Meddig tart a politikai emlékezet?
3 perc olvasás
A többség már nem emlékszik a Horváth Ágnes miniszteri ideje alatt megvalósuló egészségügyi intézkedésekre.
A többség már nem emlékszik a Horváth Ágnes miniszteri ideje alatt megvalósuló egészségügyi intézkedésekre.
A felnőtt magyar lakosság több mint fele nem tud olyan intézkedést említeni, amely Horváth Ágnes – volt egészségügyi miniszter – nevéhez köthető – derül ki a Szinapszis Kft. legújabb, a WEBBeteg.hu egészségportál kérésére készített felméréséből.
A politikai viharoktól sem mentes SZDSZ-es politikus intézkedéseire a lakosság közel 54 százaléka nem emlékszik – 2009 márciusában a megkérdezettek több mint 50 százaléka felelt nemmel arra a kérdésre, hogy tudna-e olyan intézkedést említeni, melyet Horváth Ágnes minisztersége idején vezettek be.
Vizitdíj – a reformintézkedések legemlékezetesebbje
A tárcavezető nevéhez kötődő rendelkezések közül a válaszadók leginkább a vizitdíjra emlékeznek.
Az intézkedést említeni tudók legtöbbje (37 százalék) a vizitdíjat nevezte meg. A kórházi széf intézményére a lakosság 16 százaléka emlékezett, míg a kórházi napidíjat már csak 5 százalék említette meg. A kórházátszervezések körébe tartozó intézkedések említési aránya is nagyon alacsony, alig 8 százalék volt.
Arra a kérdésre, hogy „Az Ön által említett intézkedések megítélése hogyan változott az elmúlt évben?", a vizitdíjat említők 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az eltörölt 300 forintos fizetési kötelezettségről alkotott véleménye most rosszabb, 33 százaléké pedig ugyanolyan rossz, mint egy éve. Összesen 32 százaléknyian vannak azok, akik most pozitívan vélekednek az intézkedésről: 10 százaléknak jó maradt a véleménye, 22 százaléknak pedig javult a népszavazás óta.
A fiatalabbak tudtak legkevésbé intézkedéseket említeni
A válaszadók életkorát tekintve elmondható, hogy a fiatalabb korosztály körében magasabb az intézkedést megnevezni nem tudók aránya – a 18-25 évesek között 76 százalék. Ez a tendencia, bár csökkenő jelleget mutat, a 26-35 évesek körében is megfigyelhető, esetükben 59 százalékos ugyanezen a mutató. Nemek tekintetében nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget a válaszok megoszlását illetően.
Konkrét intézkedést főként az idősebb, krónikus betegségben szenvedők tudtak megnevezni, habár esetükben is magas (48 százalék) azok aránya, akik nem tudtak egyet sem Horváth Ágnes intézkedései közül említeni.
A végzettség emelkedésével nő az intézkedést említők aránya: míg az alapfokú végzettséggel rendelkezők 67 százaléka nem tudott emlékezetes változást említeni, addig a felsőfokú végzettségűek körében ugyanez az arány mindössze 38 százalék.
Településtípus tekintetében a fővárosiak és a megyeszékhelyen élők valamivel tájékozottabbak a kérdést illetően, és további érdekes adat, hogy a kórházi széf „intézménye" a budapesti lakosok körében kiemelkedően magas (20 százalék) volt.
A kutatásról
A Szinapszis Kft. rendszeresen méri a magyar lakosság egészségtudatosságát, egészségügyi témákban való jártasságát. A kutatás során 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot.
