Megmutatta, hogy az ember élete árán is kitarthat a hite mellett. – Bárány Béla zuglói plébános Meszlényi Zoltánról.
4 perc olvasás1941. december 14-én Meszlényi Zoltán, az Esztergomi Főegyházmegye segédpüspöke áldotta meg a zuglói Páduai Szent Antal templom alapkövét.
1941. december 14-én Meszlényi Zoltán, az Esztergomi Főegyházmegye segédpüspöke áldotta meg a zuglói Páduai Szent Antal templom alapkövét.
A nagyszabású eseményről tanúskodó dokumentumokra egyébként nemrég bukkantak a plébániai iratok között: találtak korabeli plakátokat, meghívókat, fényképeket, sőt, előkerült egy háromperces filmfelvétel is (egy szemtanú tulajdona), az egyetlen, amelyen Meszlényi püspök szerepel.
Bárány Béla jelenlegi plébános szerint ezzel a később vértanúságot szenvedő püspök lelki rokonságba került egyházközségükkel. A nagyszabású eseményről tanúskodó dokumentumokra egyébként nemrég bukkantak a plébániai iratok között: találtak korabeli plakátokat, meghívókat, fényképeket, sőt, előkerült egy háromperces filmfelvétel is (egy szemtanú tulajdona), az egyetlen, amelyen Meszlényi püspök szerepel. A relikviák segítségével közelebb kerülhet a hívekhez a magyar katolikus egyház egy nagy alakja – véli Béla atya, aki szerint különösen szép gesztus volt annak idején a mártír püspöktől, hogy személyesen áldotta meg az épülő templom alapkövét.
Bárány Béla plébános szerint példája nemcsak a hívő emberek, hanem az egész Kárpát-medencei magyarság számára is sokat jelent. „Megmutatta, hogy az ember élete árán is kitarthat a hite mellett. Vértanúságát egyébként előre látta, amint kiviláglik több szentbeszédéből is. 1948. május 8-án, Siófokon, a Sarlós Boldogasszony templomban például azt mondta: „A Római Birodalomban arra kényszerítették a keresztényeket, hogy tömjént áldozzanak a pogány istenek oltárainál, s akik megtagadták, azokat az istenek meggyalázóinak bélyegezték. A modern üldözések mozgatója az, hogy az üldözött hívőket az állam, a haladás, a nép ellenségeinek tartják, s mint ilyeneket, irtják és pusztítják." Ennek lett áldozata százmilliók között Meszlényi Zoltán is, akinek csupán annyi volt a bűne, hogy hű volt egyházához. „Püspökként is vállalta a megaláztatást" – mutat rá a zuglói plébános.
Mint fogalmaz, ennek a határozott kiállásnak fontosnak kell lenni a ma embere számára is. Igaz, az egyházüldöző diktatúrának húsz éve leáldozott, ám az értékek mentén rendezett élet sajnos napjainkban sem számít szokványosnak. Talán nem múlt el a negyven év nyomtalanul az emberi lelkekből, talán a nyugatról érkező, szabadosságot hirdető liberalizmus tehet róla, de az újabb generációk ritkábban találkozhatnak az egyéni érdekkel szemben a közösségért áldozatot vállaló fellépéssel. Béla atya szerint Meszlényi püspök vértanúsága nekik is üzen, boldoggáavatása mindannyiunkat arra emlékeztet, mi a fontos valójában. A hit ereje, nagysága igazán az üldözés idején mutatkozik meg, ahogy arra Jézus Krisztus is felhívta tanítványai figyelmét. Ám manapság is meg lehet találni a lehetőséget az embertársak iránti cselekvő szeretet gyakorlására, az egyház melletti tanúságtételre. A Megváltó azt mondta: „Gyümölcsükről ismeritek meg őket." (Mt 7,16). Meg kell tehát néznünk, hogy mi az eredménye a szabadosságnak, és milyen gyümölcsöket terem a hit szerinti áldozatos élet. Ehhez elég csak körülnéznünk a világban" – mondja Bárány Béla zuglói plébános. A zuglói hívek hálásak hívő elődeiknek, és úgy köszönik meg templomépítő munkájukat, hogy vasárnaponként ötször töltik meg a templomot, és szívügyüknek tekintik annak gondozását. Ez régi hagyomány ebben a templomban – melynek a boldogok sorába lépő püspök tette le az alapkövét, és amelyet Mindszenty hercegprímás szentelt fel 1946 augusztusában – hiszen a közösség adakozásából épülhetett fel több mint öt évtizede.
K.D.
Forrás: a Magyar Hírlap Hitélet rovata
Magyar Kurír