Bölcskei Gusztáv Református Püspök Húsvéti Igehirdetése A Debreceni Nagytemplomban A Félelmet Csak A Teljes Szeretet Győzheti Le

Dr Bölcskei Gusztáv református püspök
Máté 28, 10
Ne féljetek! Ez a feltámadott Jézus első szava. Nem élménybeszámolót tart arról, hogy milyen volt odaát abban a világban, amelyet nem ismerünk…

Ne féljetek! Ez ugyanaz, amivel a régi teremtés világában Jézus elbúcsúzott a tanítványoktól. Amikor együtt van a tanítványaival az utolsó órákban, akkor ezt mondja nekik: "ne féljetek! Higgyetek Istenben és higgyetek én bennem!" A feltámadott Jézus ugyanezt a szót mondja: ne féljetek! Az első szó, húsvét első szava az új teremtés világából bizony ugyanaz, mint amivel a régi világban Jézus elbúcsúzott. Milyen izgalommal tudjuk figyelni szülőként, hogy vajon amikor a gyermekünk elkezd beszélni, mi lesz az első szó, amit kimond. Milyen büszkeség és öröm tölt el bennünket, amikor halljuk az első szó, a ráismerésnek a szava, amelyikkel talán bennünket szólít meg: mama vagy apa!

Szeretett testvérek! Ezen a húsvéti ünnepen így halljuk az új teremtés első szavát, amelyikkel Jézus odafordul hozzánk, és azt mondja: ne féljetek!

Igen! Húsvét történtében, a feltámadás történetében olyan kevés színes beszámoló van. De a lényeg nem ebben van. A lényeg abban van, és Jézus azért tudja ugyanazt mondani búcsúzásakor, mint feltámadása után, mert Jézus lényege nem változik. Jézus lényege nem változott meg a kereszt és a feltámadás által. Mi emberek, amikor szembesülünk a saját elmúlásunkkal, a saját halálunkkal, akkor az a kérdés izgat talán a legjobban bennünket, hogy vajon hogyan változtatja meg lényegünket a szenvedés, az elmúlás, a halál. Húsvét csodálatos titka, csodálatos misztériuma újra és újra ezt hirdeti nekünk: Jézus lényege nem változott meg. Húsvét arról szól: a halál lényege változott meg.

Emlékezzünk csak János evangéliumából Lázár feltámasztásának a jelentére! Lázárt visszahozza Jézus halálfeletti hatalma, visszahozza a halál birodalmából. És Lázár még sem mond semmit, mert ott a halál lényege nem változott meg. Lázárt kimentette Krisztus szeretete a halál birodalmából, de a halál lényege nem változott meg.

Húsvét. Jézus csodálatos szava a legemberségesebb szó, amelyikkel odafordul ezekhez az asszonyokhoz, azt mondja nekik: ne féljetek! Ne féljetek, mert én itt vagyok! Ez az a krisztusi szó, amire a legnagyobb szükségünk van ma is. Mindig titok marad, mindig megmarad húsvét misztériuma, amelyiket meg lehet őrizni és soha nem lehet megfejteni, mind ama napig, amelyen a költő Pilinszky mondja: "az atya mint egy szálkát visszaveszi majd a keresztet". Ne féljetek! – ez a Feltámadott első szava. Ő nagyon jól tudja, hogy erre van a legnagyobb szükségünk, mert a félelem ott él mindegyikünkben. Ott él bennünk, azóta amióta az ember képes volt felrúgni az Isten iránti bizalmat és azt mondta, azért is eszek annak a fának a gyümölcséből, amelyikről ő azt mondta, hogy ne tegyem. Emlékezzünk csak! Ez az első jelenet, amikor a Szentírásban azt olvassuk, azt mondja az ember: hallottam a hangodat és ezért elrejtőztem előled, mert mezítelen vagyok. Magyarul félek tőled. Innentől kezdve ott van bennünk a félelem, amelyiket sokszor nem tudunk magunknak sem megmagyarázni, mert csak sejtéseink vannak, hogy mitől és kitől félünk. Azt mondja a Feltámadott: ne féljetek! Ne féljetek, mert én itt vagyok! Ez azt jelenti: a halál lényege változott meg és az én irántatok való hűségem és szeretetem nem változott meg. És most lehet, csak most lehet megérteni a húsvéti feltámadott Jézus szavából, hogy miért volt olyan passzív Nagypénteken, miért marad néma. Miért nem tesz semmit? A nagypénteki kereszthalál, a szenvedés passzivitására Isten csodálatos válasza: a húsvét aktivitása, mert húsvét Isten aktív szeretetének a megjelenése, a halálfélelem és az élet félelmeinek világában. Mert nem csak a haláltól lehet félni. Félünk mi olyan sokszor az élettől, a holnaptól. Ezt a félelmet senki és semmi nem tudja legyűrni vagy legyőzni bennünk csak az, aki így lép elénk, aki köszönt és azt mondja: ne féljetek!

Húsvét. A feltámadás hite tesz képessé arra, hogy tudjunk felülemelkedni minden indulaton és tudjunk felülemelkedni ezen a félelmen, amit magunkban hordozunk, amit átöröklünk és átörökítünk, mert minden félelemnek és indulatnak fölébe ott van az a bizonyosság, hogy ő visszajött értünk. Amikor azt mondta: "Nem hagylak titeket árvákul, eljövök hozzátok!", – akkor nem csapott be, megígérte és itt van: ne féljetek!

