Révay András: Mûvészet az utcán
6 perc olvasásEgy fél napra bezárt a Falk Miksa utca, hogy mindjárt azonnal újjá is szülessen. A Tavaszi Fesztivál keretében különleges mûvészeti eseménynek adott helyet, látvány és zene színes forgatagának, ahol egyszerre zajlott az élet a kirakatüvegeken belül és kívül. Ötvennél több galéria fogott össze, hogy maradandó élményt nyújtson a látogatóknak.
Egy fél napra bezárt a Falk Miksa utca, hogy mindjárt azonnal újjá is szülessen. A Tavaszi Fesztivál keretében különleges mûvészeti eseménynek adott helyet, látvány és zene színes forgatagának, ahol egyszerre zajlott az élet a kirakatüvegeken belül és kívül. Ötvennél több galéria fogott össze, hogy maradandó élményt nyújtson a látogatóknak.
A második Falk Art Fórum rendezvényeinek sora március 17-én, délelõtt tízkor kezdõdött, a Nagyházi Galéria már megszokott, rendszeresen következõ aukciójának kiállításával. Ide mindig sokan járnak, mert az aukciósház a mértékadó ízlés és megbízhatóság egyik jelképévé nõtte ki magát. Az érdeklõdést csak fokozta, hogy most külön, jótékonysági árverést is rendeznek. A Falk Art Fórumon résztvevõ gyûjtõk és kereskedõk 2-3 tárgyat ajánlottak fel, hogy a bevételbõl a szamosújvári Téka Kulturális Alapítványt és az egyetemista tehetségeket felkaroló Mathias Corvinus Collegiumot támogassák. Az árverést március 28-án, 17 órától tartják a Galériában.
A Fórum valamennyi eseményérõl lehetetlenség volna beszámolni, ám ? az önkényesség vádját vissza nem utasítva ? néhányat talán mégis érdemes kiemelni. A Haas Galériában Kunt Ernõ expresszív, lényegre törõ, színgazdag kompozícióiból mutattak be néhányat, Tavaszköszöntõ címmel. A három ével ezelõtt elhunyt mûvész tus és akvarell képeibõl, valamint világkörüli utazásai során készült mûveibõl állítottak össze remek gyûjteményt. Ez utóbbi az Orient Expressziók címet viseli, egyebek között mexikói, arab, perui helyszíneket hoz el Budapestre.
Nincs már közöttünk Dolnik Miklós grafikusmûvész sem, akinek kiállítását a Násfa Antik Galéria rendezte meg. Ezzel szeretne hozzájárulni a mûvész ismertebbé tételéhez, hogy a gyûjtõk és a közönség is felfedezhesse magának ezeket a remek alkotásokat. Színei izgalmasak, egyik-másik rajza talán a karikatúra határát súrolja, alakjai mulatságosak ? elsõ pillanatban. Ha viszont valaki hajlandó megállni egy kicsit és hosszasabban szemlélni valamelyik képet, észreveszi, milyen összetett jelképrendszer párosul a kiváló szakmai, grafikusi felkészültséggel, ami ? így együtt ? az alkotót és az alkotást egyaránt különlegessé teszi.
Meglepetéseket persze nem csak a képek, festmények között találunk. Az Anna Antikvitás pici boltjába lépve a látogató elámul a felhalmozott textília-hegyeken, de akkor még jobban, ha a kinyitott, felfüggesztett terítõk közül is szemügyre vesz néhányat. A nagyanyáink korából származó abroszokat, szalvétákat vannak, akik nem sokra becsülik. Gyakran felesleges rongynak tekintik, ki is dobják az értéktelennek látszó kézimunkákat. Ha ide eljönnének, hamar belátnák tévedésüket. Persze még most sem késõ, lehet csodálkozni azon, hogy volt türelmük, ügyességük elkészíteni a változatos mintákat.
