Révay András: Az Akarat Utat Nyit

Bár a versenysportban nem mindig érjük el azt az eredményt, amit látni szeretnénk, a sportdiplomáciában kétségen kívül sikeresek vagyunk. Ennek legjobb példája, hogy harmincnyolc ország küldötteinek részvételével, Budapesten rendezték meg „A sport autonómiája az Európai Unióban" című tanácskozást, mely közös nyilatkozat egyhangú elfogadásával zárult.

A Parlament Felsőházi Üléstermében a küldötteket először Buzányszky Jenő olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes labdarúgó köszöntötte, aki most, 85 évesen sem tudja elképzelni az életet sport nélkül! Egészséges gyerekek, sportszerető ifjúság nélkül nincs jövője egy nemzetnek – mondta. Az Európa különböző országaiból összegyűlt sportvezetőket kérte: ne csak beszéljenek a sportról! Rajtuk is múlik: néhány év múlva körülöttünk hányan lesznek betegek, hányan fognak dolgozni. El kell érni, hogy a sport ne csak üzlet legyen. Az országok őrizzék meg sportoló gyerekeiket és ne bocsássák őket áruba! Egy emberrel az élete során sok dolog történhet: szerelem, boldogság, kín, de semmi sem olyan maradandó érzés, mint amikor az érmet a győztes nyakába akasztják.

Üdvözölte a megjelenteket Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke és a meghívó, Bánki Erik a Sport- és Turisztikai Bizottság elnöke is, aki hangsúlyozta: meg kell védeni a sport alapvető érdekeit. A NOB és a nagy nemzetközi sportági szövetségek vezetői ezért a célért most együtt dolgozhatnak a politikusokkal. Bejelentette: a konferencia két részből áll. Előbb a felkért sportági vezetők ismertetik álláspontjukat, majd a szünet után a résztvevők ezt megvitatják. A vélemények összegzése után pedig közös javaslatot tesznek a továbblépésre vonatkozóan.

Az Európai Parlament alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Schmidt Pál szerint a sport a nevelés egyik legfontosabb eszköze, az egészséges hazaszeretet forrása és megalapozza munkabírásunkat egy életre. Az európai gyerekek 60 százaléka semmit sem sportol, 30 %-uk elhízott. Ezen sürgősen változtatni kell! Az állami bevételek 4 %-a, a foglalkoztatottak 5 %-a a sporthoz kötődik, pedig az államok költségvetésüknek csak 0,5 – 1 százalékát fordítják sportra. Akkor tehát ki is támogat kit? A sportszervezeteknek együtt kell működniük a kormányokkal, önkormányzatokkal, az egészségügyi és a tudományos szervekkel, a médiával, de ez csak akkor lehetséges, ha egyenlő felekként tárgyalnak! Együtt kell működni a politikával is, de nem a pártokkal! Nincs jobb- vagy baloldali gól.

Michal Krejza, az EU Kulturális és Oktatási Igazgatóság Sportrészlegének vezetője nem politikusként szólt hozzá a vitához. A közjog és sport kapcsolatának kényes pontjára világított rá. Az Unió tiszteletben tartja a sportszervezetek autonómiáját, de szabályaiknak összhangban kell lenni azzal a jogi környezettel, amiben születtek. Az emberek szabad mozgására vonatkozó alapelv például nem engedi meg a „6 + 5" néven elhíresült szabályt, mely szerint egy labdarúgó csapatban legalább 6 hazai játékosnak kell lenni.

A NOB tagja, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség elnöke René Fasel szerint futballtalanítani kell a kérdést! A szabályok megalkotásában az olimpiai mozgalomnak kell kulcsszerepet játszani. Az Uniónak támogatnia kell a sportszervezetek önállóságát, az autonómia pedig azt jelenti, hogy meg kell őrizni a sport értékeit. Sportágaik megszervezése a sportszövetségek feladata, nekik állandó és folyamatos párbeszédben kell maradni. A versenyek integritása alapvetően fontos, de a jogi keretek ma még bizonytalanok, nem nyújtanak elég védelmet.

A Nemzetközi Kézilabda Szövetség elnöke, Hassan Moustafa Egyiptomból érkezett. Úgy látja: Afrikában érzik a legjobban, miért van szükség autonómiára a sportban. Az olimpiai mozgalom a legnagyobb és legfontosabb szervezet a világon, fontosabb, mint az ENSZ! Mégsem dolgozik együtt, tevékenysége nem az autonómia irányába hat. Pedig a NOB feladata éppen az volna, hogy minden résztvevőt összehozzon, egységes szabályok szerint dolgozzon. Ennek a tanácskozásnak is ezt kell előmozdítania!

