10.000 megváltozott munkaképességű munkavállaló tűnhet el a munkaerőpiacról a Kormány újabb döntését követően
6 perc olvasás
A koordináció teljes hiányát jelzi, az az intézkedés, amely szerint a Munkaerőpiaci Alapból származó 4,2 milliárd forintnyi forrást a Kormány befagyasztja, ugyanakkor -bár teljesíthetetlen feltételekkel – 1 milliárd keretösszegű pályázatot ír ki, ugyanarra a célra. A döntés a fogyatékos emberek érdekében működő, több mint 30 szolgáltatás azonnali megszűnését és közel 10.000 megváltozott munkaképességű munkavállaló nyílt munkaerőpiacról való eltűnését eredményezheti.
A koordináció teljes hiányát jelzi, az az intézkedés, amely szerint a Munkaerőpiaci Alapból származó 4,2 milliárd forintnyi forrást a Kormány befagyasztja, ugyanakkor -bár teljesíthetetlen feltételekkel – 1 milliárd keretösszegű pályázatot ír ki, ugyanarra a célra. A döntés a fogyatékos emberek érdekében működő, több mint 30 szolgáltatás azonnali megszűnését és közel 10.000 megváltozott munkaképességű munkavállaló nyílt munkaerőpiacról való eltűnését eredményezheti.
Megszűnik a szolgáltatók országos lefedettsége, egy év alatt pedig 866 millió forint veszteség keletkezik, ami közvetlenül a Kormánynál, közvetetten pedig az adófizetőknél jelentkezik hiányként. A jelenlegi szolgáltatási színvonal újraépítése körülbelül 9 évet venne igénybe.
A megváltozott munkaképességű és a fogyatékos emberek megfelelő felkészítéssel, segítséggel ugyanúgy képesek helytállni a munka világában, mint egészséges társaik. Megfelelő segítséget csak a civil szolgáltatók képesek nyújtani számukra, hiszen személyre szabott támogatás nélkül ez az integráció nem lehetséges.
A CÉHálózat és a Munkaesély Szövetség által képviselt szervezetek a célcsoport munkaerőpiaci (re)integrációjának célkitűzésével, 5-8 éve működnek Magyarországon. Ez idő alatt komoly tapasztalatokat szereztek a rehabilitáció és a reintegráció területén. Kialakították szolgáltatási standardjaikat, és stratégiát építettek annak érdekében, hogy a minőségi szolgáltatások a megváltozott munkaképességű emberek számára hozzáférhetővé váljanak az ország egész területén. Mindez most veszni látszik, mivel a kormányzat zárolta a Munkaerő-piaci Alap Rehabilitációs Alaprészét.
Az adófizetők jogos elvárása a munkaerő-piaci szolgáltatóktól, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű embereket az inaktivitásból a foglalkoztatás irányába segítsék. A releváns szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma hazánkban ma 50 körülire tehető.
A CÉHálózat és a Munkaesély Szövetség által képviselt szervezetek legnagyobb problémáját aktuálisan a fenntarthatóság kérdése jelenti. Az utóbbi időben a kormányzat a Munkaerőpiaci Alap központi keretéből jelentős forrásokat biztosított a szolgáltatási modellek, hálózatok működtetésére.
Ez jelentette a Támogatott Foglalkoztatás Szolgáltatás, a Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak (4M) c. program, a Komplex Munkaerőpiaci Szolgáltatás, a Munkahelyi Gyakorlat Programok működtetésének forrását. Ezzel párhuzamosan az ország kilenc régiójában, összesen 239 pályázót, köztük 14 non-profit szervezetet, összesen 1.213.751. ezer forinttal támogatott az alaprész decentralizált kerete. Így 475 főnek született új munkahelye, vagy lett átalakítva, fejlesztve, akadálymentesítve, korszerűsítve.
Ezeket a forrásokat azonban úgy zárolták, hogy nem történt meg a más forrásból történő finanszírozhatóság vizsgálata. Az intézkedés következtében 32 komplex munkaerőpiaci szolgáltatás és a fogyatékos emberek munkaerőpiaci szocializációját biztosító 40 munkahelyi gyakorlat program szűnhet meg az év végéig.