Ha már a türelemnél és kézügyességnél tartunk, érdemes elidõzni Kiss Roóz Ilona kerámiái között is. A kiállítást az Orgován Galériában dr. Schiffer János országgyûlési képviselõ nyitotta meg és a látogatók bizonyára egyetértettek vele abban, hogy a mûvésznõ és a kerámia több figyelmet érdemel. Ez a fajta mûvészet a fazekasságból csak a 19 században jött létre, ekkor Magyarországon három nagy gyár is kezdett mûködni és sok híres mûvész jelentkezett alkotásaival. Kiss Roóz Ilona, Kovács Margit tanítványa volt, ám színeit, formáit a természetbõl merítette. Mûvei iránt ma is nagy az érdeklõdés, ennek legjobb bizonyítéka, hogy az Interneten is élén kereslet nyilvánul meg irántuk.
Schmal Róza festõmûvész a Pintér Szonja Kortársgalériában új lehetõségekkel kísérletezik. Szétvágott fényképek elemeivel a Corvin mozi mögötti, lebontásra ítélt házakat menti át az örökkévalóságba. Az Elraktározott város címû kiállításán a sima fatéglák élére ragasztott fénykép-csíkokat mindenki tetszése szerint rendezgetheti úgy, ahogy a hangulata éppen megkívánja. Persze maga a mûvész is példát mutat. Gondolkodása filmszerû, szakít a megmerevedett képszemlélettel. Percrõl-percre hoz létre mindig újabb alkotásokat.
Egy utcafesztivál elképzelhetetlen humor nélkül. Különösen most, amikor éppen az idén száz éves a pesti kabaré! A karikaturisták általában hasonlítanak a rajzaikra, de Lehoczki Károly nem. Õ polihisztor, a szó jó értelmében. Színész, zenész, rajzoló ? naponta képes megújulni. Rajzai szinte szembejönnek velünk az utcán. Az alkotáshoz sokszor papírra, ceruzára sincs szüksége. A sátor, aminek falára a képei kerültek, véletlenül egy parkoló-órát is körülölel. Nyomban rá is került a felirat: ?Az ismeretlen parkolóõr emlékmûve?.
A Falk Miksa utcai rendezvényeknek elmaradhatatlan tartozéka lett a HAAS DALÉRIA. E kiváló nyelvi lelemény és szórakoztató ötlet helyét korábban csak egy, a járdára kitett szék, néhány pad és egy mikrofon jelezte. Most már színpad zárta le az utca Kossuth tér felé esõ végét. Rajta egymást váltották a szereplõk. Elhibázott ötletnek csak a Kistehén Zenekar felléptetését tekinthetjük. A galériák mûpártoló közönsége nem vevõ arra, amit õk szövegeikben humornak gondolnak. Weszely Ernõ harmonika- és zongoramûvész rögtönzött koncertjét annál nagyobb tetszés fogadta. Ugyanez mondható el Rátonyi Róbert és zenekarának bemutatkozásáról.
Az igazi sikert persze azért mégis a két Kossuth-díjas mûvész kiállításának megnyitása jelentette. A Körmendy Galéria Kerényi Jenõ szobrászmûvész és a Folk Art Fórum díszvendége, Schéner Mihály képzõmûvész alkotásait hozta a látogatók elé. A népszerû Misi bácsit azonnal körülvették tisztelõi és õ képes volt ott helyben rajzokat rögtönözni az autogram kérõk füzeteibe. Kiállítási anyagának többségét grafikák teszik ki, álarcok, bábok, mézeskalácsok tervei. Nem feledkezhetünk meg ördögábrázolásairól sem. Ezekkel az emberi gyarlóságot teszi nevetségessé, rámutatva: az ördög bennünk lakozik!
Alkotásaival a közönség nem csak a galéria falain találkozhatott. Schéner Mihály neves jelmeztervezõ is. Elhagyva a színházi környezetet, ruhái közül tíz most az utcán is megjelent. Gór Nagy Mária színitanodájának növendékei, hol sétálva, hol táncolva igyekeztek mind jobb kedvre hangolni a Fórum látogatóit. Beszaladtak a kiállító-termekbe, ki az utcára, kézen fogták az arra járókat, forogtak, pörögtek, mint a fel-fel támadó a tavaszi szél. Akár a jelképévé is válhatnának a következõ Falk Art mûvészeti fesztiváloknak.