatékonyságának a megőrzése a tét a külügyminiszterek hétfői ülésén, midőn megpróbálnak közös platformra jutni arról, hogy miképpen reagáljanak Koszovó vasárnap kikiáltott függetlenségére. A hétvégén egyébként megkapta a zöld jelzést a koszovói EU-misszió végrehajtása.

Tagállami diplomáciai források még a koszovói függetlenség vasárnapi kikiáltása előtt, pénteken visszatérően úgy fogalmaztak Brüsszelben, hogy a hétfői EU-külügyminiszteri találkozó alapvető tétje nem Koszovó elismerése – ez ugyanis nemzetállami hatáskörbe tartozó lépés. Hanem az, hogy a Huszonhetek számára olyan közös platformot alakítsanak ki, ami egyszerre kínál perspektívát a most formálódó koszovói államalakulatnak, szavatolja az Ahtisaari-tervben foglalt elveknek – így a hatékony kisebbségvédelemnek – a maradéktalan teljesülését, és közben kellő mozgásteret biztosít az EU-tagoknak ahhoz, hogy az általuk kívánatosnak tartott módon járjanak el. Diplomaták előzetesen arra számítottak, hogy 18-20 uniós tagállam jelenti majd be, hogy el kívánja ismerni Koszovó függetlenségét.

„Nem elvárás, hogy hétfőn minden EU-tag azonnal elismerje Koszovó függetlenségét, bár az azért kívánatos lenne, hogy erre minél több fővárosban sor kerüljön. Arról sem lesz szó, hogy emiatt most elkezdjük majd egymást győzködni. A lényeg, hogy aki érettnek tekinti a helyzetet, az lépjen, s hogy ehhez szolgáljon háttérül egy közös iránymutatás és platform" – mutatott rá pénteken az egyik befolyásos tagország brüsszeli EU-nagykövete.

Néhány órával korábban egy másik tagállambeli kollégája utalt arra, hogy „korábban már kialakult a Huszonhetek között egy erős konszenzus arról, hogy Koszovónak stabilnak, demokratikusnak, a jogállamiság talaján állónak és többnemzetiségűnek kell lennie", és hogy (miként az egész Nyugat-Balkánnak, így értelemszerűen neki is) „európai perspektívával kell rendelkeznie". Az első számú cél most az, hogy „minderre (hétfőn) emlékeztessünk" – mutatott rá az idézett magas rangú diplomata.

"Koszovó nem maradhat légüres térben. Miután kikiáltotta a függetlenséget, kell, hogy legyen előtte egy olyan jövőkép, ami felé tovább léphet" – mutatott rá az utóbbi elvárás kapcsán az elsőként idézett nagykövet is, aki szerint nem lehet kérdéses, hogy idővel Pristinának is fel kell kínálni a stabilizációs és társulási megállapodás kitárgyalásának a lehetőségét, és ezt már most jelezni kell. Elismerte ugyanakkor, hogy mindez mindaddig „problematikus", amíg nem minden EU-tag kész független létében elismerni, de szavai szerint ennek ellenére, „mielőbb legalább el kell indulni ezen az úton".

Jól értesült tanácsi források szerint a hétfői miniszteri ülés előtt az utóbbi mozzanat jelentette igazából a legnagyobb fejfájást. Nevezetesen, hogy néhány tagállam még a hétvége előtt is oly mértékig vonakodott ebbe az irányba elindulni, hogy az felvetette az említett „közös platform" kialakulásának a lehetetlenségét is. Ami viszont már nemcsak Koszovó, hanem a közös EU-külpolitika szempontjából is kedvezőtlen fejlemény lehet – mutattak rá szakértők.

Nem hivatalos forrásból tudni lehetett, hogy az addigi egyeztetések nyomán a múlt hét második felében kialakulóban volt egy lehetséges közös nyilatkozat szövege. Ez tudomásul venné a „koszovói helyzet megváltozását", meggyőződését fejezné ki, hogy mindezek nyomán Koszovóban kezdetét veszi majd az Ahtisaari-terv végrehajtása, a Nyugat-Balkánnak felkínált európai perspektíva pedig kiterjedhet immár reá is, beleértve ebbe a stabilizációs és társulási folyamat beindítását. Végül, utalhatna arra is, hogy az EU központi szerepet készül játszani Koszovó gazdasági talpra állásában, és kezdeményező szerepet vállal az ehhez szükséges „felajánlási (pénzügyi támogatási) konferencia" összehívásában. Mindez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy máris valamennyi tagország el is kell, hogy ismerje Koszovó egyoldalúan (értsd szerb ellenkezés dacára) kikiáltott függetlenségét, csupán a kérdéskör egészéhez kínál közös megközelítést.

