Feltehetően alkotmányellenesek az elektronikus ügyintézés legújabb szabályai

Ahogy a népnek mutatják…2009. szeptember 22-én hat magánszemély indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben egyes, a közelmúltban elfogadott törvényekkel az eddig is túlzottan centralizált, monolitikus elektronikus közigazgatási modellen is túllépő rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását kérik.

Ahogy a népnek mutatják…2009. szeptember 22-én hat magánszemély indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben egyes, a közelmúltban elfogadott törvényekkel az eddig is túlzottan centralizált, monolitikus elektronikus közigazgatási modellen is túllépő rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását kérik.

 A beadvány az elektronikus közszolgáltatásról, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvények egyes rendelkezéseit érinti.

Az indítványozók szerint az utóbbi időben még inkább felgyorsított, átgondolatlan központosítás ellentmond az állampolgárok alkotmányosan biztosított önrendelkezési jogának, s nem tud olyan garanciákat felmutatni, amelyekkel a személyes adatok, a magántitok védelme teljes körűen biztosítható lenne. Az indítványozók érvelése szerint a támadott törvényi rendelkezések sértenek további, az Alkotmányban biztosított alapvető jogokat is, úgymint a tisztességes eljáráshoz való jogot, a petíciós jogot valamint a bírói függetlenséget, így magát a jogbiztonságot és a jogállamiságot is.

A kért rendelkezések megsemmisítése az elektronikus ügyintézés fenntartásában nem fog működési zavart okozni, ugyanis ez az alkotmányellenes, túlcentralizált modell nem az egyetlen szóba jöhető modell, de még csak nem is a leggazdaságosabb. Léteznek olyan közvetlenül alkalmazható – sőt egyes területeken már alkalmazott – megoldások, amelyekkel az informatikai kapcsolattartás alkotmányos keretek között és akár kisebb költségekkel is biztosítható. Műszaki, gazdaságossági okai tehát a jelenlegi szabályozásnak nincsenek.

A beadvány végkövetkeztetése, hogy a támadott jogszabályokra épülő – a Fidesz által többször kifogásolt és az Országgyűlésben sem támogatott – monolitikus, túlcentralizált ügyintézési modell alkotmánysértő módon korlátozza az állampolgárok alapvető jogait és az államhatalmi ágak elválasztásának demokratikus alapelvének érvényesülését. Végső soron a végrehajtó hatalom vezető intézményei korlát nélkül hozzájuthatnának a tőlük alkotmányosan független bíróságok, ügyészségek, önkormányzatok adataihoz és észrevétlenül módosíthatnák azokat. A rendelkezések megsemmisítése nélkül az aggasztó, évek óta tartó centralizációs folyamat folytatódhat, további jogsérelmet idézve elő és olyan megoldás alakulna ki, amely óriási kockázatot jelent a demokratikus jogok érvényesíthetőségére.

Az indítványozók szerint e jogszabályok nemcsak alkotmányos szempontból kifogásolhatóak, hanem azért is, mert legalizálják az eddig csekély eredményt hozó sokmilliárdos e-kormányzati pénzköltést és további átgondolatlan, átláthatatlan beruházások alapjait teremtik meg, amelyekre máris több tízmilliárd forintot irányoztak elő