Elfogadták az ökológiai termékekrõl szóló uniós rendeletet
17 perc olvasásAz ökológiai termelésrõl szóló rendeletjavaslat szigorú feltételekhez kötné, mit szabad ökológiai terméknek nevezni. Így például az ilyen élelmiszer legfeljebb 0,1 százalékban tartalmazhatna genetikailag módosított szervezetet (GMO). A korábbi parlamenti elutasítás után, a német soros elnökséggel folytatott tárgyalásokat követõen most újra a plenáris ülés elé került a szöveg. A képviselõk elfogadták a jogszabályt.
Az ökológiai termelésrõl szóló rendeletjavaslat szigorú feltételekhez kötné, mit szabad ökológiai terméknek nevezni. Így például az ilyen élelmiszer legfeljebb 0,1 százalékban tartalmazhatna genetikailag módosított szervezetet (GMO). A korábbi parlamenti elutasítás után, a német soros elnökséggel folytatott tárgyalásokat követõen most újra a plenáris ülés elé került a szöveg. A képviselõk elfogadták a jogszabályt.
A képviselõk a keddi végszavazáson 611 igen, 61 nem szavazattal, 23 tartózkodás mellett elfogadták az ökológiai termékekkel foglalkozó jogszabályt.
A márciusi, strasbourgi plenáris ülésen a képviselõk már szavaztak a módosító indítványokról, azonban a teljes jelentés elfogadása helyett visszaküldték a szöveget a szakbizottságba, mivel véleményük szerint az Európai Bizottság nem tartotta tiszteletben az EP együttdöntési jogát ebben a kérdésben. A parlament ugyanis úgy vélte, a téma nem csupán mezõgazdasági, hanem a belsõ piacot is érinti, viszont míg az elõbbiben csak konzultációs, az utóbbiban együttdöntési joga van az EP-nek. (A jogszabályt jelenleg konzultációs eljárásban tárgyalják. Ebben az esetben az EP azzal tud nyomást gyakorolni a tagállamokat képviselõ tanácsra, ha visszaküldi a javaslatot a szakbizottságba. Ez történt márciusban.)
Ezredrésznyi GMO
Az ökológiai termelésrõl szóló rendeletjavaslat fõ célja a fogyasztói bizalom erõsítése. Ennek érdelében szigorú feltételekhez kötnék, mit lehet ökológiai terméknek nevezni. Nem tartalmazhatna például 0,1 százaléknál nagyobb arányban genetikailag módosított szervezetet (GMO), és szintetikus növényvédõ szereket sem lehetne használni az elõállításuknál. A megfelelõ termékeket ?ökológiai" feliratú logóval lehetne ellátni.
Korábbi közlemények:
Ökológiai termékek: szigorú fogyasztóvédelmi követelményeket akar az EP
Ökológiai termékek: az EP visszautalta a jelentést a szakbizottságba
Jelentéstevõ: Marie-Hél?ne Aubert (Greens/EFA, FR)
Jelentés: A6-0061/2007- Az ökológiai termelésrõl és az ökológiai termékek címkézésérõl szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat
Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2007. május 22., kedd
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5301512
Marie-Hél?ne Aubert
KÖRNYEZETVÉDELEM
Tisztább felszíni vizeket 2015-re
Az EP szigorítana az új, felszíni vizekkel foglalkozó irányelv-tervezetben javasolt követelményeken, ahogy tette ezt korábban a fürdõvizekkel és a felszín alatti vizekkel foglalkozó jogszabályoknál is.
Az Anne Laperrouze (liberális, francia) által jegyzett, felszíni vizekrõl szóló jelentést kedden fogadta el az Európai Parlament. A 2000-ben hatályba lépett vízügyi keretirányelv után további, speciális irányelveket fogad el az unió. Ilyen a most megszavazott, a felszíni vizekkel foglalkozó irányelv-tervezet is. A két másik vízügyi irányelvnél (felszín alatti vizek, illetve fürdõvíz) az EP-képviselõk csak harmadik olvasatban jutottak megállapodásra a tagállamokkal.
A képviselõk – ahogy a korábbi irányelveknél – most is lényegesen szigorítanák az Európai Bizottság (EB) által javasolt szabályokat.
