2024.december.26. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Botticellitől Tizianóig.

7 perc olvasás
<span class="inline inline-left"><a href="/node/33716"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/LeonardoHolgyHermelinnel.thumbnail.JPG" border="0" alt="Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel" title="Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel" width="100" height="75" /></a><span style="width: 316px; height: 31px" class="caption"><strong>Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel</strong></span></span>  <p>2009. október 27-én a Szépművészeti Múzeumban Baán László főigazgató és Tátrai Vilmos, a Régi Képtár művészettörténésze, a kiállítás kurátora sajtótájékoztató keretében ismertette és bemutatta az itáliai reneszánsz eddigi legátfogóbb hazai kiállítását, Botticellitől Tizianóig.  </p><p>

leonardo da vinci: hölgy  hermelinnelLeonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel 

2009. október 27-én a Szépművészeti Múzeumban Baán László főigazgató és Tátrai Vilmos, a Régi Képtár művészettörténésze, a kiállítás kurátora sajtótájékoztató keretében ismertette és bemutatta az itáliai reneszánsz eddigi legátfogóbb hazai kiállítását, Botticellitől Tizianóig.  

leonardo da vinci: hölgy  hermelinnelLeonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel 

2009. október 27-én a Szépművészeti Múzeumban Baán László főigazgató és Tátrai Vilmos, a Régi Képtár művészettörténésze, a kiállítás kurátora sajtótájékoztató keretében ismertette és bemutatta az itáliai reneszánsz eddigi legátfogóbb hazai kiállítását, Botticellitől Tizianóig.  

Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című nagyszabású tárlaton több mint ötven múzeumból, többek között a firenzei Uffizi-ből, a párizsi Louvre-ból, a londoni és a washingtoni National Gallery-ből, a New York-i Metropolitan Museumból, a római Galleria Borgheséből és a madridi Prado-ból kölcsönzött remekműveket állít ki a Szépművészeti. A csaknem 130 festményt felvonultató tárlaton a címben kiemelt alkotók mellett több mint nyolcvan festő, köztük Leonardo, Giorgione, Raffaello, Veronese és Tintoretto alkotásaival találkozhatnak a látogatók. A kiállítás három év kemény szervező munkájának köszönhetően jöhetett létre.

 

1151.thumbnail 1%20(2)29.thumbnail 1%20(3)28.thumbnail
1%20(4)26.thumbnail 1%20(5)25.thumbnail 1%20(6)24.thumbnail
1%20(7)23.thumbnail 1%20(8)22.thumbnail 1%20(9)17.thumbnail
1%20(10)15.thumbnail 1%20(11)15.thumbnail 1%20(12)13.thumbnail

A 15-16. századi olasz festészetet bemutató kiállítás lehetőséget nyújt arra, hogy a közönség ne csupán a legnagyobb művészegyéniségek alkotásaival találkozzék, hanem nyomon követhesse a legjelentősebb kulturális központok szellemi, művészeti folyamatainak születését és fejlődését is. Ezzel a különleges tárlattal első ízben sikerül megteremteni Magyarországon egy tudományosan megalapozott, ugyanakkor rendkívül látványos, nagyszabású, antologikus olasz reneszánsz bemutatót. A kollekciót harmincöt festmény egészíti ki a Szépművészeti Múzeum európai rangú itáliai gyűjteményéből.  

 

1%20(13)11.thumbnail botticelli: madonnaBotticelli: Madonna michelangelo után:ledaMichelangelo után:Leda
orsi: alexandriai szent katalin vértanúságaOrsi: Alexandriai Szent Katalin vértanúsága orsi: alexandriai szent katalin vértanúsága - részletOrsi: Alexandriai Szent Katalin vértanúsága – részlet tátrai vilmos --baan lászloTátrai Vilmos –Baan Lászlo

A kiállításon olyan művekkel találkozhat a közönség, amelyeknek budapesti szereplése önmagában is szenzációnak számít: Tiziano Kesztyűs férfija, Bartolomeo Veneto Flórája, Botticelli Virginia története című alkotása, Cossa Férfiképmása, a Perugino által festett Francesco delle Opere képmás, Savoldo Tóbiás és az angyala vagy Palma Vecchio La Bellá-ja kiemelkedő jelentőségű alkotásai a korszaknak. Emblematikus mű a világ egyik leghíresebb és legértékesebb festménye, Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című alkotása, amelyet a képnek otthont adó krakkói Czartoryski Múzeum mellett Európában csupán olasz múzeumokban láthatott eddig a nagyközönség.

Az átfogó anyag bemutatása tagolást igényel, a múzeum hét szekcióban mutatja be a kiállított képeket. Az első rész A festészet tudománya címet viseli, és az illúziókeltő ábrázolás kialakulását, a távlattan, az optika, a geometria, az arányok alkalmazását és változását mutatja be az itt kiállított képeken. Az Emberarcok, angyalarcok szekcióba egyrészt portrék kerültek, amelyek a reneszánsz egyéniségkultuszának legnyilvánvalóbb „tárgyi bizonyítékai", másrészt néhány olyan Botticellitől, illetve műhelyétől, valamint Raffaellótól származó kép, amelyek bizonyítják: a természethűségre való törekvés együtt élt az eszményi szépség utáni vággyal. A kiállítás harmadik fejezetének címe, a Reneszánsz, határok nélkül arra utal, hogy az egész korszakban nyitott volt a határ a gótikus múlt felé, eleven a kapcsolat nem csak itáliai városok és festőműhelyek, hanem az itáliai és az Alpokon túli irányzatok között is.

