Mire Is Jó A 3D?

Ómagyar betűtípusok..

Lehet hogy nem is kell? Nem akarok túl egysíkú lenni, de nincs elég terem a térhatáshoz – igazából szükségem sincs rá, csak rám erőltetik – legalábbis gyakran úgy érzem. Gyakorlatilag eltapogatok nélküle. Az érintőképernyőmön.

Ómagyar betűtípusok..

Mivel én bármit félre tudok érteni, emiatt először tisztáznám, hogy melyik az a 3D, amire nem gondolok. Nem gondolok a CNC szerszámgépekkel kialakítható 3D formákra. Nem gondolok a régészeti kőtörmelékekből kikövetkeztetett 3D ábrákra, akár felépítik azokat, mint a solymári várat, akár a képernyőn nézhetem meg a perspektivikus vagy akár az animált axonometrikus formát, mint a kambodzsai Angkor Wat esetében (lásd link). Nem tartozna ide a magyar szakembere által vezetett nemzetközi Jaya Koh Ker Project – ahol Koh Kerben készítenek építészeti fotogrammetriai dokumentációt.

A hétköznapi számítógépes 3D ábrázolásról akarok írni. De ugyancsak nem ide vág az a sok ábrázolási technika, amit az egyiptomiaktól, Leonardon keresztül a pointillistákig kialakítottak a művészek és mérnökök. Az egyiptomi méretperspektíva, az egy két és hárompontos perspektíva, a levegőperspektíva, a kavallier axonometria és társai. Na ezek nem.

A projektált 3D ismét más téma. A kétszínű szemüvegtől a hologramos interferenciáig terjedő technikai megoldásokat tudomásul veszem, de az íróasztalon, az irodákban egyelőre még nincs helyük. Bár az otthoni multimédiás szórakoztatócentrumok technikája egynémely cég bemutatótermében, illetve szervezett buliján előfordulhat.

Hát akkor mi? Amikor leülök a számítógéphez (legyen az okostelefon, PDA vagy asztali kütyü) akkor a képernyőn valamit nézek. Na ez az. Az az információ, amit nézek, az nevezhető 3D -nek, 2D-nek vagy akár fekete vagy kék halálnak, de információt szolgáltat. Emlékszem az egyik kedvenc sorozatomban (NCIS) Tim a számítógépfüggő, meglát egy kivetített alkalmazást, ahol a falon 3-4 ablak (téglalap) mozog a kezelő ujjaival a levegőben végzett mozgások hatására, az ablakok nyílnak-bezárulnak, elmozdulnak – és Timothy az izgatottságtól remegő hangon megszólal: „Nekem ilyen kell!". Na ez az!

A Windows Vista Aero felülete, aminek először is a kikapcsolását keresik a hálózati fórumokon az új tulajdonosok. Persze ennek nem a 3D megjelenítése, hanem a megvalósítási erőforrásigény az oka: ha kikapcsoljuk, akkor kevesebb a probléma. Ugyan ennek a funkciónak, egy okostelefon képernyőjén dicsérendő a funkcionalitása: az ablakkeret animált kezelése könnyebben lereagálható, mint a statikus állapota, és a 3D illúzió kognitív elemeket is tartalmazhat. Ez ugyan illúzió – de használható.

Tudjuk, hogy a mozgófilm az állóképek egymásutánja, de a mozgás elfogadott illúzióját kelti. Ugyanezt elmondhatjuk a szabadságról (a házasságban és a társadalomban egyaránt), és az ember pszichológián alapuló döntéselemzési korlátjai (tulajdonságai) közé tartozik az előre meghozott döntéskészlettel való operálás – Bálám szamara éhen halhat, de nekünk meg kell hozni a döntéseinket elfogadható időn belül. A két egyforma szalmabála közül melyik a jobbik választás, a balik?

Szóval biztos ismerik azt a helyzetet, amikor valaki találkozik a multimédiás szövegszerkesztő karakterkészletével, és mindet használni akarja – mert van. Nem azért, mert tipográfiai tanulmányai alapján úgy véli, nem azért, mert Coménius János Ányos javaslata alapján hasznosnak gondolja, hanem csak. Mert van. Mint a K2.

