Egységes európai kutatói munkaerőpiac: a Bizottság új partnerséget javasol a tagállamokkal

„Jobb szakmai előmeneteli lehetőségek és több mobilitás: európai kutatói partnerség" című közleményében az Európai Bizottság partnerség létrehozását javasolja a tagállamokkal annak érdekében, hogy a jövőre nézve rendelkezésre álljanak a tudásalapú európai gazdaság tudományos és műszaki hátterének fenntartásához és folyamatos fejlesztéséhez szükséges szakemberek.

„Jobb szakmai előmeneteli lehetőségek és több mobilitás: európai kutatói partnerség" című közleményében az Európai Bizottság partnerség létrehozását javasolja a tagállamokkal annak érdekében, hogy a jövőre nézve rendelkezésre álljanak a tudásalapú európai gazdaság tudományos és műszaki hátterének fenntartásához és folyamatos fejlesztéséhez szükséges szakemberek.

Európának nem csupán a legtehetségesebb kutatókért folyó, egyre erősebb nemzetközi versennyel, hanem demográfiai változásokkal is szembe kell néznie. A partnerség célja az lenne, hogy egységes mederbe terelje és a legfontosabb kérdésekre összpontosítsa az egyes tagállamok erőfeszítéseit. A Bizottság reményei szerint a közleményben meghatározott közös kiemelt intézkedéseknek köszönhetően az EU vonzóbbá fog válni a kutatók előtt, a kutatók könnyebben vállalnak majd munkát másik tagállamban vagy másik intézményben, és egyszerűbb lesz számukra az átjárás az egyetemek és a magánszektor között. Ennek érdekében szisztematikus módon nyíltabbá kell tenni a munkaerő-felvételt, ki kell elégíteni a mobilitás lehetőségével élni kívánó kutatók szociális biztonsággal és nyugdíjjal kapcsolatos elvárásait, méltányos foglalkoztatási feltételeket és munkakörülményeket kell teremteni számukra, és gondoskodni kell arról, hogy a kutatók megfelelő képzés révén elsajátíthassák a munkájukhoz szükséges készségeket.

„Ha teljesíteni kívánjuk a lisszaboni stratégia nagy hatókörű célkitűzéseit, és azt szeretnénk, hogy valóra váljanak az európai kutatási térséggel kapcsolatos elképzeléseink, akkor fel kell szabadítanunk a kiváló kutatóinkban ma is ott lévő potenciált – mondta Janez Potočnik, a Bizottság tudományért és kutatásért felelős tagja. – A ma érvényesülő elavult nemzeti jogi rendelkezések és szokások miatt túlságosan is sok kutatónak kell indokolatlanul sokáig várnia arra, hogy független, saját jogon tevékenykedő szakemberré válhasson. Elképzeléseinkben egy »ötödik szabadság«, a tudás szabadságának létrehozása áll, amely lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási hallgatók, a kutatók és az elméleti szakemberek szakmai életpályájuk valamennyi szakaszában éljenek az egészséges európai munkaerőpiac valamennyi előnyével, és hozzáférjenek a többi intézményben, a más ágazatokban és a más országokban kínált lehetőségekhez. Ezen áll vagy bukik, hogy hosszú távon megtarthatja-e, illetőleg javíthatja-e helyzetét Európa a világszínvonalú kutatás-fejlesztés területén."

Sok tagállam közszektorában ma még nagyon szűk tér jut a versenyeztetésen alapuló munkaerő-kiválasztásnak. A fiatal kutatók általában rövid idejű szerződésekkel rendelkeznek, és az előmeneteli lehetőségek sokszor nem a teljesítményen, hanem az adott munkahelyen eltöltött évek számán múlnak. Az is probléma, hogy számos kutató a hagyományos felsőoktatás keretei között kap képzést, amely nem készíti fel őket a korszerű, tudásalapú gazdaság kihívásaira, arra, hogy napjainkban egyre fontosabb szerepet töltenek be a közfinanszírozású kutatóintézmények és az ipar közötti kapcsolatok. Ma már nem ritka, hogy egy kutatónak szellemi tulajdont kell kezelnie, több tudományágra kiterjedő projektet kell vezetnie vagy saját vállalkozást kell alapítania.

A Bizottság javaslata értelmében a létrehozandó partnerségnek vállalnia kell, hogy 2010-ig gyors, mérhető előrehaladást ér el:

• a kutatóintézetek munkaerő-felvételi eljárásainak valamennyi európai kutató előtt való, szisztematikus megnyitásában,
• a mobilitás lehetőségével élni kívánó kutatók szociális biztonsággal és kiegészítő nyugdíjjal kapcsolatos elvárásainak kielégítésében,
• a foglalkoztatási feltételek és a munkakörülmények vonzóbbá tételében (egyebek mellett kedvezőbb szerződéses feltételek, bérek és pályafutás-fejlesztési lehetőségek kialakításában),
• annak biztosításában, hogy a kutatók rendelkezzenek azokkal a készségekkel, amelyek révén meglévő tudásukból konkrét eredményeket hozhatnak létre, ideértve az egyetemek és az ipar közötti kapcsolatok megerősítését is.

Ha a Bizottság és a tagállamok összehangoltan cselekednek ezekben a kérdésekben, és ezzel párhuzamosan megújult erővel folytatják a meglévő kezdeményezéseket, így a Kutatók Európai Chartájában és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexében foglalt elvek gyakorlati érvényesítését, akkor közelebb kerülhetünk egy valódi európai kutatói munkaerőpiac létrehozásához. E piac kialakulása egyensúlyba hozná a kutatók iránti keresletet a kínálattal, a munkahelyek és a kutatók jobb egymásra találása révén fellendítené a termelékenységet, fokozná a tudásátadást, és elősegítené a kiválósági központok kialakulását EU-szerte. Egyúttal javulna az együttműködésen alapuló kutatáshoz és a kutatási eredmények gazdasági hasznosításához szükséges nemzetközi kapcsolatrendszer, és vonzóbbá válhatnának az ipar számára a kutatásra irányuló beruházások feltételei.

A tervek szerint működése első szakaszának végén, 2010-ben a partnerség átfogó módon értékelni fogja a helyzetet és az intézkedések eredményeit, és megvizsgálja, mely konkrét kérdések igényelnek további európai uniós szintű beavatkozást.

Háttér

A közlemény az „Európai Kutatási Térség: új perspektívák" címmel 2007-ben kiadott zöld könyv nyomán tervezett öt politikai szintű bizottsági kezdeményezés egyike. A zöld könyv közreadását követően szervezett nyilvános konzultáció eredményei azt mutatták, hogy az európai uniós fellépés szempontjából – más kérdések mellett – kiemelt helyen kell szerepelnie az egységes kutatói munkaerőpiac ügyének is.

Részletesebb információk a fentiekről: MEMO/08/343

A közlemény teljes szövege: http://ec.europa.eu/research/press/2008/pdf/com_2008_31_1_en.pdf

IP/08/637