Étteremben a tipikus magyar vendég ritkán, családtagokkal vagy barátokkal, szombaton vacsorázik

Amikor a magyarok vendéglőt választanak, akkor legtöbben a konyha jellegét, a hazai ízeket veszik figyelembe, valamint az ételek elfogadható árait. Utána legnagyobb arányban a jó higiéniai körülményeket nézik, majd az étterem kényelmes elérhetőségét. Ugyanez a sorrend a világ legtöbb országában. Többek között ezt állapította meg a Nielsen piackutató vállalat 52 országban, köztük Magyarországon végzett globális felmérése a vendéglátóhelyi étkezésről.

Amikor a magyarok vendéglőt választanak, akkor legtöbben a konyha jellegét, a hazai ízeket veszik figyelembe, valamint az ételek elfogadható árait. Utána legnagyobb arányban a jó higiéniai körülményeket nézik, majd az étterem kényelmes elérhetőségét. Ugyanez a sorrend a világ legtöbb országában. Többek között ezt állapította meg a Nielsen piackutató vállalat 52 országban, köztük Magyarországon végzett globális felmérése a vendéglátóhelyi étkezésről.

    Amíg a magyar válaszadók 83 százaléka jár kisebb-nagyobb rendszerességgel étterembe, addig az európai arány 93, a globális 95 százalék. Tizenkilenc európai ország közül Magyarországon legmagasabb – 17 százalék – azok aránya, akik sohasem étkeznek vendéglőben. (Utánunk a hollandok következnek 13, belgák 10, franciák és lengyelek 9-9 százalékkal).

    Az étterembe járó magyarok több mint fele csak alkalmanként tér be valahová, havi egy alkalomnál is ritkábban. Naponta vagy majdnem minden nap megy étterembe a válaszadók 4, hetenként egyszer-kétszer további 6, havonta egyszer-kétszer-háromszor pedig 28 százaléka.

    A vendéglőben való szokásos étkezési alkalmak közül a magyarok többsége, 52 százaléka a vacsorát nevezte meg, míg az ebédet 46 százalék. A többiek általában reggelizni szoktak vendéglátó helyen. Az európai átlaghoz képest nálunk kisebb a vacsorázók, viszont nagyobb az ebédelők részaránya.

    A magyarok fele leggyakrabban családtagokkal, barátokkal szokott étterembe menni, egyharmada pedig partnerével. Munkatársakkal vagy egyedül 9, illetve 8 százalék vacsorázik, ebédel nyilvános helyen.

    A magyaros konyhát részesíti előnyben honfitársaink több mint fele. Általában világszerte a saját ország ízeit keresik az emberek a vendéglátásban: Európában legnagyobb lokálpatrióták ebből a szempontból az olaszok 91 százalékkal. Utánuk a portugálok következnek 76, görögök 66, franciák 65, majd a magyarok 58 és csehek 54 százalékos mutatóval.

    Magyarországon más országok ételei, konyhái közül kimagaslóan legkedveltebb az olasz és kínai. Ezzel ellentétben, az 52 vizsgált országban átlagosan a kínai megelőzi az olasz konyhát.

    A vendéglőbe járó magyarok 42 százaléka leginkább szombaton szokott nyilvános helyen étkezni, 32 hétfőtől csütörtökig, 14 főleg vasárnap, 12 százalék pedig pénteken. A preferált napok szerint sok a különbség az egyes országok között. Például a svédek felénél nagyobb része a hét első négy munkanapját szokta választani, a franciák többsége a szombatot. A dánoknál nagyon magas a pénteki vendégek aránya, míg a vasárnapot legtöbben a hollandok választják.

    – Az otthonon kívüli étkezés gyakorisága országonként különbözik, és tükrözi a helyi kulturális szokásokat – állapítja meg a kutatással kapcsolatban Turcsán Tünde, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. – Amíg például az ázsiai társadalmi érintkezésben fontos alkalom az otthonon kívüli étkezés, addig az európai kultúra inkább a családi asztalnál a közös étkezésre fókuszál. Ugyanakkor a kutatás eredményei rávilágítanak: Amikor a globális pénzügyi válság hatására az európaiak összehúzzák a nadrágszíjat, akkor az arra is vonatkozik, hogy kevesebbet költenek étkezésre vendéglőben, míg ezen kevésbé spórolnak az ázsiaiak. 

    Európában kisebb-nagyobb gyakorisággal legnagyobb arányban, 95 százalékot meghaladó mértékben járnak étterembe a görögök, írek, finnek, norvégok, dánok, portugálok, svájciak és finnek.

    A nemzetközi átlagtól eltérően többen ebédelnek étteremben, mint vacsoráznak, a következő országokban: Csehország, Finnország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország.

    Szintén a nemzetközi átlagtól különbözően, néhány országban a megkérdezettek legnagyobb aránya kettesben, partnerével szokott vendéglőben étkezni: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország és Hollandia az öt európai kivétel.

##

Táblázat. A kisebb-nagyobb gyakorisággal vendéglátóhelyen étkezők leggyakoribb szempontja az étterem kiválasztásánál, néhány országban. Egy megkérdezett két tényezőt nevezhetett meg. A válaszadók százalékában.

Forrás: Nielsen piackutató vállalat

Táblázat. Egyes országokban hányan, milyen gyakran járnak étterembe? A válaszadók százalékában.

Forrás: Nielsen piackutató vállalat

Módszertan:

A Nielsen online megkérdezéssel készült felmérése az éttermi étkezési szokásokról  a világon a legnagyobb ilyen jellegű kutatás: 2008 szeptember-októberben, öt világrész 52 országában összesen 26 200 rendszeres Internetezőt kérdeztek meg, Magyarországon 500-at.

Megjegyezendő, hogy a válaszokat befolyásolja az Internet-használók eltérő száma: A legfejlettebb országokban ugyanis az adatok szinte az egész közvéleményt tükrözik. Ahol viszont kisebb az Internet-használók aránya, mint például Magyarországon is, ott felülreprezentáltak közöttük a fiatalok, magasabb iskolai végzettségűek és az átlagosnál nagyobb jövedelműek.