Egy pohár bor Batthyány emlékére

Gróf Batthyány Lajos mártírhalálának 160. évfordulója alkalmából „Egy pohár bor Batthyány emlékére" címmel rendhagyó kamara-kiállítás nyílt 2009. szeptember 4-én az Örökmécses szomszédságában a Szabadság étterem és kávéház galériáján. A Magyar Örökség Díjas Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum a kiállítással kíván emléket állítani gróf Batthyány Lajosnak, akivel 1849. október 5-én közölték a halálos ítéletet, majd október 6-án végeztek ki ezen a helyszínen.

Gróf Batthyány Lajos mártírhalálának 160. évfordulója alkalmából „Egy pohár bor Batthyány emlékére" címmel rendhagyó kamara-kiállítás nyílt 2009. szeptember 4-én az Örökmécses szomszédságában a Szabadság étterem és kávéház galériáján. A Magyar Örökség Díjas Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum a kiállítással kíván emléket állítani gróf Batthyány Lajosnak, akivel 1849. október 5-én közölték a halálos ítéletet, majd október 6-án végeztek ki ezen a helyszínen.

A megjelenteket Dr. Csáky Imre alezredes köszöntötte, majd a felhívójel és a himnusz elhangzása után koszorúkat helyezett el a Batthyány Örökmécsesnél Dr. Holló József Ferenc ny. altábornagy a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, Sebők Nándor a Szabadság Kávéház és Étterem ügyvezető igazgatója, Nógrádi László országgyűlési képviselő valamint Wohlmuth István Belváros-Lipótváros önkormányzati képviselője.

Megnyitó beszédében Dr. Holló József Ferenc többek között felidézte Batthyány búcsúját: „Ebben az ünnepélyes órában megesküszöm, hogy a király és a monarchia elleni árulásnak soha egyetlen gondolata nem férkőzött lelkemhez, és hogy a hazához nem kevésbé hű voltam; ugyan ki hiszi el ezt most! És ezért halok meg; a törvény, a király esküje volt vezérfonalam, és sem jobbról, sem balról nem hagytam, hogy visszaéljenek velem. Viam meam persecutus sum, ezért ölnek meg engem. Ennyit a gyalázatos politikáról."

Holló József Ferenc	Holló József – Nógrádi László – Sebők Nándor – Wohlmuth István	Holló József Ferenc – Nógradi László – Wohlmuth István

A kiállítás megnyitása és megtekintése után Dr. Kedves Gyula alezredes, a HM HIM Hadtörténeti Múzeum igazgató-helyettese tartott előadást a hadseregszervező Batthyány Lajosról.

Gróf Batthyány Lajos egyike volt az ország leggazdagabb földbirtokosainak. Több 100 éves hagyományokkal rendelkező arisztokrata család sarjaként vált ellenzéki politikussá, majd a forradalom ügye mellett elkötelezett államférfivá. Erős és hatalmas Magyarországot akart teremteni az Osztrák Birodalmon belül.

A 1848-49-es szabadságharc és forradalom gazdag eseménytörténetének során 1848. március elejére már nem volt kétséges, hogy ha megalakulhat a magyar kormány, akkor annak vezetője, akaratereje és kiváló diplomáciai tehetsége révén csak és kizárólag gróf Batthyány Lajos lehet. 1848. március 17-én nevezte ki miniszterelnökké az uralkodó, V. Ferdinánd.

Egyik legelső intézkedéseként körlevélben utasította a hatóságokat a jobbágyfelszabadítás haladéktalan kihirdetésére – még a törvény királyi jóváhagyása előtt. Szimbolikus jelentőségű, hogy a forradalmi törvények királyi szentesítésének napján, április 11-én tette le a kormányfői esküt. Első felelős miniszterelnökünk nevéhez fűződik a nemzetőrség megszervezése, és az első tíz honvédzászlóalj felállítása.

A történelmi események következtében szeptember 10-én Batthyány lemondott, majd visszavonult ikervári kastélyába. 1849. január 8-án tartóztatták le és Budán, Pozsonyban, majd Olmützben raboskodott. Ezután hazahozták Pestre és október 5-én közölték vele halálos ítéletét, majd öngyilkossági kísérletét követően kivégezték.

Az 1902-ben megnyílt Szabadság étterem és kávéház névválasztása nem véletlen. A félig-meddig katonai helyszínen az ezernyolcszázas évek második felében a „hírhedt Újépületben" tartották fogva az 1848/49-es forradalom és szabadságharc miniszterelnökét, Batthyány Lajos grófot, akit 160 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végeztek ki az Örökmécses helyén. Nem véletlen tehát, hogy a kávéház ablakából az Örökmécsesre lehet látni.

A jelenlegi épület 1899-1902 között épült fel. Földszintjén a Strauss család 1902-ben nyitotta meg kávéházát, amelyet az 1849-es szabadságharc emlékére „Szabadság Kávéház"-nak nevezett el. A magyar irodalom és költészet nagyjai mellett a fővárosi értelmiség egyik közkedvelt társalkodó helyévé alakult ki e kávéház, miközben a magyar szabadság és szellemiség megtestesülésévé vált. A kor legnagyobb költője, a Nyugat egyik oszlopos tagja, Ady Endre itt alkotta meg 1905-ben a „Harc a Nagyúrral" című versét, amely az individuumnak a pénzzel és a pénzért folytatott reménytelen küzdelmét jelképezi.

A tablókból, zászlókból és a bejárat mellett kifeszített óriásposzterből összeállított kamara-kiállítás a Batthyány-örökmécses szomszédságában a Szabadság étterem és kávéház galériáján tekinthető meg.

Lantai József