Na ezt érzem a számítógépes 3D alkalmazások nagy részénél. A vetített módszer esetén még van egy apró visszatartó erő: az, hogy néhány szembetegség (pl. térlátási hiba, kancsalság) kizárja a projektált 3D fogyasztást. Egyeseknél az erőlködéstől még ki is alakulhat fejfájás vagy hányinger. Emiatt nem erőltetik annyira a 3D mozit, bár hiába erőltetnék, mert annyi néznivaló még nincsen … Ne mondják azt, hogy azért, mert ez egy új média! Már 1903-ban maga Auguste Lumière mutatta be A vonat érkezése című filmjének háromdimenziós változatát. Na, azt ma is levetíthetjük.

Az Informa Telecoms and Media piackutató szerint öt év múlva az eladott 3D-s tévék száma 70 milliót is lehet, de a felhasználók 68%-a tartalomhiány miatt csak hagyományosan fogja használni a készülékeket.

A számítógépes képernyőfelületeknél viszont szabad a pálya. Egyesek szerint a 3D nem más, mint a Virtual Reality egyik eleme. Nagyon hasznos ipari alkalmazásai vannak (lehetnek) az egészségügy, építőipar, oktatás területén. A magyar iskolarendszer is el van látva digitális (interaktív) táblákkal. Mennyibe is kerül egy kiégett körte cseréje egy vetítőbe? És ezt mennyi idő alatt tudja kigazdálkodni a bogácsi iskola? Mennyire égő, hogy egy égő 120 000 Ft?

A 3D -nek megvan a helye az ipari oldalon. Egyrészt a filmkészítésnél (pl. az Autodesk In vállalat animációs és vizuális effektusokat előállító szoftvereit alkalmazták a G.I. Joe: A kobra árnyéka című, egész estét betöltő akciófilm megvalósításához). Másrészt a filmnézésnél is, mert Cameron Avatarja sokkal többet ad 3D IMAX vetítő technikával, mint otthon a fotelben. Persze a technika nem minden: Robert Zemeckis Karácsonyi éneke (performance capture eljárás CGI animációval) szinte csak kritikát kapott. Ugyan az a fizikális technika (Image Movies Digital és IMAX 3D), de az egyetlen repülő jeleneten kívül (amikor Jim Carrey-vel hasítunk a város fölött) az Avatar élő illúzióját nem kaphatjuk meg. És ő fogja elkészíteni el a Sárga tengeralattjáró 3D-s változatát!

Szóval a hardver az, amibe bele lehet rúgni, és 3D az, ami térbelinek látszik. Ismerik M. C. Escher zseniális 3D-snek látszó képeit? Neki megvan a képtelen képek készítésének képessége. Roger Penrose angol matematikus vagy Oscar Reutersvärd svéd művész nála korábban is készített ilyen rajzokat (például a térben megépíthetetlen Pentrose-háromszög, a tribád) de ők nem publikálták. Publikációs anomália, mint Bolyai és Lobacsevszkij esetében.

Szóval 2D-s megvalósítás 3D-s érzékelés. Ez az, ami a számítógépek képernyőjén megjelenik, és felhasználható (mint a már említett mélységillúzió). Kell hozzá komolyabb számolási kapacitás valamint megvalósítható képélesség. Jó – ha van értelme, és nem csak öncélú. Ha már tudjuk, hogy maga a képernyős 3D egy önáltatás, akkor legalább ne áltassuk magunkat azzal, hogy mindenhova szükséges. Emlékezzünk a felesleges betűtípusokra a szövegállománynál! A piac úgyis folyamatosan etet bennünket fogyasztókat, hogy fenntarthassa az újratermelési kört: a tartós kifejezés ma már egészen mást jelent, mint korábban.