41+28 veszélyes anyag
Az EB környezetminõségi elõírásokban (kme) 41, a felszíni vizekben nagy valószínûséggel megtalálható szennyezõ anyagot határozna meg, köztük például rovarirtó szereket és nehézfémeket. Ezek az anyagok veszélyeztetik az ökoszisztéma fenntarthatóságát és – a táplálékláncba kerülve – az emberi egészséget is.
A parlament 28 további vegyi anyaggal bõvítené a javasolt ?elsõbbségi veszélyes anyagok" listáját. A képviselõk arra is felszólítják a bizottságot, állapítsa meg, hogy a kiegészített listán szereplõ anyagok minõsíthetõk-e ?elsõbbségi veszélyes anyagoknak", és az irányelv hatályba lépése után legkésõbb 12 hónappal értesítse a parlamentet a végsõ besorolásról.
A képviselõk felkérik a bizottságot, biztosítsa a vízminõségre közvetlen vagy közvetett hatással bíró valamennyi közösségi jogalkotás összhangját és hatékonyságát.
Az EB az ellenõrzési módszerekben nagyobb mozgásteret adna a tagállamoknak, a képviselõk viszont központilag elõírnák, milyen mérési eljárást alkalmazzanak.
Bióták és üledékek
Mivel a szennyezési források közelében nem lehet azonnal teljesíteni az új környezetminõségi elõírásokat, az irányelv-tervezet ezeknél ?értéktúllépési átmeneti területeket" jelölne ki. A képviselõk legfeljebb 2018-ig engedélyeznék az átmeneti idõszakot és a kritikus területek folyamatos csökkentéséért a tagállamokat tennék felelõssé.
Az EB eredeti javaslata az ellenõrzést csak a felszíni vizekre korlátozta volna, a biótákat (élõ organizmusok) és az üledékeket viszont nem vizsgálná, kivéve három, a táplálékláncban felhalmozódva igen veszélyes anyagot (higany, hexaklór-benzol hexaklór-butadién). Ehelyett az EP arra kéri a bizottságot, javasoljon új, a bióták és az üledékek ellenõrzésére vonatkozó elõírásokat.
Határon átnyúló vizek
A jogszabály szerint 2015-re csökkenteni kellene a káros anyagok vízbe bocsátásának szintjét.
?A Bizottság 2015-ig ellenõrzi, hogy elvárható-e, hogy a nyilvántartásban feltüntetett kibocsátások, bevezetések és veszteségek 2025-re" megfeleljenek a környezetminõségi elõírásoknak – áll a szövegben.
A jogszabályba bekerült ez a passzus is: ?határon átnyúló vizek esetén a többi érintett tagállam hozzájárulása kell az értéktúllépésre kijelölt átmeneti terület kialakításához".
Olajos: az új jogszabály megtiltja a Rába osztrák szennyezését
Ausztria és Magyarország között éppen e jogszabály hiánya miatt van most konfliktus – vélte Olajos Péter (néppárti) a parlamenti vitában. ?Három osztrák bõrgyár a Rábába engedi ipari szennyvizét. Ettõl a folyó habzik, az osztrák illetékesek pedig rezzenéstelen arccal azzal védekeznek, hogy a jelenlegi EU-s jogszabályok ezt lehetõvé teszik" – emlékeztetett a képviselõ.
?Ez a jogszabály végre figyelembe veszi a természetes vizek teherhordó képességét, sõt majd 70 veszélyes szennyezõ anyagot tiltana be, köztük például a rovarirtó szereket, mosó- és hígítóanyagokat, valamint a nehézfémeket. Ezek az anyagok veszélyeztetik az ökoszisztéma fenntarthatóságát és az emberi egészséget" – fogalmazott Olajos.
A politikus azt mondta, képviselõtársai támogatták módosító indítványait, melyek értelmében az említett ausztriai bõrgyárakból kikerülõ naftalin-szulfonátok is elsõbbségi veszélyes anyagoknak minõsülnek.
Olajos egyébként a jogszabályban javasoltaknál rövidebb határidõket szeretett volna a kötelezettségek teljesítésére.
Jelentéstevõ: Anne Laperrouze (ALDE, FR)
Jelentés: A6-0125/2007 – Környezetminõségi elõírások a vízpolitika terén
Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelvére a vízpolitika területén a környezetminõségi elõírásokról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat
Vita: 2007. május 21., hétfõ
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0129
Anne Laperrouze
Halak: unokáink sem fogják látni?
