Gyerekek bilincsben – az ombudsman a gyermekkorúak elleni eljárás korlátairól

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának közbenjárására a legfőbb ügyész intézkedett, hogy szüntessék meg a csaknem fél éve tartó nyomozást két 14 év alatti gyermek ügyében. A gyerekeket számítástechnikai rendszer és adatok elleni vétség gyanúja miatt bilincsben állították elő a rendőrségre, ahol tanúként hallgatták ki őket, majd házkutatást tartottak a szülők lakásán és lefoglalták a számítógépüket.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának közbenjárására a legfőbb ügyész intézkedett, hogy szüntessék meg a csaknem fél éve tartó nyomozást két 14 év alatti gyermek ügyében. A gyerekeket számítástechnikai rendszer és adatok elleni vétség gyanúja miatt bilincsben állították elő a rendőrségre, ahol tanúként hallgatták ki őket, majd házkutatást tartottak a szülők lakásán és lefoglalták a számítógépüket.

Szabó Máté a gyermekek kiemelt védelemhez való jogának jegyében vizsgálatban tisztázta a körülményeket. A gyermekek – tanúvallomásuk szerint – az egyikük szüleinek számítógépén beléptek egy osztálytársuk levelező programjába, és onnan trágár üzeneteket küldtek a társuk nevében. Az osztálytárs anyja feljelentést tett, a két fiatalt bilincsben vitték be a rendőrségre. A Szegedi Rendőrkapitányság vezetője utóbb megállapította, hogy a bilincs alkalmazása – a szökés veszélye miatt – jogszerű, arányos és szükséges volt, megfelelt a rendőrségi törvényben foglaltaknak. Az előállításról készült rendőri jelentés azonban nem tartalmazta azokat a tényeket, amelyekből az eljáró rendőrök a fiúk támadására, illetve szökésére következtettek.

A rendőrség több hónapig folytatta a nyomozást ismeretlen tettes ellen, többször is kihallgatta a gyermekeket és a szüleiket. A biztos a Csongrád megyei főügyész állásfoglalását is kérte, a válaszban az állt, hogy a rendőrség eljárása megalapozott és törvényes volt. Bár az elkövetőek nyilvánvalóan gyermekkorúak, a cselekménynek számos egyéb olyan következménye lehet, ami indokolja a nyomozás folytatását.

Az ombudsman ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a gyermekkor büntethetőséget kizáró ok, a büntetőeljárási törvény alapján gyermekkorú elkövető ellen nem lehet eljárást indítani, illetve a már megindított eljárást meg kell szüntetni. A többszöri kihallgatásra sem volt szükség, mert a fiúk első tanúvallomásából megállapítható volt, hogy a cselekményt ők követték el, abban más nem vett részt.

Szabó Máté az álláspontjáról értesítette a legfőbb ügyészt, aki az országgyűlési biztos jelzése alapján intézkedett a nyomozás megszüntetéséről. A legfőbb ügyész szerint a nyomozás elrendelése és a gyermekkorúak első kihallgatása jogszerű volt ugyan, de ezt követően az eljárást haladéktalanul meg kellett volna szüntetni, mivel egyértelműen megállapítható volt, hogy nem volt más elkövető. Felhívta a megyei főügyészt, intézkedjen, hogy az ügyészek a gyermekkorúakat érintő büntetőeljárások során maradéktalanul tartsák be a jogszabályokat, és fokozott gondossággal ellenőrizzék a nyomozó hatóság tevékenységét.

Miután a szülők nem éltek panasszal (azaz nem merítették ki a jogorvoslat lehetőségeit), az országgyűlési biztos nem állapíthatott meg visszásságot, de egyetértett a legfőbb ügyész gyors és hatékony intézkedésével. Nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a Gyermek jogairól szóló – hazánkban is kihirdetett – ENSZ-egyezmény értelmében a hatóságoknak, a rendőrségnek is a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét kell elsősorban figyelembe venniük.