112 – a Bizottság véleménye szerint többnyelvűvé kell tenni az egységes európai segélyhívó szolgáltatást
Az uniós polgárok 2008 decembere óta az unió egész területéről az egységes, mind vonalas, mind mobiltelefonról díjmentesen hívható 112-es segélyhívó számon érhetik el a sürgősségi segélyszolgálatokat. Azonban csak az európaiak negyede tudja, hogy ez az életmentő szám saját országukon kívül a többi tagállamban is elérhető, továbbá a segélyhívó számot külföldön igénybe vevők csaknem 30%-a nyelvi nehézségekbe ütközik.
Az uniós polgárok 2008 decembere óta az unió egész területéről az egységes, mind vonalas, mind mobiltelefonról díjmentesen hívható 112-es segélyhívó számon érhetik el a sürgősségi segélyszolgálatokat. Azonban csak az európaiak negyede tudja, hogy ez az életmentő szám saját országukon kívül a többi tagállamban is elérhető, továbbá a segélyhívó számot külföldön igénybe vevők csaknem 30%-a nyelvi nehézségekbe ütközik.
A 2009 február 11-én az Európai Bizottság – az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal karöltve – február 11-ét a 112-es hívószám európai napjának nyilvánította. Az intézkedés célja egyrészről a 112-es hívószám népszerűsítése, másrészről a nemzeti hatóságok arra való ösztönzése, hogy az egységes európai segélyhívó számot tegyék több nyelven elérhetővé.
„Európában nagyobb nyilvánosságot kellene kapnia az európai segélyhívó szám elérhetőségének. Van egy egységes segélyhívó számunk, a »112«, amelyet bárki bármely tagállamból hívhat, bármilyen természetű legyen is a problémája, így elfogadhatatlan, hogy a lakosság kevesebb mint egynegyede ismeri ezt a számot, valamint hogy az azt hívó utazók nyelvi akadályokba ütköznek a kezelővel folytatott beszélgetésük során – mondta Viviane Reding, az EU távközlésért felelős biztosa. – Az Európai Uniónak ugyanolyan kitartóan kell dolgoznia 500 millió lakosának biztonsága érdekében, mint amilyen eltökélten azért harcolt, hogy polgárai szabadon mozoghassanak a 27 tagállam között. A 112-es hívószám első európai napja legyen emlékeztető a nemzeti hatóságok számára, hogy növelniük kell a segélyhívó központjaikban rendelkezésre álló nyelvek számát, és lényegi változást kell elérniük az életmentő szám ismertsége terén."
Az Európai Bizottság megbízására uniószerte végzett felmérés adatai szerint az uniós lakosság 94%-a tartja hasznosnak a valamennyi tagállamból elérhető egységes segélyhívó számot. Az Eurobarometer ma közzétett felmérése továbbá rámutatott a még fejlesztésre szoruló területekre.
Nyelvi nehézségek: A külföldi tartózkodásuk alatt telefonálók 28%-a ütközött nyelvi nehézségekbe a 112-es szám hívásakor, jóllehet 21 tagállam arról számolt be, hogy segélyhívó központjaik a 112-es számra beérkező hívásokat képesek angol nyelven (12 tagállamban német, 11 tagállamban francia nyelven) kezelni.
A 112-es szám ismertsége: Arra a kérdésre, hogy melyik az a segélyhívó szám, amelyen az EU területén bárhol elérhetjük a sürgősségi szolgálatokat, a megkérdezett uniós polgárok mindössze 24%-a tudta azonnal megnevezni a 112-es számot. Ez ugyan 2%-os javulást jelent 2008 februárjához képest, a segélyhívó szám ismertsége tekintetében azonban rendkívül nagy a szórás az országok között (3% Olaszországban, 58% Csehországban). Számos tagállamban tájékoztatják a lakosságot és a látogatókat a 112-es szám meglétéről, például:
- Finnországban február 11-e az éves ún. „112-nap",
- a Bulgáriába látogatók köszöntő szöveges üzenetben értesülnek a 112-ről,
- Ausztriában, Görögországban és Spanyolországban autópályák mentén és fizetőkapuknál, valamint többek között Belgiumban, Csehországban, Észtországban, Írországban, Görögországban és Hollandiában vasúti pályaudvarokon és repülőtereken hirdetik,
- Svédországban pedig az utazási szezont megelőzően médiakampányokat szerveznek e célból.
Bulgáriában, Svédországban, Romániában, Litvániában és Portugáliában az elmúlt évben legalább 10%-kal nőtt a 112-es szám ismertsége.
Az Eurobarometer felmérése ezenkívül kimutatta, hogy:
- az elmúlt öt év folyamán az unió lakosságának negyede hívott valamilyen segélyhívó számot.
- E hívások nagyobbik része (53%) még mindig vonalas telefonról érkezett, azonban emelkedett a mobiltelefonról kezdeményezett hívások száma (a 2008-as 42%-ról 45%-ra).
A 112-es szám Európa-szerte történő tudatosítása érdekében az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács február 11-ét a 112-es hívószám európai napjának nyilvánította. A Bizottság és a tagállamok fokozni fogják a 112-es hívószám terjesztésére tett erőfeszítéseiket, különös tekintettel a nyári szabadságokat megelőző időszakban.
A nemzeti segélyhívó számokon túl rendelkezésre álló 112-es európai segélyhívószámot 1991-ben vezették be az Unió tagállamainak egységes segélyhívószámaként annak érdekében, hogy a sürgősségi segélyszolgálatokat – főként az utazók számára – könnyebben hozzáférhetővé tegyék. 1998 óta uniós szabályok kötelezik a tagállamokat annak biztosítására, hogy minden vezetékes és mobiltelefonról ingyenesen lehessen hívni a 112-t. 2003 óta a távközlési szolgáltatók kötelesek a hívó fél helyének meghatározását lehetővé tevő információkat a segélyszolgálatok rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy ez utóbbiak a balesetek áldozatait gyorsan megtalálják. Az Európai Unió tagállamainak ezenkívül tudatosítaniuk kell a polgárokban a 112-es szám létezését.
A 112-es hívószám bevezetésének biztosítása érdekében a Bizottság tizenöt tagállammal szemben tizenhét jogsértési eljárást indított a 112 elérhetetlensége, a híváskezdeményezés helyére vonatkozó információszolgáltatás elmulasztása, illetve a hívások nem megfelelő kezelése miatt. Az eljárások többségét korrekciós intézkedések alkalmazását követően lezárták.
A 112 ugyan alapvetően csak kiegészíti a már meglévő nemzeti segélyhívó számokat, Dánia, Finnország, Hollandia, Portugália, Svédország és legutóbb Románia is úgy döntött, hogy a 112 lesz fő nemzeti segélyhívó számuk is. Egyes más országokban (például Észtországban és Luxemburgban) bizonyos sürgősségi segélyszolgálatok csak a 112-es számon hívhatók (a mentő- és a tűzoltószolgálat).
A Bizottság 112-es hívószámmal foglalkozó oldala: www.ec.europa.eu/112
A 112-es szám működése az egyes országokban:
http://ec.europa.eu/information_society/activities/112/ms/index_en.htm
Gyereksarok:
http://ec.europa.eu/information_society/activities/112/kids/index_en.htm