Via Crucis – Paolo Crivellaro orgonaestje

Paolo CrivellaroPaolo Crivellaro 13 évesen már kinevezett orgonista volt szülővárosában (Aronában), ahol később megalapította és 17 éven át vezette az In Tempore Organi nemzetközi orgonaakadémiát.

Paolo CrivellaroPaolo Crivellaro 13 évesen már kinevezett orgonista volt szülővárosában (Aronában), ahol később megalapította és 17 éven át vezette az In Tempore Organi nemzetközi orgonaakadémiát.

  
. Számos historikus orgona megszólaltatására invitálták, olyan hangszereken koncertezett, mint Lorenzo da Prato 1475-ben épített orgonája a bolognai Santo Petronióban, az 1558-as Ebert-orgona az innsbrucki Hofkirchében, Raphaëlis 1554 és 1654 között keletkezett mesterdarabja a Roskilde székesegyházban, Christian Müller 1738-ban készült instrumentuma a haarlemi St.Bavóban, Gottfried Silbermann 1755-ben befejezett orgonája a drezdai Hofkirchében, Cavaillé-Coll 1888-as modellje a toulouse-i Saint-Serninben, a berlini dóm 1907-es Sauer-orgonája. Az olasz kulturális minisztérium megbízottjaként részt vett 200 historikus orgona katalogizálásában és restaurálásában Piemontéban.

    A historikus orgonák nemzetközileg elismert interpretátorát, a jelenleg a berlini Művészeti Akadémián oktató művészt a kora barokk Girolamo Frescobaldi legautentikusabb tolmácsolójaként tartják számon. Április 10-én, Nagypénteken este fél 8-kor a komponista Messa della Madonna miséjét játssza a Művészetek Palotájában, a Schola Cantorum Budapestiensis, Szt. Efrém Férfikar (művészeti vezető Bubnó Tamás, Mezei János) és szólisták (Rajk Judit, Laborfalvi Soós Béla, Cser Péter) közreműködésével, az akkori alternatív gyakorlat szerint, amelyben egymást váltogatta az orgona és a gregorián ének. Frescobaldi a Messa della Madonnát tartalmazó Fiori musicali című liturgikus orgonamuzsika-gyűjteménye 1635-ben keletkezett, szerkezetét, hangszerkezelését hosszú évtizedeken át tanulmányozták a legkiválóbb komponisták, köztük Johann Sebastian Bach is.

A szünet után Liszt Ferenc keresztúti ájtatosságra írt Via Crucisa szólal meg. A darab a komponista meditatív, csöndes alkotása. Átsüt rajta az egyházias lelkület, igazolva, hogy Liszt a közhiedelemmel ellentétben komolyan hívő ember volt, akinek az életét végigkísérte a kereszt tisztelete. E művének vezérmotívuma, de más darabjaiban is feltűnik az O Crux Ave (Áldott kereszt) kezdetű himnusz gregorián dallama.

    Az elhangzó művek köré – fényhatások és színpadi kivetítők segítségével – Káel Csaba varázsol liturgikus környezetet.