Az eszmény testet ölt: az érett reneszánsz címet viselő negyedik szekció főhősei Leonardo, Raffaello és Correggio. A kiállításrész az 1500 körüli éveket és a 16. század első két-három évtizedét fogja át, amikor a legnagyobbak figyelme a felszínről a világot, a természetet belülről mozgató erőkre, a mozgás mechanikus jellemzőiről organikus természetére, a test és az arc külső jellegzetességeiről a lélek rezdüléseire terelődött. Természetesen itt kapott helyet Leonardo Hermelines hölgye épp úgy, mint Raffaello Kettős képmása.  A negyedikhez a lehető legszorosabban kapcsolódik az ötödik szekció, Tiziano: a festészet diadala címmel, ahol az érett reneszánsz vezető velencei mestereinek, Giorgionének és Tizianónak a művei láthatóak. A külön szekcióba osztást az is indokolta, hogy a kiállításon kilenc Tiziano-képet láthat a közönség. A velencei mester legendás kolorizmusa évszázadokra meghatározóan befolyásolta az európai festészet fejlődését. Újításai – a laza ecsetjárás, az inkább színfokozatokra (tónusokra), mint árnyékolásra építő modellálás – világossá tették: az összegző, egyes részleteket kiemelő, másokat elhagyó festői módszer inkább van összhangban látásunk természetével, mint a minden részletet egyenletes gonddal kidolgozó, aprólékos ábrázolás.

A Velence és hátországa szekció azt a korszakot mutatja be, amikor Velence politikai hatalma hanyatlani kezdett, ám a művészetben nagyhatalommá vált. Többek közt ekkor alkotott Tintoretto és Paolo Veronese, az érett reneszánsz utolsó képviselője, akinek képei olyan látványosságok, amelyek magasztos derűvel és letisztult harmóniával hirdetik a szépség diadalát. Kettőjüktől, de más jelentős festőegyéniségektől is, életművük legjavához tartozó alkotásokat mutat be a kiállítás.  A hetedik, egyben utolsó szekció címe: A reneszánsz válsága és a manierizmus. Az ebben látható képek az mutatják, hogy a humanizmus optimista világképének megrendülése, vagyis a válság új világot termett. Beccafumi, Parmigianino, Lelio Orsi, vagy Bronzino kiállított képei is arról tanúskodnak, hogy a 16. század folyamán, hol többé, hol kevésbé, de valósághűség és absztrakció, világias szellem és transzcendens gondolkodás között az egyensúly, az utóbbiak javára, megbomlott.

A nagyszabású kiállításoknál megszokott módon a belépőket elővételben olcsóbban, 3200 forint helyett 2800 forintért, is megvásárolhatják az érdeklődők, egyrészt interneten, a http://www.jegymester.hu/ oldalon, másrészt a múzeumban és mintegy 50 városban, az ismert jegyirodákban. A kiállítás 2010 február 14-ig látható.

A festmények mellett nagyon hasznos és tömör információkat olvashatunk, melyeket végigolvasva talán két-három órát, esetleg többet is eltölthetünk a múzeumban. A sok remekmű közül kettőt kiemelnék, elsőként Botticelli Madonnáját, melyhez az alábbi kísérőszöveg tartozik:

„Firenzében a tondó a magánájtatossági kép különösen kedvelt fajtája volt. A legreprezentatívabb tondókat éppen az a Botticelli festette, aki a quattrocentóban elsőként tette központi témává magát a szépséget. Szépségeszménye nyugtalansággal van tele. Ennek magyarázatát a Lorenzo de' Medici környezetében dívó neoplatonikus bölcselet központi gondolata adja: a földi szépségben megsejthető isteni szépség misztikus sóvárgást vált ki a transzcendens tökéletesség után. A félrehajtott fejek oválisa, a finoman metszett, átszellemült vonások, a hosszú ujjak, a hullámzó haj, a ruhák lendületes körvonala, és a hirtelen ritmusváltások spirituális feszültséggel telítik Botticellinek ezt a művét is."

Másodikként említeném Michelangelo után Léda c. festményhez tartozó infót:

„Michelangelo Alfonso d'Este ferrarai herceg megrendelésére festett egy nagyméretű Léda a hattyúval jelenetet. A herceg által a képért Firenzébe küldött szolga azonban annyira megsértette a művészt, amikor egy kis apróságnak nevezte a festményt, hogy az megtagadta az átadását. A képet és kartonját egy tanítványa Franciaországba vitte, ahol másolatok készültek róla. A királyi gyűjteményben őrzött művet azonban a 17. században Ausztriai Anna anyakirálynő erkölcstelennek ítélte, és elégettette. Léda testtartása igen hasonló a firenzei Medici kápolna Éjszaka-szobrának pózához. Az erotikus téma ellenére ez a robusztus nőalak is variáció Michelangelo művészetének főtémájára, a test börtönébe zárt, szabadulni vágyó lélek fájdalmára."

Forrás: Szépművészeti Múzeum

Lantai József

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alapította : Pósvári Sándor - 1973. Powered by WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. 2025©