Kevesli az EP a biológiai sokféleség megõrzéséért tett erõfeszítéseket, pedig – mint a parlamenti témafelelõs mondja – ha minden így megy tovább, ?unokáinknak nem marad hal". A képviselõk több pénzt szeretnének, és az EU által finanszírozott programokban kötelezõen figyelembe vetetnék a biodiverzitás szempontjait.
?A halászati területek 75 százaléka teljesen kimerült vagy túlhalászott. Egyes fajok, például a közönséges tõkehal, a foltos tõkehal és az óriási laposhal már ma is veszélyben vannak. Ha nem teszünk lépéseket a fenntartható felhasználás irányába, unokáinknak nem marad hal" – kongatja meg a vészharangot a biológiai sokszínûséggel foglalkozó véleményadó EP-jelentés készítõje, Adamosz Adamou (zöldpárti, ciprusi). A kedden, kézfelemeléssel megszavazott szöveg témafelelõse figyelmeztet: ?1970 és 2000 között a fajok gazdagsága 40 százalékkal csökkent".
2010-re megállítanák a pusztulást
A jelentés szerint ?sürgõsen intenzív és összehangolt erõfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy legkésõbb 2010-ig megállítható legyen a biológiai sokféleség csökkenése". A szöveg emlékeztet: ?az EU állam-, illetve kormányfõi 2001-ben megállapodtak abban, hogy 2010-re megállítják a biológiai sokféleség hanyatlását az EU-ban és helyreállítják az élõhelyeket és a természeti rendszereket . 2002-ben a világ mintegy 130 vezetõjéhez csatlakozva megegyeztek abban, hogy világszinten jelentõsen mérséklik a biológiai sokféleség csökkenésének sebességét 2010-re".
Invazívok szabad áramlása
A jelentés indokolása kitér arra is, hogy egyes esetekben az úgynevezett ?invazív idegen fajok" elterjedése tette tönkre a helyi állat- és növényvilágot. A képviselõk szerint ezen inváziók megakadályozása létfontosságú. A jelentéstevõ úgy véli, ?az invazív idegen fajok elterjedését súlyosbítja a személyek és az áruk növekvõ mozgása", ezért közös, uniós védekezési stratégiát kell kidolgozni.
Biológiai sokféleség minden EU-politikában
A képviselõk ?komoly aggodalmukat fejezik ki a pénzügyi tervekrõl szóló határozatokból eredõ, a Natura 2000 és egyéb, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépés támogatását érintõ pénzügyi korlátozások miatt".
A parlament azt szeretné, ha a különféle EU-politikákban – mint a közös agrár-, illetve halászati politika – minden szinten érvényesülne a biológiai sokféleség szempontja. A mezõgazdaságban fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a lehetõ legnagyobb mértékben megõrizzék Európa növény- és állatvilágának fajgazdagságát, emellett az agráriumnak a mezõgazdaságnak a fenntartható fejlõdés követelményeinek is meg kell felelnie – így a jelentés.
A képviselõk szerint ügyelni kell a különféle növényvédõ szerek jelentette veszélyre is, és szigorúan be kell tartani a genetikailag módosított növények termelésérõl szóló EU-s elõírásokat.
A jelentés emlékeztet a ?szennyezõ fizet" elv betartásának fontosságára és arra, hogy az ilyen forrásból származó bevételeket is fel lehet használni a környezetvédelmet szolgáló intézkedések finanszírozására.
EU-ökolábnyom
A jelentés szorgalmazza, hogy a Bizottság vizsgálja meg, az EU külkereskedelme milyen ?ökológiai lábnyomot" hagy az Európán kívüli országokban. ?Az európai politikák nem vezethetnek a biológiai sokféleség csökkenéséhez harmadik országokban" – olvasható a jelentésben.
A szöveg kiemeli, aggasztó az olyan termékek behozatala, mint a fa, pálmaolaj és szójabab, ezek termelése ugyanis hozzájárul a trópusi esõerdõk pusztulásához. Az esõerdõkre további terhet jelenthet a bioüzemanyagok iránti igény növekvése – írja a jelentés. A képviselõk azt szeretnék, ha az illegálisan kivágott faanyagok behozatalát EU-szinten jogszabállyal akadályoznák meg.