A 4M szolgálatoknak pedig már nyár végétől nem megoldott a finanszírozása. Egyúttal megszűnik a szolgáltatók országos lefedettsége, számos segítő foglalkozású diplomás válik munkanélkülivé, az amúgy is kisszámú foglalkoztatói bázis pedig tovább szűkül. A komplex munkaerőpiaci szolgáltatások éves működtetése 455 millió forintba kerül. A szolgáltatások nem csak a fenti összeg erejéig önfenntartók, hanem ezen felül még 255 millió forint hasznot is hoznak az állami költségvetés számára évente.
A szolgáltatások megszűnésének következtében egy év alatt 866 millió forint veszteség keletkezik, ami közvetlenül a Kormánynál, közvetetten, pedig az adófizetőknél jelentkezik hiányként. A jelenlegi szolgáltatási színvonal újraépítése körülbelül 9 évet venne igénybe, azaz a szolgáltatások megszüntetése fényévekkel tolja el a nemzeti stratégiák érvényesítését.
A megszorító intézkedéssel egyidőben – teljesíthetetlen feltételekkel! – 1 milliárd keretösszegű pályázatot írt ki ugyanerre a célra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Európai Uniós forrás terhére, amely nem csak, hogy nem segítség a szolgáltatóknak és a megváltozott munkaképességű embereknek, hanem következetlenségnek is tűnik.
A HEFOP-2.33-09/1 számú, Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások képzése, nyújtása és megismerése című pályázat célja: 1 milliárd keretösszeggel inaktív, tartósan munkanélküli emberek foglalkoztathatóságának növelése, a társadalmi leszakadás veszélyének mérséklése és elkerülése, többek között a halmozottan hátrányos helyzetű megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékossággal élő emberek számára.
A március 30-án megjelent pályázat benyújtása: április 1- május 8. közötti időszak, szakmai megvalósításának határideje június 15, a kifizetésé, pedig június 30. Adott esetben például a legkisebb összegű, azaz 4 millió forintnyi pályázati támogatást egy hónap alatt kell a nyertes szervezetnek elkölteni.
A CÉHálózat és a Munkaesély Szövetség megkereste Dr. Herczog László szociális és munkaügyi minisztert, akinek képviseletében Rauh Edit szakállamtitkár asszony 2009. május 7-i keltezéssel az alábbi tájékoztatást adta:
„Ahogyan értesültek róla, a gazdasági megszorítások miatt a Munkaerőpiaci Alap Rehabilitációs Alaprészének 2009. évi kerete zárolásra került. A levelükben kifejtett problémákat a szakmai főosztályok is ismerik, és a válság ellenére szándékunk, hogy minden lehetőséget megragadjunk annak érdekében, hogy az Önök által is említett munkaerő-piaci szolgáltatások működésének folyamatosságát megteremtsük.
Tekintettel arra, hogy a mostani gazdasági helyzet nem ad lehetőséget ígéretek tételére, arról tudom biztosítani, hogy a probléma fontosságát érezzük, és az Önök által felvetett megoldási javaslatokat a rendelkezésre álló lehetőségek fényében meg fogjuk vizsgálni."
Az MPA Rehabilitációs Alaprésze a munkáltatók rehabilitációs hozzájárulásaiból származik, amelyet törvény szerint csak a fogyatékos emberek munkahelyi integrációjának ügye érdekében lehet felhasználni. Kérdéses, hogy megengedhető-e ilyen esetben a keret zárolása, kérdés, hogy mi lesz a munkáltatók pénzével, mi lesz a szolgáltatókkal, a diplomás segítőkkel, a több ezer munkakereső, és évente 800-900 elhelyezkedett fogyatékos emberrel.
Hazánkban a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig 700 ezer főre (NYUFIG 2007) tehetjük. Az Európai Unióban 44,6 millió tartós egészségügyi problémájú vagy fogyatékosságú ember él. Az EU-ban e populáció 40%-a, míg Magyarországon 7-9 %-a dolgozik.
