„Hadarva írok – sms történetek”
A Nemzeti Emlékezet Program keretében a Kormány a 2009. évet a nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc születésének negyedévezredes évfordulója tiszteletére emlékévnek nyilvánította. A programsorozat keretében a Balassi Intézet pályázatot hirdetett két kategóriában (iskolásoknak, és felnőtt korosztály számára).
A Nemzeti Emlékezet Program keretében a Kormány a 2009. évet a nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc születésének negyedévezredes évfordulója tiszteletére emlékévnek nyilvánította. A programsorozat keretében a Balassi Intézet pályázatot hirdetett két kategóriában (iskolásoknak, és felnőtt korosztály számára).
A pályázat témája: „Hadarva írok – sms történetek" az SMS nyelvén a nyelvi játékosságot, a nyelvi újítást kifejező rövid prózai valamint poétikai alkotások írása volt. A pályaművek terjedelme nem haladhatta meg az ötezer karaktert, ami 8-10 gépelt oldal, és 50-70 SMS terjedelmének felel meg. Ebben a terjedelemben kellett irodalmi művet létrehozni. A kiírás ötletadója Örkény István író volt, aki az 1960-as években kitalálta a hadarva írt "Bözse leveleket" és eszébe sem juthatott, hogy egy emberöltővel később mindez hétköznapi valóság lesz.
Az SMS része életünknek, ahogy az általa életre hívott nyelv is beépült mindennapi nyelvhasználatunkba. Az SMS a nyelvi játékosság, a nyelvi újítás, a nyelv kifejező erejének a legjobb példája. 79 ifjúsági és 334 felnőtt jeligés pályázat érkezett a kiírásra. A hatalmas mennyiséget feldolgozva úgy döntött a bírálóbizottság, hogy megosztott díjakat ad ki, mert a pályázat a nyelv érdekes szeletét mutatja meg. Tizenöt munkát díjaztak és a nyertesek az elmúlt napokban vették át jutalmukat a budapesti eredményhirdetésen.
A bírálóbizottság tagjai voltak: Dr. Margócsy István, a bizottság elnöke, habilitált egyetemi docens, tanszékvezető Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, XVIII-XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, Körösi Zoltán József Attila díjas író és Dr. Balázs Géza nyelvész, tanszékvezető ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék.
A díjakat Dr. Lauter Éva a Balassi Intézet főigazgatója, Dr. Margócsy István és Dr. Balázs Géza adták át.
A pályázat eredményei:
Ifjúsági kategóriában:
I. díj megosztva – Pálinkás Máté és Zsiros Gabriella – nettó 250 ezer forint/pályamű.
II. díj megosztva – Mészáros Zsanett és a 9.T osztály (Szeged) és Kenesei Zsanett – nettó 150 ezer forint/pályamű.
III. díj megosztva – Kiss Fanni és Éliás Boglárka Anna – nettó százezer forint/pályamű.
Felnőtt kategóriában:
I.díj megosztva – Tóth Annamária, Nyilas Attila és Garaczi László – nettó 333 ezer forint/pályamű.
II. díj megosztva – Benkocsné Palencsár Katalin, Gradvolt Endre és Nyerges Gábor Ádám – nettó 233 ezer forint/pályamű.
III. díj megosztva – Fodor Réka, Dr. Mechler Anna és Ivády Nóra Bella – nettó 133 ezer forint/pályamű.
A díjazott munkák hamarosan egy kötetben is megjelennek Margócsy István zsűrielnök, irodalomtörténész szerkesztésében.
A díjátadón Kerekes Viktória és Konrád Csaba színművészek előadásában mindkét kategória egy-egy díjazott pályamunkáját meghallgathattuk. Bevallásuk szerint komoly feladat volt a sok rövidített jelből álló szöveg megfelelő értelmezése. Margócsy István, a zsűri elnöke is megemlítette, hogy nem boldogultak könnyen az ifjúság nyelvével, kódfejtő szótáruk pedig nem volt.
Balázs Géza az internetes Szószavazó pályázat – Hagyj egy szót magad után! felhívással indult szószavazó.hu internetes kampány – eredményéről beszélt. Elmondta, hogy Magyarországon a szószépségversenyt – Paul Valery francia költő nyomán – Kosztolányi Dezső kezdeményezte, amikor 1933-ban a Pesti Hírlapban összeállította a 10 legszebb magyar szó listáját. Akkor a következő szavak voltak a legszebbek: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír.
2009. November 30-ig összesen 170 ezer szó érkezett, az első tíz legszebb szó a következő lett: édesanya, édesem, szeretlek, szerelem, pillangó, alkony, cipőfűző, lenolaj, guriga, fricska. Ezek még karácsony előtt megjelennek óriásplakátokon.
Lantai József