Révay András: Nem vodka, pálinka!
4 perc olvasás
Az eddigi huszonnyolc találkozó során mindössze három alkalommal fordult elő, hogy az előadók között hölgyet köszönthettek a Média Pálinkaklub tagjai. A harmadik a Gusto pálinkák bemutatásakor történt.
Az eddigi huszonnyolc találkozó során mindössze három alkalommal fordult elő, hogy az előadók között hölgyet köszönthettek a Média Pálinkaklub tagjai. A harmadik a Gusto pálinkák bemutatásakor történt.
Felületes rápillantáskor a szemlélő inkább vodkának gondolná a palack tartalmát, főként a szokatlan címkézés okán. Az rendben van – és helyes is – hogy maga az ital teljesen átlátszó, víztiszta, de ugyanilyen átlátszó az üvegekre ragasztott címke is. Pálinkáknál ilyet ritkán látunk, vodkánál gyakoribb. Persze éppen ez adja a Gusto egyediséget, illetve – legyünk pontosak – nem csak ez. Ha megnézzük a Johanna Kft. honlapját (http://www.palinka.hu/), az Eck név alatt 1712-es évszámot látunk. A főzdéről viszont az ügyvezető, Eck Johanna csak annyit árult el, hogy közvetlenül Kecskemét mellett, Lajosmizsén működnek 2006 óta és a korszerű, tornyos lepárlási rendszert használják.
A bemutatót mindjárt egy valódi ritkasággal, Japánszilva pálinkával kezdték. Ez a fajta nem az a tipikus kékhéjú, inkább hamvas, liláskék. Rendkívül sok alfaja van. Jellegzetessége, hogy aromakomponensei sokkal virágosabbak, inkább a kajszibarackéval, mint a szilváéval egyeznek. A Besztercei viszont már a klasszikus szilvapálinka. Ez a fajta a betegségekre roppant érzékeny, ezért az ültetvények mérete egyre csökken az országban. A fákat sokan ellenállóbb fajtákra cserélik, azokban viszont az aromaanyagok mennyisége kevesebb. A Gusto szakemberei igyekeznek már a betakarításkor jelen lenni és innen számítva négy – öt óra alatt már meg is kezdik a feldolgozást. A lepárlótoronyban öt tányért használnak, a desztillálás folyamatát végig számítógéppel követik, így az öt tányér által szétválogatott frakciók összetételét pontosan ismerik. Ez a minőség garanciája.
Az üzletekbe kerülő pálinkáik általában 41 fokosak, bár – látni fogjuk – van kivétel. Kecskemét környékét és az egész régiót joggal nevezik Közép-Európa gyümölcsöskertjének. A homoktalaj kvarckristályai millió apró tükörként verik vissza a napsugarakat a gyümölcsökre és a talaj éjszaka is meleg marad. Ezért terem itt kiváló kajszibarack, bár a bemutatott, 41 fokos pálinka fajtajellege sem ízében, sem illatában nem tűnt kifejezetten határozottnak. Ha viszont ugyanezt a pálinkát a lepárlás után 51 fokosra hígítják, már sokkal markánsabban hordozza az elvárható barack-jelleget. Az alkohol sem nyomja el az ízeket, inkább egy teljesen más aromavilágot nyit meg.
A főzde a Cserszegi Fűszerest az izsáki szőlőkből szerzi. Nem bort és nem is a törkölyt párolják le, a bogyózott szőlőszemeket erjesztik. Állandó karbantartással, keveréssel érik el, hogy a szőlőhéj ne ülepedjen ki. Értékes anyagai így lepárláskor nagyobbrészt át is kerülnek a párlatba. Saválló tartályokban, három hónapig, aszalt szőlőszemeken érlelik és a palackba is kerül néhány szem, ezúttal tehát ágyaspálinkával van dolgunk. A 41 fokos, selymes, mazsola ízű ital szépen kiadja illatát, még az 51 fokos után kóstolva sem tűnik erőtlennek.
Nem a megszokott birsalmából, hanem a még fanyarabb birskörtéből készül a birspálinka. Ezáltal még inkább férfias karakterű. A gyümölccsel szinte meg kell harcolni, amíg pálinka lesz belőle. Miután a héját az apró szőröktől megtisztították, kalapácsos darálóval zúzzák péppé a további feldolgozás előtt. A kozmaolajoktól lehűtve, finomszűrő segítségével szabadítják meg. Édeskés, határozottan birs ízű italt kapnak.
