Montreali Könyvbemutató

Budapest, Pécs és Szarvas után egy kicsit messzebb, Észak-Amerikában került sor Szarvas István, a pécsi Hetedhéthatár újságírójának könyvbemutatójára. A budapesti bemutatóról korábban beszámoltunk A montreali Foyer Hongrois tanácstermében, mintegy harminc kanadai-magyar volt kíváncsi az Európából érkezett vendégre.

A résztvevők a bemutató előtt egy pörköltös és túrós-palacsintás vacsorán vettek részt, előétel egy spenótos kosárka volt. A vacsora után a résztvevőket a ház lakója, Kerekes Sándor, a Quebeci Öttusa Szövetség elnöke, a könyvben szereplő egyik interjúalany köszöntötte, amelyből részleteket ismertetünk.

Kedves Hölgyeim és Uraim! – kezdte az üdvözlést Kerekes. – Szarvas István újságíró barátom, aki a pécsi Hetedhéthatár Magazin budapesti szerkesztőség-vezetője, és jómagam nevében szeretettel köszöntök mindenkit, aki ma eljött erre a találkozóra. A Magyar Otthon (Foyer Hongrois) új lakójaként szintén köszönet szeretnék mondani Udvarhelyi Kati főtitkárnak, hogy biztosította részünkre a termet, és Pekari Éva asszonynak a finom vacsoráért.

Szentmihályi Gyula montreali tiszteletbeli magyar konzullal meglátogattuk a Montreali Polgármesteri Hivatalt, ahol Marcel Tremblay kabinetfőnök fogadott minket és Szarvas István aláírta a város aranykönyvét. Egyben felkérést kapott, hogy a városnak adjon el egyet könyvéből, ami a város könyvtárában kerülne elhelyezésre. István megköszönve a megtiszteltetést, de ingyen teljesítette a kérést.

Később Gerald Tremblay polgármesterrel is találkoztunk. A találkozásról fényképek készültek. Kellemes gesztuskent Biodom- és Planetárium-belépőket kaptunk. Tegnap Szentmihályi Gyula mutatta meg a Hegedű múzeumot és ez alkalommal István interjút készített a hegedűkészítés mesterével. Ehhez azt szeretném hozzáfűzni, hogy hatvanéves montreali tartózkodásom alatt most láttam először a hegedűcsodákat, de nagyon elnyerték tetszésemet.

Engedelmükkel szeretném elmondani, hogy miért ülök itt vele, hol és mikor ismertem meg őt. Mikor faggattam, mi a célja kanadai utazásának, a következőt válaszolta: Megismertetni a könyvet és egyben érzékelni, milyen is a Magyar Élet Montrealban. Először 1999-ben a Margitszigeten rendezett Öttusa VB-n találkoztunk. Ő mint nemzetközi sportújságíró működött, én a Rendezőbizottságnak segítettem.

Szarvas István a pécsi Hetedhéthatár Magazin közismert újságírója, és ha talán példányszámban nem versenyezhet a budapesti lapokkal, tartalmában mindenkeppen. 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa. Ezt a büszke címet olyan városok előtt nyerte meg, mint Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc. Tíz év alatt az újságban megjelent száznál több interjúból lett a 32 közismert politikus, tudós, közjogi méltóság, üzletember és közéleti személy könyvének témája.

A kiválasztás, a kérdések előkészítése és a feltételek hűséges leírása és közzététele, mind az ő lelkiismeretes munkája. Nem szenzációt keres. Professzionista integritása közismert és hosszú évek munkája. A kiérdemelt bizalomra van felépítve. Parlamenti újságíróként elintézte számomra, hogy nehézkes adminisztrációs és biztonsági akadályok ellenére egy napot vele tölthettem a budapesti Parlament sajtópáholyában és közvetlenül érzékelhettem az Országház működését.

Személyesen tapasztaltam a kollégái megbecsülését a felmerülő témákhoz szükséges semleges es analitikus megközelítését. Meg kívánom jegyezni, hogy a Dorwal-i (montreali) repülőtéri biztonsági intézkedések eltörpülnek az otthoni parlamenti mellett. Az Önöknek kiosztott másolatok bőven illusztrálják úgy a budapesti, mint a szarvasi és pécsi beszámolóit és Michaelle Jean kanadai főkormányzó excellenciás asszonnyal ősszel készített budapesti interjúját. Mielőtt tőle kérdeznének valamit, ő is szeretne néhány szót szólni – adta át a szót vendégének Kerekes Sándor.

