A Linux a nagyokon

 Pingvincsapat

Az operációs rendszerek körüli viták talán olyan régiek, mint az operációs rendszerek maguk. Sokszor a hitvita szintjén zajlanak a fórumcsevelyek a netvilágban. Van, aki a Windows-t és van aki az alternatíváit tartja a legjobbnak. Ez utóbbiak közül kétségtelenül az egyik legjobb befutó az, mely diáki dacból indult útjára, és mára szép karriert csinált. Nyílt titok, hogy a Linux-ról van szó. A munkaállomásokon kétségtelenül a Windows egyik nagy kihívója, de van egy szegmens, ahol tradicionálisan nem a Windows, hanem a Unix-verziók konkurenseként jelent meg.

 Pingvincsapat

Az operációs rendszerek körüli viták talán olyan régiek, mint az operációs rendszerek maguk. Sokszor a hitvita szintjén zajlanak a fórumcsevelyek a netvilágban. Van, aki a Windows-t és van aki az alternatíváit tartja a legjobbnak. Ez utóbbiak közül kétségtelenül az egyik legjobb befutó az, mely diáki dacból indult útjára, és mára szép karriert csinált. Nyílt titok, hogy a Linux-ról van szó. A munkaállomásokon kétségtelenül a Windows egyik nagy kihívója, de van egy szegmens, ahol tradicionálisan nem a Windows, hanem a Unix-verziók konkurenseként jelent meg.

Ez a szegmens az igazi nagy gépek, illetve a megosztott rendszerek világa, ahol az üzembiztonság, a terhelésmegosztás és a számítási képesség maximális kihasználása a cél. Mert nagy rendszerek szimulációjára, gazdasági rendszerek elemzésére és hasonló feladatokra belőtt masinák, rendszerek meghajtása a cél. Ebben pedig a Unix-ok jók. Sőt, meglehetősen jók. Különösen, amíg egy adott gép operációs rendszerrel való ellátása a cél, és amíg ezek egyfajta célgépként épülnek meg. Gazdasági okokból, és üzembiztonságilag is, egyre gyakoribb eset azonban, hogy kereskedelmi alkatrészekből, nagy sorozatban készült egyedi gépekből építenek nagy teljesítményű rendszereket.

A NASA 2004-ben felszerelt linuxos szupergépe.Ezekhez pedig már jól használhatóak a kereskedelmi operációs rendszerek is. A Linux esetében akár dobozos disztribúciók, vagy azok kevés módosítással tunningolt változatai. Nem véletlen, hogy a Linux szép karriert futott be az utóbbi években ebben az informatikai szegmensben. Annyira, hogy már három éve a Top500 -as rendszernek több mint a felén Linux futott (http://www.forbes.com/2005/03/15/cz_dl_0315linux.html ). Ez a tendencia alig egy évvel később még markánsabban jelentkezett, mert immár 400-nál több rendszert hajtott meg Linux, többnyire Red Hat vagy a SUSE (http://maisonbisson.com/blog/post/11576/linux-leads-on-top-supercomputers ).

A linuxos nagygépek 2006-os térképe az USA-banÍgy ma már szinte természetesnek tűnik, hogy a nagy rendszerekben valamelyik Linux-rendszert fogjuk megtalálni ott, ahol nagy teljesítményű rendszereket kell gardírozni. A csillagászatban, az egyetemi kutatóhelyeken, a technológiai fejlesztőrészlegekben, vagy másutt, ahol a költséghatékonyság fontos kritérium. A disztribúciók versenyében sincs nagy változás, és a RedHat mellett jelenleg is a SUSE a legelterjedtebb. Annyira, hogy a TOP 500-as rendszerek mintegy 40%-án ez utóbbi disztribúció Linux Enterprise Server verziója fut, ahogy azt a Novell június 11-én közzétette.

Andrew_s