Úgy tudni, hogy az EU-nagykövetek múlt hét közepén tartott ülése után a „közös gondolkodás" a többség részéről hajlott afelé, hogy ezen elemeket tekintsék alapnak egy lehetséges közös, hétfői reagáláshoz. Az is kiderült ugyanakkor, hogy a jelenleg még inkább elzárkózó tagországok közül különösen Ciprus oly mértékig ellenségesen viszonyult már magának az elismerésnek a kérdésfelvetéséhez is, hogy – egy tanácsi forrás szerint – a „közös gondolkodásban" sem volt hajlandó részt venni, és pénteken reális esélye látszott annak, hogy Nicosia elutasítása miatt lehetetlenné válhat hétfőn bármiféle huszonhetes közös nyilatkozatot közzétenni. „A ciprusi elutasítás elvi alapú, midőn – nyilván sajátos helyzetéből kiindulva – már a függetlenedés tényével szemben is alapvető fenntartásai vannak" – jegyezte meg ennek kapcsán egy brüsszeli diplomata.

Emlékezetes, hogy akadnak más, jelentős mértékben vonakodó tagországok is – így Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus és Bulgária -, közülük a közelgő választások miatt különösen Madrid álláspontja tűnt az utóbbi napokban egyre merevebbnek. De tanácsi bennfentesek úgy vélték, hogy amennyiben hétfőn sort kerítenek az említett „közös platformot" jelentő nyilatkozat szövegezésében bizonyos fokú „lazításra", úgy a spanyol ellenállás talán leszerelhető lesz.

Ciprus hajthatatlansága azonban jó eséllyel fennmaradhat a külügyminiszterek hétfői – egyes várakozások szerint maratoninak ígérkező – ülésén is. Ez esetben az egyetlen alternatívát az jelentheti, ha Szlovénia tesz közzé EU-elnökségi nyilatkozatot, és ebbe mentenek át minél több elemet a fentebb részletezett gondolatsorból. „Ez persze már 'nem az igazi', de még mindig kínálhat valamilyen 'EU-keretet' mindazon tagországok számára – mint Ausztria, vagy Magyarország -, amelyeknek jól jöhet egy ilyen a saját nemzeti álláspontjuk kialakításakor" – mutatott rá egy tanácsi tisztviselő.

A fő gondot egy ilyen fejleménnyel nem is annyira az jelenti majd, hogy mennyiben segíti, vagy gátolja a megfelelő nemzeti reagálás kihordását. Hanem, hogy a hivatalos EU-nyilatkozat elmaradása rendkívül súlyos presztízs-veszteség volna a közös EU-külpolitika hitelességére nézve. „Ha az európai országok képtelenek közös véleményt megfogalmazni egy tisztán európai kérdésben, akkor milyen alapon akarnak hatást gyakorolni Európán kívüli ügyekben?" – jegyezte meg ennek kapcsán egy brüsszeli szakértő.

Elfogadták az „EULEX Koszovó" misszió műveleti terveit

Miközben a politikai szintű viták számos kérdőjelet hagytak a hétfői miniszteri találkozó előtt, egy vonatkozásban viszont sikerült huszonhetes körben dűlőre jutni. Pénteken éjfélkor lezárult az a jóváhagyási eljárás, amelynek eredményeként szombaton a szlovén EU-elnökség bejelenthette: valamennyi tagország elfogadta annak a polgári missziónak – az EULEX Koszovónak – a műveleti terveit, amelynek keretében a következő 120 napban összesen maximum 2210 igazságügyi, rendészeti és vámügyi szakértőt telepíthetnek majd Koszovóba. Megerősítést nyert az is, hogy a misszió vezetésével a francia Yves de Kermabont bízta meg az EU Biztonsági és Politikai Tanács (PSC), illetve, hogy az EU koszovói különleges megbízottja a holland Pieter Feith lesz.

BRUXINFO