Jézus nem úgy jelenik meg és nem úgy hirdeti meg ezt az üzenetet, mint akinek nincs köze ahhoz, ami velünk történt és velünk történik. Amikor ő így szól, akkor ez nem az a lelkület, amelyik azt mondja: "nem kell félni, nem fog fájni!" Mert, aki így beszél, annak nincs köze azokhoz, akikről szól. Jézus azt mondja: ne féljetek! Én azt mondtam nektek: "nem hagylak titeket árvákul, eljövök hozzátok". Itt vagyok, mert szeretlek titeket! Mert a félelemnek a bennünket megkörnyékező, bennünk lakozást venni akaró félelemnek valójában nem a bátorság az ellentéte. A félelmet nem lehet bátorsággal legyőzni. Meg lehet próbálni, de az ember rájön, hogy az ő bátorsága hihetetlenül kevés. Nagyon könnyen szertefoszlik. A félelemnek csak és kizárólag a szeretet az ellentéte: ezt mondja húsvét. A félelemnek a szeretet az ellentéte, mert csak a teljes szeretet tudja kiűzni, legyőzni azt a félelmet, amelyik magányossá tesz, halálosan magányossá. Amelyik el tud bizonytalanítani, amelyik meg tudja keseríteni legszebb pillanatainkat is. Ezért mondja Jézus ilyen egyszerűen, őszintén és magától értetődően ezt a mondatot: ne féljetek. Akiket így szólít meg, akik így hallják a Feltámadott első szép szavát, azoknak az élete valóban megváltozik, mert a húsvéti hit, a Feltámadottba vetett hit valóban így tud formálni közösséget, így tud embereket egymáshoz vezetni. Mert az a bizonyosság van mögötte, mivel Jézus lényege nem változott, a halál lényege változott meg és így a halál marad magányos, a halál marad magára- erre csak Jézus képes. Ezért ünnepeljük, ezért imádjuk és magasztaljuk őt ezen a napon és életünk minden napján.

Ne féljetek!- mondja Jézus. Pedig külsőleg semmi nem változott. Azt mondja ezeknek az asszonyoknak: menjetek el Galileába. Galileába elindulni nem veszélytelen vállalkozás: bizonytalanok az utak, ki tudja oda lehet e jutni. Ki tudja hol bukkannak fel a rablók vagy a római seregek? Ott vannak a római katonák, az őrök, akik őrzik a sírt. Ott van a hazugságnak, a manipulációnak a hatalma, hiszen azt mondják az őrség tagjainak: mondjátok azt, hogy itt jártak éjjel a tanítványai és ellopták. Mi majd kimentünk titeket, ha ez a hír odajut a hivatalosokhoz.

Külsőleg nem változott, de akiben a teljes szeretet legyőzte a félelmet az egyszerre maga is annak az aktív szeretetnek a csodálatos hordozójává válik, amelyiket felismer a Názáreti Jézusban. A húsvéti hit, a húsvéti perspektíva éppen ezt változtatja meg bennünk. Mi kezdjük másképp látni az életünket, a mellettünk, a körülöttünk lévőket, a világot. A húsvéti perspektívában az ember nem úgy tekint a mellette lévőre, mint aki félelmet keltő vetélytárs, akivel versengeni kell, akit le kell győzni, akit magam mögött kell hagyni. A húsvéti perspektívában a természet, a bennünket körülvevő világ nem egy pusztítással fenyegető kaotikus halmaz, amelyiket minden áron még a szétrombolása árán is meg kell zabolázni. A történelem nem zűrzavaros események véletlen egymás utánisága, hanem az élő Krisztus uralmának, az élő Krisztus dicsőségének színtere. A hétköznapok nem az értelmetlen hajsza és törtetés alkalmai. Az ünnepek nem átmeneti szünetet jelentenek a szokásos rohanásban, hanem valami egészen más kezdődik el, mert a feltámadott Jézus azt mondja: ne féljetek!

Így kezdődik az új teremtés. Ennyit tudunk róla. A többit nem. Hogyan történt a feltámadás? Mi történt abban a titokzatos csendben: a kereszthalál és húsvét hajnala között? Nem tudjuk. De elég az, hogy Isten tudja. Ez az ő dolga. Ha ő akarja segítségül hívja az angyalokat, akik elhengerítik a követ. A húsvéti titoknak, a húsvéti misztériumnak ezt az oldalát nekünk felesleges feszegetni. A mi számunkra ott kezdődik, ahol halljuk az ő szavát, halljuk az ő hangját, amelyik azt mondja: ne féljetek! És ekkor kezdődik a szép új világ, amelyik nem a félelemre, nem a bizalmatlanságra, nem az egymás letiprására alapítja a maga jövőjét, hanem arra, hogy Jézus lényege nem változott, mert a halál lényege változott meg.

Ez a húsvét. Itt kezdődik, amikor ezt a szót meghalljuk, elhisszük és elkezdjük élni. Most is ezt mondja nekünk Jézus 2008 húsvétján: ne féljetek! Én élek, ti is élni fogtok! Induljatok hát, vár rátok Galilea! Ne féljetek, én is ott leszek! Ámen.