Állampolgár-e az állampolgár okmányok nélkül? Az ombudsman válasza
3 perc olvasás
Az állampolgári jogok érvényesülésének egyik alapvető feltétele, hogy a jogosult mind a személyazonosságát, mind a magyar állampolgárságát igazolni tudja. A hatóság akkor se idézhet elő ezzel az elvvel ellentétes helyzetet, ha a magyar állampolgár gyanúsított egy büntetőeljárásban. Az ombudsman két ügyben is hasonló megállapítást tett.
Az állampolgári jogok érvényesülésének egyik alapvető feltétele, hogy a jogosult mind a személyazonosságát, mind a magyar állampolgárságát igazolni tudja. A hatóság akkor se idézhet elő ezzel az elvvel ellentétes helyzetet, ha a magyar állampolgár gyanúsított egy büntetőeljárásban. Az ombudsman két ügyben is hasonló megállapítást tett.
Szabó Máté egyik vizsgálatának panaszosa önhibáján kívül, a jogi szabályozás hiányossága miatt került abba a helyzetbe, hogy egyetlen olyan okmányra sem volt jogosult, amely az állampolgárságát igazolta volna. 30 éve Németországban telepedett le, de megtartotta magyar állampolgárságát. Volt is magyar útlevele, amellyel hazajárt és vállalkozást is üzemeltetett. Egy bűncselekmény gyanúja miatt azonban a bíróság lakhelelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben. Közben az útlevelének érvényessége lejárt, de újat azzal az indoklással nem kaphatott, hogy a bíróság döntése értelmében nem utazhatna külföldre. Személyazonossági igazolványt nem igényelhetett, mert külföldön telepedett le és ezt a szándékát bejelentette. Igazolhatta volna magát a jogosítványával is, ámde azt meg az állandó lakhelyén, tehát Németországban kellett volna kérelmeznie. Ebben az ügyben hatóság határozata azért visszás, mert a bíróság csak a szabad mozgásában korlátozta a gyanúsítottat, de nem tiltották el egyéb állampolgári jogainak gyakorlásától – amit azonban csak megfelelő okmány birtokában tehetett volna meg.
A másik ügy se kevésbé bonyolult, de ugyanehhez a megállapításhoz vezet. Egy magyar állampolgár azt panaszolta, hogy csak egy ideiglenes okmányt kaphatna, de az kizárólag a személyazonosságát igazolná, az állampolgárságát nem. Az ide vezető események sora azzal kezdődött, hogyelvesztette a személyi igazolványát, és azzal valaki más akart átmenni a határon, de lebukott. Az igazolványt a hatóság bűnjelként lefoglalta. Az előállított ember azt mondta, hogy a személyit nem találta, hanem kapta – ezért büntetőeljárás indult a tulajdonos ellen is. Az eredeti igazolványt a nyomozó hatóság tárgyi bizonyítékként lefoglalta. Attól kezdve pedig az immár gyanúsított férfi hiába kérte a pótlást, csak ideiglenes igazolványt állítottak ki neki, amivel nem kaphatott például lakásvásárlási hitelt és az önkormányzati választáson se vehettett részt.
Az ombudsman leszögezte, hogy a panaszos önhibáján kívül nem tudta gyakorolni állampolgári jogait. A hatóság nem hozhatta volna őt abba a helyzetbe, hogy a személyazonosságát és az állampolgárságát hónapokon át ne tudja megfelelően igazolni. Ez sérti az Alkotmányban garantált alapvető jogok tiszteletben tartásának és védelmének követelményét. Szabó Máté az igazságügyi és rendészeti miniszternél a vonatkozó törvény kiegészítését kérte.
Az állampolgári jogok biztosa emlékeztetett: az Alkotmánybíróság több határozatában is rámutatott: az államnak nemcsak az a kötelessége, hogy védje és tiszteletben tartsa az alapvető jogokat, hanem az is, hogy gondoskodjon az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről is.
