Révay András: Márai Városa – I. – EUROASTRA

Kassára és Eperjesre hívott meg magyar idegenforgalmi szakújságírókat a Szlovák Nemzeti Turisztikai Hivatal Budapesti Képviselete. A kétnapos kirándulás mérlegét – már így elöljáróban – megvonva kijelenthetjük: érdemes felkeresni ezeket a városokat.

Igen, Kassára el kell látogatni – és nem csak Rákóczi okán – bár számomra az ott töltött első néhány óra csalódás volt. Rokonaim élnek Szlovákiában, gyakran járok Révkomárom (Komarno) környékén, ahhoz szoktam, amit ott látok. Ezért hittem, hogy Kassán is minden olyan lesz. Kétnyelvűek a feliratok, mindenki magyarul beszél, észre sem veszem, hogy „külföldön" vagyok. Hát tévedtem. Kassán egyáltalán nincsenek magyar feliratok, az utcán elvétve hallani csak magyar szót, a boltokban, étteremben, szállodában még ennyit sem. A személyzet sem tud magyarul. Pedig hát a város ezer szállal kötődik egykori hazájához, megmásíthatatlanul része a történelmének. Sietek leszögezni: a két napban magyarellenességet sem tapasztaltam. Nyomokban sem! Az emlékhelyek, azok az emléktáblák, amik még fellelhetők, sértetlenek, bár az idegenvezető szerint korábban jóval több is volt. Senkit nem zavart, hogy egy kis csoport magyarul beszélt, sem az utcán, sem máshol nem tettek megjegyzést.

A város jelképe egyértelműen a Dóm. A Szent Erzsébet Székesegyház a Kárpát-medence legnagyobb gótikus temploma. Építését az 1380-as években kezdték és az 1500-as években abbahagyták annak ellenére, hogy a magyar királyok szívesen tartózkodtak Kassán. Egyik tornya sohasem készült el. Fennállása során a legnagyobb támogatója Mátyás király volt, ő egy egész szárnyat építtetett, ahonnan a misét hallgatta. Az oratóriumhoz vezető lépcsősornak ezért királylépcső a neve. A templom ma kívülről jól karbantartott, a sisak díszítéséhez tizenkét kiló aranyat használtak fel. A helyreállítást belülről is elkezdték és a pályázati pénzek beérkezésének függvényében, fokozatosan folytatják is.

Ékszere a kétszárnyú oltár, mely „alapállapotban" Szent Erzsébet életét mutatja be tizenkét képen. Böjti időszakban a Passió-ciklus huszonnégy képe látható, míg Adventkor másik tizenkét kép kerül a hívek szeme elé. Az oltárral szemben állva, balra a tizenhat méter magas szentségtartót látjuk. Azt mondják róla, hogy ez a világ legszebb ilyen építménye. Szépségekben az oldalhajók sem szűkölködnek. A késő-gótikus stílusú Angyali Üdvözlet Oltára 1516-ból származik. Jobboldali oszlopán a Fájdalmas Szűzanya plasztikáját láthatjuk, az 1500 körüli évekből. A templom orgonája hangverseny-célokra is alkalmas, a zene és az építészeti szépség együttes találkozása különleges élményt nyújt.

A legfontosabb, amiért talán egyszer az életben minden magyar embernek illő lenne elzarándokolni Kassára, a vezérlő fejedelem sírja, a Dóm kriptájában. II. Rákóczi Ferenc mumifikált testét 1906-ban hazahozták Törökországból, eredeti sírköve fent, a templomban, a gyóntató fölött van. A kriptát nemrég helyreállították, bár a hátsó falán lévő freskót még nem restaurálták. A központi szarkofágban hárman nyugszanak. A fejedelem, a fia József, és mellette fekszik Zrínyi Ilona is. A három másik – szépen gondozott – márványsír Sibrik Miklós, Esterházy Antal, valamint Bercsényi Miklós és felesége hamvait rejti.

A székesegyház mellett, attól mindössze néhány lépésnyire áll a Szent Mihály kápolna. Egykor temetőkápolna volt, 1380 előtt épült és a XVI. század elején kriptává alakították. Két évvel ezelőtt ezt is szépen helyreállították, a XIV. századból származó freskója nagyon jó állapotban van. Szent Jánost, Lukácsot, Márkot, Mátét ábrázolja, ők attribútumaikról tökéletesen felismerhetők. A kápolna színes üvegablakai lényegesen fiatalabbak, de nem kevésbé értékesek. Az üvegezést Róth Miksa készítette. A nagytemplom belseje, tornya és a Rákóczi-sír külön-külön vagy egy kombinált jeggyel látogatható, a kápolnához másik belépőjegyet kell váltani.

Rákóczi emlékét nagy tisztelet övezi Kassán. Ennek legszebb bizonyítéka, hogy felépítették a fejedelem rodostói házának másolatát. Nem kell tehát a törökországi Tekirdagba utazni annak, aki látni szeretné, milyen körülmények között élték utolsó éveiket a bujdosók. A ház előtt hattonnás brazíliai gránittömbön áll a 237 centiméteres Rákóczi szobor – a magyar kormány ajándéka. Rákóczi születésének 330. és kassai temetésének századik évfordulójára állították. A rodostói ház belső épületelemeinek a felét 1905-ben szállították át Kassára, így mindkét helyen maradtak olyan tárgyak, amik még őrzik a fejedelem keze nyomát.

Van persze az újabb korokból is olyan, ami méltó a figyelmünkre – ezért vagy azért. A város legszebb szecessziós épülete a Slavia Hotel, régen a Schubert Szálloda volt. Sajnos az újonnan épültek semmilyen tekintetben nem állják vele a versenyt. A Hotel Centrum, bár valóban a középpontban található, szürke panelépületének felkeresése inkább csak nyáron ajánlatos. A fürdőszobájában például egyáltalán nincs semmiféle fűtés. Lehet, a tervezők úgy gondolták, erre a célra a beépített hajszárító szolgál majd, ám azt már régen nem használhatták, mert vastagon állt rajta a por. A szobákat – kétszeri kérés után – estére elkezdték fűteni, így arra már nem lehetett panasz, mint ahogyan a szálloda éttermére sem. Az étel és a kiszolgálás minősége nem hagy kívánnivalót.

Persze a jónál is van jobb és ez bátran elmondható a Zlatky Dukat étteremről. Az árai – úgy nagyjából – egy, a minősége több fokkal van a Centrum fölött. Pedig a távolság a két hely között sétálva sem több öt percnél. Itt a terítés is elegáns, az étel kitűnő, a felszolgáló fehér kesztyűben dolgozik. Maga az épület is hangulatos, megőrizték a régi ház alapjait, egy vastag üveglapon át a boltíves pincébe is leláthatunk. Érkezéskor még biztosan nem, távozáskor – néhány sör és Becherovka elfogyasztása után – mélysége esetleg okozhat enyhe szédülést. Tessék kérem óvatosnak lenni!