Bábel Balázs érsek szentelte meg, majd Karaffa János és Kiss Róbert atyák leleplezték le április 27-én a dunaszerdahelyi templom falán Marczell Mihály emlékére elhelyezett emléktáblát.

Az eseményrõl Karaffa Attila küldött képes beszámolót a Magyar Kurir szerkesztõségének.

A Dunaszerdahelyi Római Katolikus Plébánia és a Pázmaneum Társulás 2006-ban tartott elõször megemlékezést a dunaszerdahelyi (kisudvarnoki) származású Marczell Mihályról, a budapesti Központi Szeminárium egykori rektoráról, pappá szentelésének 100. évfordulóján.

Az emléktáblaBíró László püspök a budapesti Központi Szeminárium rektora mutatta be akkor a szentmisét Marczell Mihály atyáért a dunaszerdahelyi plébániatemplomban. Az õ buzdítására Kiss Róbert dunaszerdahelyi lelkiatyával egyetértésben a Pázmaneum Társulás elhatározta, hogy emléktáblát is szentel Marczell Mihály tiszteletére.

Bábel Balázs kalocsai érsekAz emléktábla felszentelésére 2007. április 27-én került sor. Az ünnepi szentmisét ezúttal Bábel Balázs kalocsai érsek, Marczell atya szellemi hagyatékának ápolója tartotta. Szentbeszédében a hívekkel megismertette Marczell Mihály életútját és munkásságának mondanivalóját. Az érsek atya buzdította a híveket, a fiatalokat és idõseket egyaránt, hogy soha ne feledkezzenek meg a keresztény erkölcsös nevelésrõl és magyarságuk ápolásáról.

Dr. Marczell Mihály

(1883-1962)

dunaszerdahelyi születés? paptanár,

egyházi író, a budapesti szeminárium rektora emlékére állíttatta

a dunaszerdahelyi egyházközség

és a Pázmaneum.

A. D. 2007.

Az emléktáblát ezután megkoszorúzták az egyházközség, a Pázmaneum képviselõi és a magyarországi Marczell család tagjai is.

Marczell Mihály gondolataiból 2006-ban emlékfüzetet is összeállított a Pázmaneum Társulás. A jeles lelkipásztor, egyetemi tanár, papnevelõ és egyházi író újabb elmélkedéseit ismerheti meg az olvasó keresztúti ájtatosság keretében, amelyet május havában foghatnak kézbe a Marczell Mihály tisztelõk.

Marczell Mihály életrajza

A Pázmaneum emlékkiadványa Marczell Mihály arcképévelMarczell Mihály (el?neve Kisudvarnoki, egyben írói álneve is) a XX. század egyik legnagyobb magyar katolikus nevel?je a csallóközi Dunaszerdahelyen született 1883. augusztus 12-én, és tevékeny életet követ?en Budapesten 1962. december 6-án hunyt el.

Esztergomi f?egyházmegyés áldozópap, pápai kamarás, tiszteletbeli kanonok, prelátus, 1948-tól apostoli protonotárius. Egyetemi tanár, rektor, papnevel?, egyházi író, szerkeszt?, cenzor, hitszónok.

Komáromi, pozsonyi iskolái után teológiai tanulmányait Esztergomban, Budapesten folytatta és 1906-1908 között a bécsi Augustineumban, ahol doktori diplomát is szerzett. 1906. április 26-án pappá szentelik. 1908-1909-ben budapesti hitoktató, 1909-1918 között állami gimnáziumi hittanár. 1908-ban a Regnum Marianum Kongregáció prézese lett. Els?k közt ismerve fel a cserkészet pozitív lehet?ségeit, 1913-ban megalakította a Regnum ?fecske csapatát". Majd a regnumi cserkészek f?parancsnoka, cserkésztáborozás miniszteri biztosa, pedagógiai szakosztályának elnöke.

1916-1918 között tábori lelkész az olasz fronton, 1918-1919-ben az Esztergomi Papnevel? kelkiigazgatója és teológiai tanára. 1919-t?l a Pesti F?iskola Szent Imre Kollégiumának igazgatója. Része volt a Katolikus Diákszövetség létrehozásában, diáksegélyezésekben, diák- és közösségi nyaraltatásokban. 1922-ben az Aquinói Szent Tamás Társaság és 1925-ben a Szent István Akadémia rendes tagjává választotta.

1928-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán magántanár, 1936-tól nyilvános rendes tanár. Két ízben dékán, majd prodékán volt. Az erkölcstani és neveléstudományi tanszék professzora és a szónoklattannak, dogmatikának is oktatója, 1938-ban a lelkipásztorkodástan professzora és a Központi Papnevel? Intézet (KPI) rektora 1952-ig. Különféle egyházi és világi vallásos intézmények, társaságok, körök (Szociális Missziótársulat, Pro Christo Katolikus N?szövetség, Margit Kongregáció stb.) lelki vezet?je.

A szuggesztív hitszónok konferenciabeszédei, lelkigyakorlatai, rekollekciói, prédikációi az ország számos pontján papi és világi tömegeket vonzottak.

1944-ben, Pest érseki biztosa Mindszenty hercegprímás helyetteseként. Az ostrom végveszéllyel fenyeget? tüzét?l er?s könyörgése nyomán menekült meg az Egyetemi templom és a KPI. Vallásra, származásra tekintet nélkül sok menekültet rejtegetett, segélyezett minden id?ben és mindig komolyan kockáztatva életét.

Lelkipásztorkodásának lényeges része volt a gyakorlati és elméleti neveléssel való foglalkozás. Újszerû, modern szellemû pedagógiai felfogását ?A bontakozó élet" nyolc kötetében fejti ki. Marczell Mihály saját összegezése modern katolikus pedagógiájáról: ?Végtelenbe emel? és emelked? szüntelen fejlesztés és bontakozás (?paedagogia perennis"). Mert a lényeg: Istent?l jöttünk, aki kegyelmi er?vel magához emel, ha saját er?feszítésekkel magunk is dolgozunk."

1952-ben megfosztották állásától, otthonától. A hit és erkölcs dolgában halálig meg nem alkuvó nevel?t így ítélte el a kommunista diktatúra: ?körzete félelmetes, neve fogalom, és az emberek gyûrûje övezi életét". Nehéz körülmények között is törhetetlenül a jó múltra építend? jelent és jöv?t szolgálta (a II. Vatikáni Zsinathoz elkezdte el?készít? reform-tervezetét: ,,Világmegújhodás" címmel). ?Megbízott el?adóként" élete végéig oktatott, a Hittudományi Karon. Folytatta hithirdet?, lelkipásztori, írói munkálkodását Prohászka Ottokár diadalmas világnézetével, akinek ?szellemi fia" volt.

A Farkasréti temet?b?l csak 1988-ban helyeztethette be Fábián János rektor az Egyetemi templom kriptájába, ahol Dankó László érsek, az egykori tanítvány újra beszentelte a földi maradványokat.

Könyve: http://www.tintakiado.hu/adat/963937234x/leiras.html

Maczell Mihály Neveléstan címû könyvének letölthetõ változata: http://www.communio.hu/ppek/k399.htm

Életrajzok, megemlékezések:

http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2006.07.02/0801.html

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09989.htm

http://kerikata.hu/publikaciok/text/!kek/nevtor19/nevt1909.htm

MK + MK