Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig – Válogatás a Kalocsai Érseki Könyvtár csillagászattörténeti ritkaságaiból

Bábel Balázs érsek nyitotta meg a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár ritkaságokat is felvonultató, Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig című tárlatát Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermében 2009. március 20-án. A Csillagászat Nemzetközi Évének tiszteletére rendezett kiállítást az érdeklődők csak csoportosan látogathatják 2010. január 6-ig keddtől vasárnapig 9-17 óra között.

Bábel Balázs érsek nyitotta meg a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár ritkaságokat is felvonultató, Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig című tárlatát Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermében 2009. március 20-án. A Csillagászat Nemzetközi Évének tiszteletére rendezett kiállítást az érdeklődők csak csoportosan látogathatják 2010. január 6-ig keddtől vasárnapig 9-17 óra között.

A Nemzetközi Csillagászati Unió és az UNESCO 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította. Ez az évforduló szorosan kapcsolódik a csillagászattörténet nagy eseményeihez, hiszen éppen négyszáz esztendővel ezelőtt, 1609-ben alkalmazták először a távcsövet az égbolt kémlelésére. Galileo Galilei igazolta Kopernikusz napközéppontú világképét, így a modern csillagászat kezdete erősen kötődik a négyszáz évvel ezelőtti megfigyelésekhez, és ekkor jelent meg Kepler Astronomia Nova (Új csillagászat) c. műve is.

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár 150 ezer kötetes gyűjteménye páratlanul gazdag természettudományos művekben és számos csillagászattörténeti ritkaságot is őriz, ezekből válogat a most megnyíló tárlat. A Bibliában olvashatunk a betlehemi csillagról, a világ leghíresebb csillagászati jelenségről, amely kétezer évvel ezelőtt, Jézus Krisztus születésekor tűnt fel az égen. A kiállításon számos fametszet, középkori ábrázolás látható a csillagról és a háromkirályokról, akik e különleges égi tüneményt követték. Klaudiosz Ptolemaiosz műveinek több 16. századi kiadását is megcsodálhatja most a látogató Aligha van még egy csillagász, akinek nevét annyiszor leírták volna, mint a 2. században tevékenykedő alexandriai tudósét. A róla elnevezett (geocentrikus) világkép Kopernikuszig meghatározta a tudományos közgondolkodást, a reneszánsz Európában nagy műve ösztönző és minta volt.

A tárlat egyik legrégebbi darabja Brachaditz Christian gazdagon illusztrált kódexe 1432-ből, mely a bolygók pályáját, a csillagok távolságát ismerteti. Kopernikusz elméletét Az égi pályák körfogásáról c. könyvében írta meg. Híres művének 1546-os bázeli kiadása is megtekinthető az érseki könyvtárban. Kivételes ritkaságnak számít Tycho de Brahe dán csillagász 1598-ban nyomtatott könyve, melyből a világon mindössze néhány regisztrált példányt tartanak nyilván. Kepler, Galilei és Newton művei mellett csillagászati atlaszok, csillagképekkel gazdagon illusztrált könyvek, illetve Kalocsa világhírű jezsuita csillagászának, Fényi Gyulának napkitörésekről készült saját kezű rajza teszi színessé és feledhetetlenné az elmúlt kétezer év csillagászati felfedezéseit és eredményeit bemutató kiállítást, melyet az érdeklődő csoportok szakavatott vezetőkkel tekinthetnek meg.

(MKPK)