Magyar-szlovák találkozó Bécsben a történelmi tapasztalatokról, problémákról, az értelmes és konstruktív párbeszéd esélyeiről
Az Európai Parlament Szocialista Frakciójának Szlovákia Munkacsoportja a 2009. február 7-én Bécsben magyar és szlovák történészek, kisebbségi jogi szakértők és európai parlamenti képviselők részvételével konferenciát tart a magyar- szlovák kapcsolatokról. A konferencián a résztvevők a két ország kapcsolatának történelmi hátterét, a fennálló problémák gyökereit, a magyar és a szlovák identitást vizsgálják.
Az Európai Parlament Szocialista Frakciójának Szlovákia Munkacsoportja a 2009. február 7-én Bécsben magyar és szlovák történészek, kisebbségi jogi szakértők és európai parlamenti képviselők részvételével konferenciát tart a magyar- szlovák kapcsolatokról. A konferencián a résztvevők a két ország kapcsolatának történelmi hátterét, a fennálló problémák gyökereit, a magyar és a szlovák identitást vizsgálják.
A konferencián magyar részről részt vesz Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegációjának vezetője, a Táncsics Mihály Alapítvány képviseletében Szabó Vilmos országgyűlési képviselő, a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke, Szarka László, a Magyar-Szlovák Közös Történészbizottság magyar tagja és Romsics Ignác, akadémikus, az ELTE professzora. A munkacsoportot Hannes Swoboda, az Európai Szocialista Frakció alelnöke vezeti.
A konferencia keretében a Szlovákia Munkacsoport meghallgatja Dusan Csaplovics, szlovák miniszterelnök-helyettest és Csáky Pált, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét is. A Szlovákia Munkacsoport osztrák és holland vezetői értetlenül fogadták, hogy Dusan Csaplovics miniszterelnök-helyettes Bécsben semleges helyszínen , a média kizárásával sem volt hajlandó leülni és párbeszédet folytatni Csáky Pál MKP elnökkel.
Tabajdi Csaba a konferencia kapcsán elmondta, a Szlovákia Munkacsoport 2006-ban a Szlovákiában felerősödő kisebbségi jogsértések kivizsgálására, és a Robert Fico vezette kormány kisebbségpolitikájának nyomon követésére jött létre. A Munkacsoport legutóbb 2008. szeptember 19-én Pozsonyban vizsgálta, a magyar nemzeti közösséget ért kisebbségi jogi sérelmeket, illetve Pilisszentkereszten a helyi szlovák kisebbségi szervezetek és az önkormányzat között kialakult vitáról és annak megoldásáról tájékozódott. Az európai szocialistákat aggasztja a Szlovákián belüli romló etnikumközi viszony, illetve az ennek következtében a két szomszédos állam viszonyában jelentkező feszültség.
Szabó Vilmos hangsúlyozta, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokat ma döntően a viták, a konfliktusok, az egyet nem értés jellemzi. A kétoldalú viszony a szinte teljesen átpolitizálódott, a rendszerváltás óta a bizalom a két ország politikai elitjének meghatározó része között a legalacsonyabbra süllyedt, illetve megszűnt.
Ezeket a folyamatokat meg kell állítani és vissza kell fordítani. Ez elsősorban a két ország politikai elitjének történelmi felelőssége. A bizalom újraépítése lassú folyamat, kis lépéseken, apró gesztusokon keresztül lehetséges csak. Mindkét országnak alapvető nemzeti érdeke a jószomszédi viszony, az együttműködés. Megfelelő akarat esetén van mire építkeznünk. A sikeres euro-atlanti csatlakozásra, a két országban élő kisebbségek ebben játszott pozitív szerepére, az Alapszerződésre, a két ország szélesebb körű szellemi elitjére, a civil társadalomra. – értékelt a Külügyi- és Határon Túli Magyarok Bizottságának szocialista alelnöke. Szabó Vilmos szerint a megfelelő lépéseket a két ország vezető demokratikus politikai erőinek, politikusainak kell megtenniük. Kellő önmérsékletet tanúsítva kell keressük és erősítenünk azt, ami összeköti a két országot, kiemelt jelentőséget biztosítva a két országban élő nemzeti kisebbségeknek és gesztusokat tetnni, kompromisszumokat kötni ott, ahol problémák, konfliktusok vannak.
(MSZP)
