Konzervmargó: a Globus kozerv gyászbeszéde — avagy elaludni, örökre, csöndesen nyom nélkül
5 perc olvasás„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy" szoktak volt kezdődni a mesék. Talán még mostanság a válság idején is, ha egy szülő este gyerekaltatásba kezd. A kicsit felnőttek eközben gyorsan megkaphatják az élettől a szállóigévé lett mondatot, miszerint „nem mese ez gyermek". A mindennapok ugyanakkor a realitásokról szólnak. Kellene, hogy szóljanak. Még akkor is, ha néha nehezen akarjuk elhinni a történéseket. S még akkor is, ha ezek olyan folyamatok eredményei, melyek talán évtizedekkel ezelőtt indultak, és nem is titkosan zajlottak.
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy" szoktak volt kezdődni a mesék. Talán még mostanság a válság idején is, ha egy szülő este gyerekaltatásba kezd. A kicsit felnőttek eközben gyorsan megkaphatják az élettől a szállóigévé lett mondatot, miszerint „nem mese ez gyermek". A mindennapok ugyanakkor a realitásokról szólnak. Kellene, hogy szóljanak. Még akkor is, ha néha nehezen akarjuk elhinni a történéseket. S még akkor is, ha ezek olyan folyamatok eredményei, melyek talán évtizedekkel ezelőtt indultak, és nem is titkosan zajlottak.
Ilyen folyamatok eredménye, hogy a hazai mezőgazdaság ott tart ahol, hazai tulajdonú feldolgozóipar gyakorlatilag a múltté. Mely két tényező aligha választható el egymástól, hiszen Európa számos térségében komoly mezőgazdasági túltermelés zajlott, amikor hazánkban a valamikori erőszakos téeszesítés nosztalgikus ellenpontjaként a valóban hatékony mezőgazdasági rendszerek szétdarabolása mellett kardoskodtak az igen hozzáértőnek látszó politikusok. De fogadjuk el, hogy gyermeki naivitással hittek a mesében. S talán ma is az álmok világában járnak, ha ugyan fel nem ébredtek, és nézik tehetetlenül a nézni valókat.
Ébresztőnek pedig ma megkaptuk a legújabb hidegzuhanyt, amikor is a sorok közt, de bejelentették a Globus igen alapos megnyirbálását. Foghatnánk persze a válságra, és kiadott sajtóhír, melyet például a http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=264902&fr=hs címen olvashatunk nem is fukarkodik ezzel a kifogással. Amiért pedig egy másik médiára hivatkozunk, az elég egyszerű. A vállalat aktualitásait közhírré tenni szánt oldalon, a http://www.globus.hu/news.php?ncid=1&mid=21 webcímen a nagy semmit olvashatjuk, ha nem elégszünk meg a sablonos web-elemek adta szórakozással. Pedig médiatársunk hírei szerint a Budapesti Konzervgyár (alias Globus) az évtizedes, több évtizedes hagyományaival szakítva befejezi a húskészítmények gyártását. Tény, miként a sajtóhír is jelzi, kizárólag magyar piacra termelt az a mintegy kétszáz ember, akinek feje felett eltolták a munkaügyi fűnyírót. De ez természetesen az éremnek csak az egyik oldala, hiszen ott van a cég honlapja, melytől autentikus információt várnánk.
Nézvén azt, látjuk a csodát. A honlapon a Globus embert keres. A http://www.globus.hu/pages.php?aid=3&mid=14 oldalon minden esetre ez olvasható. Azzal a reklámízű szöveggel, miszerint:
„A GLOBUS Konzervipari Zrt, a hazai élelmiszeripar meghatározó vállalata.
Miért érdemes nálunk dolgozni:
- Biztos megélhetés hosszú távon
- Kiváló lehetőség a szakmai karrier fejlesztésére
- Szociális juttatások
- Erős csapatszellem
„
Akkor most persze álnaivan azt kérdezhetnénk, hogy kinek is van igaza? A Globus honlapjának, vagy a sajtóhírnek? Ha az előbbi az igaz, akkor a Globus vezetése igencsak sajátos metakommunikációval él. Némileg szemforgatónak tűnik a frissítetlen honlapon hosszútávon is biztos megélhetésről fecserészni, miközben százakat lapátolnak ki a kapun. Legyen az a lapát bármennyire is bevonva rongyokkal, hogy puhának tűnjön a lendítéskor.
Természetesen gondolhatnánk azt is, hogy a honlap az aktuális, és a sajtóhír a téves. Azt hiszem a hazai termékek hazai termelői és fogyasztói csak örülnének, ha a konzervgyár hivatalos cáfolatát olvashatnák. E sorok szerzője eközben tiszta szívből örülve csatlakozna az előbb említett örvendezőkhöz. Addig azonban eléggé úgy tűnik, hogy a kétszáz ember, és a hazai piac egyaránt szegényebb lett. Kétszáznál talán több ember egy beígért biztos megélhetéssel hosszú távon. A hazai piac egy hazai munkaerővel termelő hazai konzervgyárral, gyárrészleggel. Még akkor is, ha talán ez is csak egy folyamat része. Annak a folyamatnak a része, melynek egyik állomása a Globus kivezetése volt a Budapesti Értéktőzsdéről. Mely lépés alighanem előfeltétele volt annak, hogy a francia CECAB-csoporthoz tartozó UFM (Union Fermiére Morbihannaise Société Cooperative Agricole) 2006-ban többséget szerezzen a gyár tulajdonlásában (http://www.privycouncil.hu/hu/sajtoszoba/20060706makezdodikes.html).
Valószínűleg csúsztatás lenne a sajtóhír szerinti húsüzembezárást, a Globus sorsát kapcsolatba hozni azzal, hogy zárójelben jelzett forrás záróinformációja szerint nem egy esetben mezőgazdasági túltermeléssel szembenéző Franciaország-ban mintegy 8000 farmer a tagja a csoportnak, és hazánkban továbbra is lehet kereslet a húskonzervekre. Tehát, mert csúsztatni nem szeretnénk, nem is keresünk ilyen összefüggéseket. Csak várjuk a sajtóhír cáfolatát. Hátha az a mese, és nem válik margóra írt búcsúüzenetté.
Addig is: a magyar kulinária és ipartörténet nagy alakja: Nyugodjék békében, jeltelen sírjában! Idegen földben.
Andrew_s