Jobb tájékoztatást a biodiverzitásról
?A biológiai sokféleség létfontosságú szerepet játszik az élet és az életkörülmények, a gazdasági és társadalmi fejlõdés és az emberek jóléte fenntartásában" – áll a jelentésben. A képviselõk szorgalmazzák, hogy a tagállamok a közvéleménnyel értessék meg a biodiverzitás mibenlétét és fenntartásának fontosságát. Az évente 100 millió látogatót vonzó európai állatkertek és akváriumok a képviselõk szerint megfelelõ eszközt jelentenek a közvélemény környezettudatosságának növelésére.
Jelentéstevõ: Adamosz Adamou (GUE/NGL, CY)
Jelentés: A6-0089/2007 – A biodiverzitás csökkenésének megállítása 2010-ig
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. május 21., hétfõ
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2233
Anne Laperrouze
LIFE+: uniós környezetvédelmi projektek kétmilliárd euróból
Közel kétmilliárd euróból gazdálkodhat az uniós környezetvédelmi programokat egyesítõ LIFE+ a 2007-2013-as idõszakban. Az EP nyomására a pénzek elköltésénél biztosítani kell a közösségi környezetvédelmi szempontok érvényesülését. Sikerült elérni a Natura 2000-re jutó források növelését is.
A Tanács és az EP delegációja közötti, március 27-ei megállapodást követõen kedden a parlament egésze is elfogadta az új, környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz, a LIFE+ létrehozásáról rendelkezõ jogszabályt.
A LIFE+-ban korábban különbözõ eljárásokkal és finanszírozással mûködõ uniós környezetvédelmi programokat vonnak össze: a korábbi LIFE-programot, a Forest Focus-t, a fenntartható városi fejlõdést, illetve a környezetvédelemmel foglalkozó, nem kormányzati szervezeteket támogató programot. Az új keretszabályozás az elképzelések szerint hatékonyabb, rugalmasabb, az eddiginél kevésbé bürokratikus rendszert tenne lehetõvé a 2007-2013-as idõszakban.
Az eredeti tervezetben az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a LIFE+ források 80 százalékát közvetlenül a tagállamok kapják. A képviselõk szerint ezzel az lett volna a probléma, hogy a kormányok jó eséllyel saját környezetvédelmi adminisztrációjukat finanszírozták volna európai pénzbõl, a bizottság beleszólása pedig minimális lett volna a pénzek elköltésébe, így nem jöhetett volna létre ?európai hozzáadott érték".
Az EP-képviselõk számos módosítás keresztülvitelével biztosították, hogy a tagállamokra delegált irányítás ne jelentse a környezetvédelmi politika ?visszaállamosítását". Eszerint
- a projekteket az Európai Bizottság választja ki a közös kritériumok és prioritások alapján
- a tagállamok által a bizottsághoz eljuttatott projektlistát az utóbbinak csupán ?figyelembe kell vennie"
- a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy a támogatások legalább 15 százaléka országokon átívelõ projektekre jusson
- a tagállamokhoz delegált költségvetés 78 százalék lesz, 2 százaléknyit pedig a bizottság használhat fel a projektekhez kapcsolódó adminisztratív kiadásaira
A képviselõknek sikerült elérniük a támogatások elköltésének átszervezését is. Az eredeti tervezet csak két részre osztotta volna a pénzt: a politikák végrehajtására és menedzselésére, illetve tájékoztatásra és kommunikációra. Az EP javaslatára bekerült a ?természet és biodiverzitás" címszó is, amelyhez ráadásul az operatív költségvetés felét kell majd hozzárendelni.
A képviselõk ezzel tudták megemelni a biológiai sokszínûség védelmét támogató Natura 2000 finanszírozására jutó összeget. (Ezen program költségvetésének nagyobb része továbbra is az regionális fejlesztési, valamint a vidékfejlesztési alapból származik.)
Az EP tárgyalódelegációját vezetõ Rodi Kratsza-Tszagaropoulou (néppárti, görög) azt mondta, ?az egyezmény lehetõvé teszi, hogy a lehetõ leggyorsabban életet leheljünk a LIFE+-ba". A jelentéstevõ Marie-Anne Isler Béguin (zöldpárti, francia) úgy vélte, ?ez a támogatás az unió éves költségvetéséhez viszonyítva csak csepp a tengerben". A tárgyalásokon ugyanakkor sikerült a korábbi tervezethez képest még 40 millió eurót kialkudni, ezzel a 2007-2013-as idõszakra a LIFE+ költségvetése 1 milliárd 951 millió euró lesz.