Dirk-Reiner Martens, a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség jogi tanácsadója egykor maga is aktív sportoló volt. A kosárlabda 1936 óta olimpiai szám, a második legnépszerűbb sport Európában, azért a FIBA felelőssége nagy. Régen mindig csak egy külföldi játékos szerepelhetett nemzeti válogatottban és szeretnék megőrizni a klubcsapatok nemzeti jellegét is, de ezt már nem tudják fenntartani. Ma Európából már minden országból jöhet játékos, de Európán kívüli országból csak kettő lehet a csapat tagja. Meg kívánják akadályozni, hogy 1 – 2 nap alatt állampolgárságot kapjon egy külföldi, amire sajnos már volt is példa. Fontosnak tartják az utánpótlás nevelését, ezért 18 évesnél fiatalabbak átigazolását nem engedélyezik. Hasznos volna nemzetközi sportügyekre szakosodott bíróság, ami nem csak egy országra érvényesen ítélkezik.

Amint az várható volt, Joseph S. Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnöke a 6 + 5 mellett foglalt állást. Elmondta: az ötlet nem egyik napról a másikra pattant ki. Ebben a sportágban 260 millió ember játszik, a rokonokat, barátokat számítva legalább egymilliárd ember közvetlenül érintett. Ami tehát nem jó ennek a sportnak, az nem jó egymilliárd embernek. Nem jó, hogy nő a szakadék a gazdag és szegény klubok között. A gazdagok nem nevelnek, a piacon vásárolnak játékost. A klubcsapatokban már nincs sem helyi, sem nemzeti identitás. Ez hozta az ötletet: védjük meg a játékosokat! A pénz teszi lehetővé, hogy a klubok eltorzíthassák a versenyt. Akarjuk-e Európában, hogy a játékosok többsége Afrikából és Dél-Amerikából érkezzen? Az EU 25 tagországa között összesen 7 százalék, a focijukban viszont 45 % a „munkaerő áramlás"! Ha a sport nevelési, kulturális jelleggel is bír, akkor nem mondhatjuk: ez csak üzlet! A FIFA 208 nemzeti szövetségéből csak 53 az európai és abból is csak 31 tagja az EU-nak. A többség így meglepve tapasztalja, hogy egy uniós szabály akadályozza, amit a sportágon belül el szeretnének érni. Nagyon remélik, hogy a közös akarat ebben utat nyit számukra.

A szünet után a hozzászólások sorát dr. Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke nyitotta meg. Kifejezte óhaját, hogy e konferencia után a bankárokat, üzletembereket is a fair play szelleme hassa át, amikor sporttal kapcsolatos döntéseket hoznak. Kisteleki István bejelentette: a MLSZ elkötelezett a 6 + 5 mellett. Ezt Dunai Antal olimpiai bajnok még azzal egészítette ki: a külföldiek elveszik a lehetőséget a magyar fiataloktól. Ciprus küldötte szerint a gazdasági versenytörvényeknek a sportra is vonatkozni kell. Szabó Tamás, a MOB alelnöke az esélyegyenlőség és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta a nevelés jelentősége mellett, dr. Frenkl Róbert pedig arról szólt: az utóbbi 30 évben az ifjúság fizikai felkészültsége elmarad a joggal elvárhatótól.

Összefoglalva a konferencián elhangzottakat, Schmidt Pál kijelentette: aki a 6 +5 mellett van, az a fiataloknak ad esélyt és a nemzeti érdeket pártolja a klubérdekkel szemben. Aki ellene, az a gazdagok mellé áll a gyerekekkel szemben. A konferencia résztvevői győzzék meg országaik vezetőit: adjanak esélyt a gyerekeknek!

A jelenlévők az írásban kézhez kapott Budapesti Nyilatkozatot egyhangú szavazással fogadták el, majd a Parlament Vadásztermében díszebéden vettek részt.

Az ebéd kezdetén Bajnai Gordon miniszterelnök üdvözölte a résztvevőket és beszélt arról, hogy a sport a legfontosabb – nem életbevágó – dolog és nem válhat csak üzletté! Nincs olyan üzleti siker, ami sportsikerekkel összemérhető. A magyar kormány támogatja ennek a konferenciának a kezdeményezését, hogy állítsuk vissza a nemzeti identitást a sport világában. Mindent meg fog tenni, hogy életünkben az egyik legfontosabb szerepet játszó jelenség ismét a sport legyen.