Böjti étel a pattogatott kukorica avagy a Hamvazószerda és a torkos csütörtök
2 perc olvasás
A hamvazószerdához köthető népi szokásokat a farsang és a nagyböjt összefüggésében kell értelmezni – mondta a Magyar Kurírnak Barna Gábor, a szegedi egyetem néprajzprofesszora. Mint mondta, húshagyókedden a bálokat éjjel 11-ig volt szokás befejezni, hogy még mindenki időben hazaérjen, és ehessen egy jót, mivel éjféltől szigorú böjt lépett életbe.
A hamvazószerdához köthető népi szokásokat a farsang és a nagyböjt összefüggésében kell értelmezni – mondta a Magyar Kurírnak Barna Gábor, a szegedi egyetem néprajzprofesszora. Mint mondta, húshagyókedden a bálokat éjjel 11-ig volt szokás befejezni, hogy még mindenki időben hazaérjen, és ehessen egy jót, mivel éjféltől szigorú böjt lépett életbe.
A Jászságban ki is főzték az edényeket, a gazdagabb családoknak esetleg külön készlete volt nagyböjtre, nehogy bármiféle húsmaradványt megegyenek. Különleges étrend nemigen kapcsolódik hamvazószerdához, a savanyúleves és a pattogatott kukorica azonban tipikus böjti étel volt.
A hamvazkodásból hazatérők otthon a homlokukról vett hamuval meghamvazták azokat, akik nem tudtak elmenni a templomba. A hamvazkodás megjelent profán népszokások rítusában is: ilyen a tikverőzés, amikor a legények sorra járják a falut, és lehamuzzák a járókelőket, vagy amikor a lányos házakhoz cserépedényben édességet dobtak, kivéve, ha az illető lányt meg akarták szégyeníteni, mert akkor hamut.
Torkoscsütörtökön aztán praktikus okokból, a spórolás miatt egy napra feloldották a böjtöt, és megettek minden maradék húst. Sőt, pár éve országos akció keretében ezen a napon számos étterem féláron fogadja a vendégeket. Pénteken azonban már beállt a szigorú böjt, sokan pedig nem csak a hústól, hanem minden állati eredetű élelmiszertől, például a tejtől is tartózkodtak.
Magyar Kurír
