Mobilalapú vészhelyzeti szolgáltatások
4 perc olvasás 
Márfai Péter (MSZP)
Az MSZP Országgyűlési Képviselőcsoport Informatikai és Hírközlési szakmai csoportja újra áttekintette a mobiltelefon alapú vészhelyzeti szolgáltatások bevezetésével kapcsolatos lehetőségeket, illetve szabályozási feladatokat.
Márfai Péter (MSZP)
Az MSZP Országgyűlési Képviselőcsoport Informatikai és Hírközlési szakmai csoportja újra áttekintette a mobiltelefon alapú vészhelyzeti szolgáltatások bevezetésével kapcsolatos lehetőségeket, illetve szabályozási feladatokat.
Napjainkban a segélyhívó központok a feladatuk minél hatékonyabb ellátásának érdekében már nemcsak a hívó (előfizető) számát és egyéb személyes adatait dolgozzák fel a gyors intézkedés érdekében, hanem a hívásindítás helyének pontos meghatározásával olyan – akár életmentő – információval látják el a helyszínre kivonuló készenléti/rendfenntartó egységeket, ami a gyors intézkedés elengedhetetlen feltétele.
Ez a vezetékes technológiákhoz kapcsolódó végpontok esetében a hívószámhoz egyértelműen hozzárendelhető földrajzi koordináta, mely időben nem változik. A GSM szolgáltatás térhódításával a segélykérő hívások mind nagyobb százalékát indítják mobil készülékről, amelyek pontos pozíciójának meghatározása ugyanolyan fontos szerepet kap a segélykéréshez kapcsolódó feladatok ellátásában. Szükségessé vált nemcsak a hívószám és előfizetői adatok kezelésének egységesítése, hanem a pozíció minél pontosabb meghatározása.
Az E112 egységes segélyhívó szám bevezetésével kezdetét vette a segélyhívó rendszer egységesítése abban a tekintetben is, hogy függetlenül attól, hogy a hívást indító személy mely szolgáltató infrastruktúráját veszi igénybe, a pozíciója a lehető legpontosabban meghatározható legyen.
A GSM készülékek esetében a szolgáltatás jellegéből fakadóan a hívás indítás helye folyamatosan változik, annak meghatározása csak valós időben lehetséges. A hívás felépítés során a GSM szolgáltató természetesen korlátozott mértékben, de rendelkezik információval a mobil telefon helyzetéről, hiszen a hálózat felépítéséből fakadóan a mobil készülék egy adott rádiós cellához rendelhető (CGI – Cell Global Identity) a hívás folyamán.
Ez a CGI-TA helymeghatározás a GSM hálózat jelzésrendszeréből fakadó információ, a szolgáltató automatikusan rendelkezik vele. Figyelembe kell azonban venni, hogy a bázisállomástól való távolság növelésével ennek az 550m széles ívnek a hossza elvileg a 70 km-t is elérheti és vidéki környezetben a 30km is reális érték. A szolgáltató ennek a pontosságát térerősség mérésekkel tovább növelheti, de az elért eredmény erősen függ a cellastruktúra kialakításától és a tereptárgyak árnyékoló hatásától.
A fent említett helymeghatározási pontosság további növelésére többféle megoldás létezik. Ezek szabványosított eljárások, de igény hiányában a többsége a GSM hálózatban nem került implementálásra, vagy a mobil oldalon kívánnak extra képességeket.
Az egyes technológiák más-más pontosságot képesek biztosítani és természetesen ennek megvannak az okai, előnyei és hátrányai, amelyek jól behatárolják a lehetőségeket.
A hazai mobil ellátottság magas szintje lehetővé teszi, és egyben indokolja is, hogy a vészhelyzeti szolgáltatások mobiltelefonos támogatását bevezessük. A használhatóság feltétele, hogy a helymeghatározás pontosságát 50 méter alá szorítsuk.
A társadalmi szolidaritás hatékonyságát vészhelyzetben nagymértékben az határozza meg, hogy a vészhelyzet jelzését követően mikor érkezik a helyszínre a segítség. A helyszín pozíciójának meghatározása, pontos azonosítása ésszerű, megvalósítható és aktuális feladat.
Budapest, 2008. március 7.
Márfai Péter
Gazdasági és Informatikai Bizottság alelnöke, az Informatikai Albizottság elnöke
