Étteremben a tipikus magyar vendég ritkán, családtagokkal vagy barátokkal, szombaton vacsorázik

Amikor a magyarok vendéglőt választanak, akkor legtöbben a konyha jellegét, a hazai ízeket veszik figyelembe, valamint az ételek elfogadható árait. Utána legnagyobb arányban a jó higiéniai körülményeket nézik, majd az étterem kényelmes elérhetőségét. Ugyanez a sorrend a világ legtöbb országában. Többek között ezt állapította meg a Nielsen piackutató vállalat 52 országban, köztük Magyarországon végzett globális felmérése a vendéglátóhelyi étkezésről.

Amikor a magyarok vendéglőt választanak, akkor legtöbben a konyha jellegét, a hazai ízeket veszik figyelembe, valamint az ételek elfogadható árait. Utána legnagyobb arányban a jó higiéniai körülményeket nézik, majd az étterem kényelmes elérhetőségét. Ugyanez a sorrend a világ legtöbb országában. Többek között ezt állapította meg a Nielsen piackutató vállalat 52 országban, köztük Magyarországon végzett globális felmérése a vendéglátóhelyi étkezésről.

    Amíg a magyar válaszadók 83 százaléka jár kisebb-nagyobb rendszerességgel étterembe, addig az európai arány 93, a globális 95 százalék. Tizenkilenc európai ország közül Magyarországon legmagasabb – 17 százalék – azok aránya, akik sohasem étkeznek vendéglőben. (Utánunk a hollandok következnek 13, belgák 10, franciák és lengyelek 9-9 százalékkal).

    Az étterembe járó magyarok több mint fele csak alkalmanként tér be valahová, havi egy alkalomnál is ritkábban. Naponta vagy majdnem minden nap megy étterembe a válaszadók 4, hetenként egyszer-kétszer további 6, havonta egyszer-kétszer-háromszor pedig 28 százaléka.

    A vendéglőben való szokásos étkezési alkalmak közül a magyarok többsége, 52 százaléka a vacsorát nevezte meg, míg az ebédet 46 százalék. A többiek általában reggelizni szoktak vendéglátó helyen. Az európai átlaghoz képest nálunk kisebb a vacsorázók, viszont nagyobb az ebédelők részaránya.

    A magyarok fele leggyakrabban családtagokkal, barátokkal szokott étterembe menni, egyharmada pedig partnerével. Munkatársakkal vagy egyedül 9, illetve 8 százalék vacsorázik, ebédel nyilvános helyen.

    A magyaros konyhát részesíti előnyben honfitársaink több mint fele. Általában világszerte a saját ország ízeit keresik az emberek a vendéglátásban: Európában legnagyobb lokálpatrióták ebből a szempontból az olaszok 91 százalékkal. Utánuk a portugálok következnek 76, görögök 66, franciák 65, majd a magyarok 58 és csehek 54 százalékos mutatóval.

    Magyarországon más országok ételei, konyhái közül kimagaslóan legkedveltebb az olasz és kínai. Ezzel ellentétben, az 52 vizsgált országban átlagosan a kínai megelőzi az olasz konyhát.

    A vendéglőbe járó magyarok 42 százaléka leginkább szombaton szokott nyilvános helyen étkezni, 32 hétfőtől csütörtökig, 14 főleg vasárnap, 12 százalék pedig pénteken. A preferált napok szerint sok a különbség az egyes országok között. Például a svédek felénél nagyobb része a hét első négy munkanapját szokta választani, a franciák többsége a szombatot. A dánoknál nagyon magas a pénteki vendégek aránya, míg a vasárnapot legtöbben a hollandok választják.

    – Az otthonon kívüli étkezés gyakorisága országonként különbözik, és tükrözi a helyi kulturális szokásokat – állapítja meg a kutatással kapcsolatban Turcsán Tünde, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. – Amíg például az ázsiai társadalmi érintkezésben fontos alkalom az otthonon kívüli étkezés, addig az európai kultúra inkább a családi asztalnál a közös étkezésre fókuszál. Ugyanakkor a kutatás eredményei rávilágítanak: Amikor a globális pénzügyi válság hatására az európaiak összehúzzák a nadrágszíjat, akkor az arra is vonatkozik, hogy kevesebbet költenek étkezésre vendéglőben, míg ezen kevésbé spórolnak az ázsiaiak. 

    Európában kisebb-nagyobb gyakorisággal legnagyobb arányban, 95 százalékot meghaladó mértékben járnak étterembe a görögök, írek, finnek, norvégok, dánok, portugálok, svájciak és finnek.

    A nemzetközi átlagtól eltérően többen ebédelnek étteremben, mint vacsoráznak, a következő országokban: Csehország, Finnország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország.

    Szintén a nemzetközi átlagtól különbözően, néhány országban a megkérdezettek legnagyobb aránya kettesben, partnerével szokott vendéglőben étkezni: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország és Hollandia az öt európai kivétel.

##

Táblázat. A kisebb-nagyobb gyakorisággal vendéglátóhelyen étkezők leggyakoribb szempontja az étterem kiválasztásánál, néhány országban. Egy megkérdezett két tényezőt nevezhetett meg. A válaszadók százalékában.

Szempont	Európai átlag	Magyaro.	Cseho.	Lengyelo.	Ausztria	Németo.
Konyha típusa, jellege	60	45	42	59	68	72
Elfogadható árak	47	44	46	38	35	40
Jó higiéniai körülmények	18	19	15	11	19	22
Kényelmes elérhetőség	13	15	28	16	15	9
Családtagjaim kedvelik	7	13	6	5	8	7
Egészséges ételek a kínálatban	9	13	9	7	14	12
Kiszolgálás	8	10	11	8	10	12
Barátaim kedvelik	3	7	4	5	3	2
Barátaim ajánlása	8	7	13	11	5	5
Nincs elég időm főzésre	2	5	6	5	2	0
Speciális ajánlatok, promóciók	3	5	0	3	3	4

Forrás: Nielsen piackutató vállalat

Táblázat. Egyes országokban hányan, milyen gyakran járnak étterembe? A válaszadók százalékában.

Szempont	Globális átlag	Magyaro.	Cseho.	Lengyelo.	Ausztria	Németo.
Naponta vagy majdnem naponta	18	4	10	5	4	1
Havonta kétszer-nyolcszor	44	19	39	34	36	28
Havonta egyszer vagy riktábban	33	60	46	52	54	64
Soha	5	17	5	9	6	7

Forrás: Nielsen piackutató vállalat

Módszertan:

A Nielsen online megkérdezéssel készült felmérése az éttermi étkezési szokásokról  a világon a legnagyobb ilyen jellegű kutatás: 2008 szeptember-októberben, öt világrész 52 országában összesen 26 200 rendszeres Internetezőt kérdeztek meg, Magyarországon 500-at.

Megjegyezendő, hogy a válaszokat befolyásolja az Internet-használók eltérő száma: A legfejlettebb országokban ugyanis az adatok szinte az egész közvéleményt tükrözik. Ahol viszont kisebb az Internet-használók aránya, mint például Magyarországon is, ott felülreprezentáltak közöttük a fiatalok, magasabb iskolai végzettségűek és az átlagosnál nagyobb jövedelműek.