2024.július.18. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Erőszakmentesen az „Erőszak Kultúrája” ellen

7 perc olvasás
 <span class="inline inline-left"><a href="/node/32545"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/mahatma-gandhi1.thumbnail.jpg" border="0" width="77" height="100" /></a></span> <p><em>Swamiji és Mahatma Ghandi unokája, Arun GandhiJi két meghatározó személyisége lesz a nyolcadik alkalommal megrendezendő Világbéke Konferenciának, amelyre minden évben a világ más pontján kerül sor. Idén Magyarország ad otthont az eseménynek, melyen a „Jóga a mindennapi életben" szervezet hazai és külföldi követői is részt vesznek. Az októberi rendezvény témája a belső béke - a világ konfliktusainak megoldása. Erről kérdeztük a jóga két világhírű képviselőjét.</em></p><p>

 mahatma gandhi1.thumbnail

Swamiji és Mahatma Ghandi unokája, Arun GandhiJi két meghatározó személyisége lesz a nyolcadik alkalommal megrendezendő Világbéke Konferenciának, amelyre minden évben a világ más pontján kerül sor. Idén Magyarország ad otthont az eseménynek, melyen a „Jóga a mindennapi életben" szervezet hazai és külföldi követői is részt vesznek. Az októberi rendezvény témája a belső béke – a világ konfliktusainak megoldása. Erről kérdeztük a jóga két világhírű képviselőjét.

 mahatma gandhi1.thumbnail

Swamiji és Mahatma Ghandi unokája, Arun GandhiJi két meghatározó személyisége lesz a nyolcadik alkalommal megrendezendő Világbéke Konferenciának, amelyre minden évben a világ más pontján kerül sor. Idén Magyarország ad otthont az eseménynek, melyen a „Jóga a mindennapi életben" szervezet hazai és külföldi követői is részt vesznek. Az októberi rendezvény témája a belső béke – a világ konfliktusainak megoldása. Erről kérdeztük a jóga két világhírű képviselőjét.

Swamiji az északnyugat-indiai Radzsasztánban született, és 1972-ben járt először Európában. Hosszú európai munkássága során Swamiji megismerte, hogyan élnek az emberek a modern civilizációban, és milyen problémákkal küszködnek a helytelen életmód, a stressz, a szorongás miatt. Swamiji a jóga eredeti hagyományai alapján építette fel átfogó rendszerét, a „Jóga a mindennapi életben"-t, amely kifejezetten a modern civilizáció emberének igényeihez igazodik. Bármikor élhető és gyakorolható kortól, nemtől, társadalmi helyzettől és felekezettől függetlenül. Swamiji rendszere a világ mintegy 180 országában talált követőkre, és 25 ezer olyan hely van a világon, ahol rendszeresen gyakorolják. A Világbéke Konferencia témája bármikor aktuális lehet, ebben az évben azonban talán még inkább az, hiszen millióan kerültek nehéz helyzetbe a gazdasági krízis miatt, ez pedig tovább erősítheti a már meglévő konfliktusokat.

  • – A világ problémái csak úgy enyhíthetőek, a külső békét csak úgy tudjuk kivívni, ha megteremtjük a belső békét. A budapesti rendezvényen számos szakértő beszél majd erről, és ad tanácsot, hogyan érhetjük ezt el. A belső béke megteremtése senki számára nem lehetetlen vállalkozás. Ugyancsak fontosnak tartom a vallás iránti toleranciát, a tiszteletet és megértést más kultúrák és egymás iránt, természetesen erről is lesz szó októberben. Ez mind elengedhetetlen ahhoz, hogy megvalósuljon a világbéke. Hiszek abban, hogy a konferencia hozzájárulhat ahhoz, hogy legyőzzük a konfliktusokat, kifejezzük a vallások és kultúrák iránti elfogadásunkat, a világbéke iránti vágyunkat, megbocsássunk mindenkinek, és békében és szabadon éljünk – nyilatkozta SwamiJi.

A „Jóga a mindennapi életben" megalapítója 1978-ban járt először Magyarországon, azóta többször is ellátogatott hozzánk. Ahogy fogalmazott, az elmúlt évtizedekben a világ és természetesen az országunk is nagyot változott. Jelentős pozitív fejlődést lát az országban az élet valamennyi területén: az emberek sokat fáradoznak azért, hogy megőrizzék az elért gazdasági eredményeket és a békét.

Arun GandhiJi, Mahatma Gandhi unokájával is találkozhatnak Magyarországon azok, akik ellátogatnak a 8. Világbéke Konferenciára. A rendezvény kapcsán a béke és az erőszakmentesség jelképévé vált nagyapa örökségéről kérdeztük Arun Gandhijit.