Közlemény a második olvasatról:
Jelentés: Marie Anne Isler Béguin (Greens/EFA, FR)
Jelentés: (A6- /2007) – A környezetvédelmi célú pénzügyi eszközrõl (LIFE+)
Az egyeztetõbizottság által jóváhagyott szövegtervezet: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközrõl (LIFE+)
A Parlament Egyeztetõ Bizottságba delegált küldöttsége
Eljárás: együttdöntés, harmadik olvasat
Vita: 2007. május 21., hétfõ
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2004/0218
Marie Anne Isler Béguin
NÕK JOGAI/ ESÉLYEGYENLÕSÉG
Daphne III program a fiatalokkal és nõkkel szembeni erõszak ellen
Az EP második olvasatban elfogadta a Tanács közös álláspontját az EU gyemekek, fiatalok és nõkkel szembeni erõszak ellen küzdõ Daphne III elnevezésû programjáról. Az EP-vel és az Európai Bizottsággal folytatott informális egyeztetések után a Tanács számos, a parlamentben elsõ olvasatban elfogadott módosítót foglalt a közös álláspontba.
A Daphne harmadik fázisa a 2007-2013 közötti idõszakra szól és mintegy 116, 85 millió Euróból gazdálkodhat. Az Európai Parlament kedden változtatás nélkül, második olvasatban elfogadta a programról szóló – az uniós intézményekkel egyeztetett – jogszabályszöveget.
A Daphne egy olyan közösségi program, amelynek célja a gyermekek, fiatalok és nõk elleni erõszak minden formájának megelõzése, valamint az áldozatok és veszélyeztetettek védelme. A program a közeli hozzátartozóikat ért erõszakos cselekmények szemtanújává vált gyermekeket, fiatalokat és nõket is áldozatnak tekinti.
Az Európai Bizottság elõször csak egy, a Daphne részterületeit, a drogprevenciót és – felvilágosítást egyaránt magába foglaló programot javasolt, majd az EP kérésére a két területet szétválasztotta. A jelentés témafelelõse, Lissy Gröner (szocialista, német) szerint is ez volt az egyetlen módja annak, hogy a Daphne elegendõ figyelmet kapjon.
A Tanács számos más, az EP elsõ olvasatában elfogadott módosító indítványt is figyelembe vett a közös álláspont megfogalmazásánál, különösen azokat, amelyek javítják a program átláthatóságát és a bürokrácia csökkentését célozzák. Ezek a módosítások többek között a civil szervezetek számára is elérhetõvé teszik a programot, és lehetõvé teszik számukra, hogy részt vegyenek a projekt-javaslatok kidolgozásában.
A javaslat biztosítja a sikeresnek bizonyult helpdesk szolgáltatás további mûködését, és egy szakértõi tanácsadó szolgálatot is létrehoz. A kompromisszum részeként az EP és a Tanács felszólítja a bizottságot, fontolja meg az ?európai év a gyermekek, fiatalok és nõkkel szembeni erõszak ellen" megszervezésének lehetõségét.
A Daphne III célkitûzéseiben és alapelveiben az elõzõ programperiódusokra (Daphne I 2000-2003, 20 millió euró; Daphne II 2004-2007; 50 millió euró) épül. A program az EU tagállamaira, tagjelölt országokra, EFTA-tagállamokra és a nyugat-balkáni régió országaira terjed ki.
Korábbi sajtóközlemény:
Ajánlás második olvasatra: Lissy Gröner (PES, DE)
Jelentés: (A6-0147/2007) – Daphné III: "Az erõszakkal szembeni küzdelem" különleges programja; A Tanács közös álláspontja az ?Alapvetõ jogok és jogérvényesülés" általános program keretében a 2007-2013 közötti idõszakra vonatkozóan a gyermekek, a fiatalok és a nõk elleni erõszak megelõzésérõl és az azzal szembeni küzdelemrõl, valamint az áldozatok és veszélyeztetett csoportok védelmérõl szóló egyedi program (Daphne III) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel
Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
Vita: 2007. május 21., hétfõ
Jogalkotási figyelõ
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0037
Lissy Gröner
PERGER ISTVÁN/EU Parlament Sajtószolgálat