Hölgyeim és Uraim! – fordult hallgatóihoz Szarvas István. – Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Budapest, Pécs és Szarvas után itt Kanadában, Montrealban, ebben a házban – amely számomra egy kis magyar sziget -, bemutathatom interjúkötetem, amelyet az elmúlt tíz évben készített több mint száz interjúból válogattam.

A könyvben szereplő interjúk egy korképet tárnak elénk egy magyar évtizedről. A sajtótörténet szerint az első interjút James Gordon Bennett skótszármazású New York-i újságíró írta 1836-ban. Mára e műfaj egyik legfontosabb és legáltalánosabb megnyilvánulási formánk. Földes Anna magyar újságírónő egyik könyvében idézi meg a múltszázad hatvanas-hetvenes éveiből Marin-Schraub svájci filozófus bonmot-ját, miszerint az emberiség egynegyede állandóan interjút készít a másik negyeddel, miközben a fennmaradó fele kipiheni annak a fáradalmait, vagy készül a következőre.Tóth László Az interjú, mint a megismerés eszköze című cikkében a következőket írja: Azt gondolom, az egyik legfontosabb hozza, hogy az interjú készítője többet tudjon – vagy legalábbis mást – az adott tárgyról, s többet – esetleg ugyancsak valami mást – a megkérdezettről, mint amit, s amennyit ő maga tud a felvetett kérdésről, illetve önmagáról.Az interjú műfaj klasszikusa a három éve elhunyt Oriana Fallaci, aki a legjobbnak vélt negyven interjújából összeállított kötetének az Interjú a történelemmel címet adta, élete vége felé ezt nyilatkozta interjúiról: Mindegyik portré az enyém. Ezek különös keverékei eszméimnek, temperatumomnak, türelmemnek. Minden a kérdésekhez vezet. Szívemből szólnak ezek a gondolatok, amelyeket írt a riporterkirálynő. Köszönöm megtisztelő figyelmüket és várom kérdéseiket! – fejezte be a szerző.

Több mint egy tucat kérdés hangzott el, úgymint:

Érte-e meglepetés az interjúkészítés során?

Válasz: Igen. Az egyik több újsáhíró díjat nyert hölggyel probáltam készíteni interjúj aki TV-ben nagyon kemény kérdéseket szokott feltenni riport alanyainak. Amikor én kérdeztem valami olyasmit amiben állást kellett volna foglalni azt válaszolta erre nem felelek ,mert nem kívánok senkit megbántani

Fontos önnek, hogy szimpatikus legyen az Ön számára a riport alany?

Válasz:Kellemesebb ha szimpatikus, de ,ha korekt választ ad nem zavar ha nem az.

Jóvá kell-e hagyatni megjelenés előtt az interjút

Válasz.Igen. Legtöbbször, de van olyan akivel a másodikat már nem.Vannak kellemes és kelemetlen élményeim . Kellemes Zwack péterrel aki három hétig csszolta soronként és avégén életem egyik legsikerültebb interjúja lett. Kellemetlen a Az MTA elnöke pálinkás József nem járult hozzá a közléshez, mert késésel nyujtott be jóváhagyásra

Kivel csinálna legszívesebben interjút?

Válasz: Barack Obama amerikai elnökkel és Ratzinger pápával.

Volt-e olyan személy, akivel nem sikerült a beszélgetés

Válasz:Farkas Bertalannnal az első magyar ürhajóssal a következöket mondta „ kolléga úr ha minimlis tudása lesz az ürhajózásról akr jelentkezzemn újra. Ezt sikerült megszereznem azóta elkészült az interjú és jó barátságba kerültünk elhatároztouk, hogy együtt fogunk golfozni

Volt-e valami különlegesen kellemes élménye?

Válasz. Kellemes élményem volt Habsburg Ottó királyi fenséggel budapesten a Pázmány Egyetemen tartott egy csodálatos előadást már akkor is elmult 90 éves nehezen állt rá az interjúra három percet igért. Negyvenöt percig tartott beszélgetésünk akkor felállt kikisért a lifthez és a következöket mondta „ szerkesztő Úr! Köszönöm a beszélgetést..