Révay András: Csoda születik
4 perc olvasás
Ismét műsorára tűzi a Magyar Állami Operaház a Varázsfuvolát, az 1885-ös első bemutató óta immár tizennegyedszer. A különlegesség ezúttal az, hogy az előadás színhelye nem az Opera, hanem a Vígszínház lesz. A két színház vezetői nagy várakozással tekintenek a december 25-i bemutató elé.
Ismét műsorára tűzi a Magyar Állami Operaház a Varázsfuvolát, az 1885-ös első bemutató óta immár tizennegyedszer. A különlegesség ezúttal az, hogy az előadás színhelye nem az Opera, hanem a Vígszínház lesz. A két színház vezetői nagy várakozással tekintenek a december 25-i bemutató elé.
Az Operaház főigazgatója, Vass Lajos bizakodó. Együtt dolgozva a Vígszínházzal, ketten többet tudnak. Összeadják mindazt a tudást, ami a két színházban felhalmozódott, és a produkció javára fordítják. Ezáltal újabb közönség is megnyerhető az opera számára. A Vígszínházban huszonnégy előadást tartanak majd, így az Operaház ebben az évadban háromszáz előadást teljesíthet. Az előzetes érdeklődés nyomán szinte biztosra vehető, hogy a két színház együttműködése legalább két évig tart. Ez a művészeknek is jó, mert számukra segítséget jelent, ha más épületben is bemutatkozhatnak.
Megerősítette ezt a Vígszínház igazgatója, Eszenyi Enikő is. Tizenhatezer bérlőjük van, az előadást nagyon kíváncsian várják az emberek. A Vígszínház arról híres, hogy gyakran jelentkezett új és meglepő dolgokkal. Ezt a gyakorlatot a „nyitott színház" gondolata jegyében most is folytatják. Olyan művészi alkotó közösség jött létre, akik személye garancia, hogy ez az előadás különleges lesz. Fontos, hogy a darabot repertoár-szerűen játszhatják, két alkalom között nem kell heteket várni. Az a tény, hogy két ilyen nagy múltú intézmény összefogott, már önmagában is biztosíték: nagyszerű élményt fognak nyújtani.
A Varázsfuvola a világ kultúrájának egyik legnagyobb műve. Olyan közönséget ér el, amelyiket más opera nem képes megszólítani – állítja Fischer Ádám főzeneigazgató. Legelső bemutatója kültelki színházban volt, énekelni tudó színészekkel és nem operaénekesekkel. Könnyedebb jellegét azóta is megtartotta, a nyolcévestől a nyolcvanévesig mindenki élvezheti. Az egész családnak szól. Kitűnő lehetőséget kínál arra, hogy a gyerek a szülőkkel együtt nézhesse az előadást, átélje, érezze: neki is az tetszik, ami a felnőtteknek. A Varázsfuvola kevert műfaj, nem kell itt minden régi elvárásnak megfelelni. Ez színdarab is, ahol a színész és az énekes közötti határt át lehet lépni. Mindenhol a nemzeti nyelven kell játszani, hiszen valójában népszínmű, ezt nem szabad – a nagy operák mintájára – németül előadni, mert pont a lényege veszne el.
Marton László – bár korábban már többször hívták – eddig nem vállalt rendezést az Operaházban. Ez lesz az első, ugyanis meggyőződése, hogy a legszerencsésebb ember, aki a Varázsfuvolát rendezheti. Álláspontja, hogy minőséget csak munkával lehet teremteni, ezért szeptember vége óta, minden nap, napi tíz óra próba folyik. Mindenki mámoros hangulatban, erős hittel és nagy tehetséggel dolgozik. A művészekkel külön foglalkozik, az egyes szereplőket most nem az asszisztensek állítják be. A Michael Levine által tervezett díszlet is különleges filozófiai és esztétikai értéket képvisel.
A színházi estének igaznak kell lennie, az a jó, ha az esztétika nem áll a mű és a befogadó közé. Ezért a rendezői felfogás sok szempontból szakít a hagyományokkal. Úgy tekint a darabra, hogy az valójában egy utazás a felnőtté válás útján. Ezen az úton a sok próba visz előre, majd a tűz- és vízpróba után a hősök nem énekelnek többet. Ez jelzi a darabban, hogy útjuk véget ért, búcsút vettek az ifjúságtól.
Mozartról köztudott, hogy egy szabadkőműves páholy tagja volt. A Varázsfuvolában sok szabadkőműves motívum is helyet kapott, ám ezek a mostani feldolgozásból hiányozni fognak.
Újdonság lesz a szereposztás változatossága is, a főbb szerepeket ugyanis nem ketten, hanem hárman, sőt négyen is éneklik. Sarastro: Polgár László, Rácz István, Fried Péter, Szvétek László; Tamino: Brickner Szabolcs, Nyári Zoltán, Kőber Tamás, Pataki Potyók Dániel; az Éj királynője: Miklósa Erika, Kolonits Klára, Varga Viktória, Lőrincz Judit; Pamina pedig Hajnóczy Júlia, Fodor Gabriella, Wierdl Eszter lesznek.
A nagy érdeklődésre való tekintettel az előadásokra a teljes évadra lehet már előre jegyeket venni a jegypénztárakban, az Operaház szervezésén és internetes rendeléssel is!