Ülök a Montázs teaházban. A szomszéd asztalnál magyarul beszélnek külföldiek (Hungarian Conversation Club). Fura számomra, amikor hallom a magyar kifejezések értelmezésén fennakadó csodálkozást. Én többnyire használom, és nem értelmezem a nyelvet. Persze nevettem annak idején Tímár György és Brachfeld Siegfried jelenetein, de nekik ez élő probléma. Aztán átfordítom informatikára. Megveszem az új Microsoft operációs rendszert (XP, Vista, 7-es – mindegy), és gyakran nem tudom telepíteni. A szervizben a profik felteszik laptopra, asztali gépre. Hogyan is? Ők tudják, hogy amikor én egy operációs rendszerről beszélek, az sok fajta, csak egynek látszik. Nekem nincsen szükségem az összes elképzelhető képernyőmeghajtóra, de nincs is rajta a dobozos terméken minden. Csak a valószínűleg szükséges alaphalmaz. Ha tehát egy ACER laptopot vagy egy Hawlett Packard PDA-t veszek, akkor arra nem lesz jó a típuscsomag. OK, ez világos. Akkor nézzük az alkalmazásaimat.

Hány parancsot is használok a multimédiás szövegszerkesztőm lehetőségeiből? Tudom egyáltalán, hogy mennyit is tud? Mintha kicsikét megzavarna a bőség! Levelet akarok írni. Közben nyitva van pár böngészőablak. Zenét hallgatok a YouTuberól, likekolok egy megjegyzést a FaceBookon, válaszolok a hallgatóimnak az egyetem fórumán, miután a neten elérhetővé tettem a gyakorlati jegyeiket.

De miért is csinálom mindezt egyszerre? Mert lehet? Ha lenyomja egy Microsoft operációs rendszerben a Ctrl+Ald+Del billentyűhármast, akkor meglátja, hogy hány alkalmazása fut egy időben. Zenelejátszó, böngésző, víruskergető, tűzfal. Csak megjegyzem, hogy a futó alkalmazások egy részét még csak nem is látja itt, mert a rendszer nem mindent mutat. Szóval lehetne az erőforrásterhelést 3D-ben megnézni- de minek? Egy-két ablakot be is csukhatnék. Nem állok vissza a DOS-os jegyzettömbre, de elgondolkodhatom azon, hogy miért is kell az asztalon 3D-s mozgó nyulakra bambulnom. Csak azért, mert ott vannak? Talán lehetne nemet is mondani olykor… Nem?

http://www.itbusiness.hu/hetilap/cimlapon/A_3d_mindent_visz.html Ász ez a forma!

http://www.euroastra.hu/node/39818/print Koh keri montázs (fényképkiállítás)

http://www.photogrammetry.ethz.ch/research/angkor3D/3Dimages.html Angkor 3D-ben

http://www.devata.org/2009/08/virtual-tourists-experience-angkor-wat-in-free-3d-visit/ Angkor 3D animáció

http://ngm.nationalgeographic.com/2009/07/angkor/angkor-animation Angkor 3D animáció

http://www.devata.org/2009/08/virtual-tourists-experience-angkor-wat-in-free-3d-visit/ Angkor 3D-ben

http://ngm.nationalgeographic.com/2009/07/angkor/agkor-animation Jaya Koh Ker Project- építészeti fotogrammetriai dokumentáció, és majd a 3D virtuális bejárás lehetősége

http://www.euroastra.hu/node/31912/print Az Autodesk In vállalat animációs és vizuális effektusokat előállító szoftvereit alkalmazták a G.I. Joe: A kobra árnyéka című, egész estét betöltő akciófilm megvalósításához.

http://www.euroastra.hu/node/23972 D navigáció

http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2140 légifotók a solymári várról

http://interaktivtabla.lap.hu/ az interaktív tábla csupa link – vagy mégsem ?

http://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/porosodnak-az-interaktiv-tablak/cn/news-20100111-08115868 mennyire égő, hogy egy égő 120 000 Ft?

http://moviehunter.hu/index.php?MovieId=bdc09e0e-c871-11de-a64f-002215061bd1 IMAX 3D – karácsonyi égő

http://hu.wikipedia.org/wiki/Escher 3D – képtelen képek készítésének képessége

http://www.montazsteahaz.hu/ Montázs teaház és galéria – fényképen 2D, beülve 3D.