– Úgy vélem, Mahatma Gandhi megmutatta a világnak, hogyan kell civilizált módon viselkednünk másokkal. A probléma abból fakad, hogy az emberek egyszerűen úgy tekintenek a filozófiájára, mint egy, a politikai és személyes konfliktusok megoldására kialakított egyéni stratégiára. Elkerüli a figyelmüket az a tény, hogy az erőszakmentesség sokkal inkább az emberi kapcsolatok építéséről szól, valamint arról, hogy a legjobbat hozzuk ki az emberből. Ez messze túlmutat a konfliktusmegoldáson. A mai világ átitatódott a materializmussal. Gandhiji azt mondta: A materializmus és az erkölcs inverz kapcsolatban áll egymással. Amikor az egyik növekszik, a másik hanyatlik. Ma tehát sokkal kevesebb erkölcsöt látunk, és nagyobb a hangsúly a materializmuson, amely kapzsiságot szül, és az emberi jellem legrosszabb vonásait hozza felszínre. Sajnos sokan csak a saját otthonukkal, munkájukkal, országukkal foglalkoznak. Az egyén jóléte mindenki más jólétén nyugszik, csakúgy, mint ahogy egy nemzet jóléte és biztonsága az egész világ jólétén és biztonságán alapszik. A patriotizmus egy igen szűk látókörű és negatív nézőpont. Miközben büszkék vagyunk az országunkra, ne tévesszük szem elől a világ szükségleteit.

Noha India az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül – melynek elindítója Mahatma Gandhinak volt – még ma is az ellentmondások országa. Arun Gandhijit arról is faggattuk, hogyan látja ma saját országát, milyen úton jár, hová tart.

– India ma két arcot mutat – a városi elnyugatiasodott, gazdag és a vidéki, tradicionális, mellőzött, elszegényedett arcot. A különbség egyre nagyobb, és ez katasztrófa lehet a nemzet számára. India nem fogadta meg Gandhi tanácsát, és arra törekedett, hogy egy ipari, materialista társadalmat alakítson ki. Sokan úgy gondolták, hogy a szegényekkel és mellőzöttekkel oly módon tudnak törődni, hogy azok megkapják a gazdagok asztaláról lehullott morzsákat. A tehetősek dollármilliárdokat költenek ma arra, hogy díszes templomokat emelnek Istennek, miközben nem vesznek tudomást a templomok ajtain kívül ülő éhezőkről. Úgy gondolják, az fogja számukra biztosítani az üdvösséget, hogyha semmitmondó rituálékat hajtanak végre a templomokban és mecsetekben. Gandhiji mondta: Az imádság legjobb módja a szegénység szolgálata. A gazdag nemzetekkel való sietős versenyben India csak feláldozza a lelkét.

Mahatma Gandhi unokája szerint a Világbéke Konferencia az egyik módja lehet annak, hogy küzdjünk az „Erőszak Kultúrája" ellen, amelyet a civilizált ember hozott létre a konfliktusok megoldására.

– Minden konfliktus nagyon komoly, akár egyének, akár nemzetek közötti konfliktusról van szó. Az egyik legsúlyosabb az iszlám és a vallási világ más részei között húzódó feszültség. Ez háborút, harcokat és pusztulást eredményez. Nem hiszek abban, hogy ez megoldja a konfliktusokat. A materializmus iránti megszállottságunkkal létrehoztunk egy általam „Erőszak Kultúrájának" nevezett dolgot: azt gondoljuk, hogy erőszak útján minden probléma megoldható. Otthonainkban is ezt gyakoroljuk, amikor gyermekeinket büntetéssel fenyítjük, ha nem viselkednek, és ugyanezt a filozófiát alkalmazzuk minden szinten, beleértve azt is, amikor a nemzetek nem „viselkednek". Az erőszak egyetlen problémát sem old meg, csak súlyosbítja azokat. Annyi bizalmat helyeztünk az erőszakba mondván, hogy ezzel majd megoldódnak a dolgok, hogy csak ritkán – ha egyáltalán – nézünk a problémák és a félreértés mélyebb okaiba. Mindig a félreértésben, a tudatlanságban és a féltékenységben gyökerezik az, ami később konfliktust eredményez. A mai hozzáállásunkat tökéletesen jellemzi az, amikor az emberek táplálják a konfliktus csíráját, ám amikor az fává növi ki magát, azt gondoljuk, hogyha méretre vágunk belőle, az megoldja a problémát. De ettől a fa még mélyebb gyökerekkel nő tovább. Hiszek abban, amit Gandhi mondott: Nekünk magunknak kell a jó célért megváltozni, olyanná kell válnunk, amilyennek a világot is látni szeretnénk. Változnunk kell tehát, változtatni kell a gyermeknevelési módszereinken, de mindenekelőtt felismerni az égető szükségét annak, hogy az Erőszak Kultúráját az Erőszakmentesség Kultúrájává alakítsuk át. Az erőszakmentesség nem stratégia a konfliktusok megoldására, hanem inkább egy életmód, mely segít az emberi jóságot előhozni: a szeretetet, a könyörületet, a megértést, a tiszteletet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.