12. VELENCEI ÉPÍTÉSZETI BIENNÁLE – A Magyar Pavilon kiállítása és az idei Biennále
13 perc olvasás 
A Velencei Biennále keretében megrendezésre kerülő 12. Nemzetközi Építészeti Kiállítás „PEOPLE MEET IN ARCHITECTURE" címmel nyílik augusztus végén Velencében. A kiállítás felkért főkurátora Kazuyo Sejima, az idén Pritzker-díjjal is elismert japán építésznő.
A Velencei Biennále keretében megrendezésre kerülő 12. Nemzetközi Építészeti Kiállítás „PEOPLE MEET IN ARCHITECTURE" címmel nyílik augusztus végén Velencében. A kiállítás felkért főkurátora Kazuyo Sejima, az idén Pritzker-díjjal is elismert japán építésznő.
Kazuyo Sejima gondolatai a Biennáléról:
A 2010-es Építészeti Biennále az építészetről szóló reflexió. Nemrég kezdődött el a 21. század, és radikális változások zajlanak. Képes-e az építészet arra, hogy egy ilyen gyorsan változó közegben új értékekre leljen és új életstílust ajánljon a jelennek?
E kiállítás remélhetőleg alkalom lesz arra, hogy megtapasztaljuk az építészetben rejlő változatos lehetőségeket, és megértsük, az építészetnek mennyire sokféle megközelítése létezik , melyek mindegyike egy külön életmódot takar.
Manapság mintha egy ideológia utáni társadalomban élnénk. Több kapcsolattal rendelkezünk, mint valaha, kultúránk és gazdaságunk globális lett. Ez változásokat hozott az emberek tudatában és életstílusában, elméletileg és anyagilag egyaránt. A viszonyokat néha a közvetett kommunikáció alakítja.
Mindazonáltal meggyőződésünk, hogy az építészet fontos szerepet játszik ebben a folyamatban: képes új perspektívákat nyitni. Elgondolásaink hosszútávon hatnak. Ezek az álmok számos forrásból táplálkoznak, és egy olyan újfajta függetlenséget jeleníthetnek meg, amely alapvető jellemzője a kortárs kultúrának.
A kiállításon minden résztvevő megmutathatja, ő miként értelmezi a témát, és az milyen reakciókat vált ki belőle. A kiállítás összképét így nem egyetlen irányító szempont , hanem egy sor különböző nézőpont alakítja.Felhívásunkra olyan építészek, képzőművészek és mérnökök jelentkeztek, akik az emberek közti viszonyok vizsgálatára javasolnak módszereket.
A kiállításon 48 nemzetközi résztvevő: építészek, építészirodák, képzőművészek, mérnökök állítanak ki az Arsenale csarnokaiban és a Giardiniban található Palazzo delle Esposizioni épületében – a volt Olasz Pavilonban.
A központi kiállítás mellett, a Velencei Biennále hagyományait követve 54 nemzeti pavilon mutatkozik be a Giardini pavilonjaiban, az Arsenale tereiben és a külső városi helyszíneken.
Az idei Biennále újdonságai
Nyolc egymást követő szombaton a korábbi építészeti biennálék kurátorai tartanak előadásokat. Tanárok számára szeptember 10-ére hirdetnek ingyenes, angol nyelvű vezetést, melyre jelentkezni lehet, a Biennále honlapján található regisztrációs lap kitöltésével és elküldésével.
Az egyetemi hallgatói csoportokat a Biennále kiemelt programokkal várja háromnapos speciális foglalkozásaira (50 fő feletti jelentkezés szükséges). A nemzetközi partnereket váró programsorozathoz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építész kara is csatlakozott.
Díjak
Az Építészeti Biennále nemzetközi zsűrije idén két ARANY OROSZLÁN és egy EZÜST OROSZLÁN díjat oszt ki a legjobb nemzeti pavilonnak és a „People meet in architecture" kiállítás legjobb projektjének, ill. a nemzetközi kiállítás ígéretes fiatal építészének.
Kazuyo Sejima főkurátor javaslatára és a Velencei Tanács döntése alapján az idei Arany Oroszlán életműdíjat a holland építész, Rem Koolhass kapja. A Tanács egy további posztumusz Arany Oroszlán díj megítéléséről döntött a 2006-ban elhunyt japán építész, Kazuo Shinohara emlékére, akinek munkássága jelentős hatást gyakorolt a kortárs japán építészetre.
A díjkiosztó a vernisszázs utolsó napján, augusztus 28-án, délután 4 órakor keződik a Giardini területén.
A zsűri tagjai:
Beatriz Colonna (Spanyolország) történész, teoretikus, a Princeton University építész professzora,
Francesco Dal Co (Olaszország) építészettörténész, a Casabella magazin igazgatója,
Joseph Grima (Olaszország), kurátor, esszéíró, kritikus, a Domus magazin kiadói igazgatója,
Arata Isozaki (Japán), építész, az Arata Isozaki & Associates iroda igazgatója,
Moritz Küng (Svájc), független kurátor, az antwerpeni deSingel International Arts Campus kiállítási programigazgatója,
Jean Nouvel (Franciaország), építész, 2008-ban a Pritzker Építészeti díj nyertese,
Trinh T. Minh-Ha (Vietnam), filmkészítő, író, zeneszerző, a University of California Berkeley Women's Studies and Rhetoric (film) tanszékének professzora,
A vonatkozó időtábla:
Biennale: 2010. augusztus 29 – november 21.
Vernisszázs napok:
augusztus 26. 10-19 óra: kiemelt médiumoknak fenntartott nap
augusztus 26. 15-19 óra: a pavilonok vendégei az első napon csak délután 3 órától látogathatják a helyszíneket!
augusztus 27. és 28. 10-19 óra
Díjkiosztó: 2010. augusztus 28. szombat
A Magyar Pavilon megnyitója: 2010. augusztus 26., csütörtökön , 16 órakor lesz, a Giardiniban
A Velencei Biennále a nagyközönség számára augusztus 29-től látogatható a város megszokott helyszínein:
a Giardini parkban, az Arsenale és a város külső kiállítóhelyein.
Nyitva tartás:
GIARDINI: hétfő kivételével minden nap nyitva 10-18 óráig (augusztus 30. és november 15. kivételével)
ARSENALE: kedd kivételével minden nap nyitva 10-18 óráig (augusztus 31. és november 16. kivételével)
Pénztárak:
Giardini, Arsenale, Ponte dei Pensieri : a belépőjegy mindkét helyszínre egy-egy belépésre jogosít.
A teljes árú belépőjegy: 20 euró.
A 12. Nemzetközi Építészeti Biennáléval egy időben zajlik Velencében a 67. Nemzetközi Filmfesztivál (szeptember 1-11.) és az 54. Nemzetközi Kortárs Zenei Fesztivál (szeptember 23 – október2.), mindkettő a Velencei Biennále keretében.
További Biennále információk:
„la Biennale di Venezia – 12.Mostra Internazionale di Architettura":
A Magyar Pavilon kiállítása – BORDERLINE ARCHITECTURE
A Biennálé előzetes budapesti tájékoztatóján elhangzott, Magyarország idén két fiatal építész, Ferencz Marcel és Wesselényi-Garay Andor kurátor „BORDERLINE ARCHITECTURE" koncepciójával jelentkezik a velencei Magyar Pavilon szecessziós épületében.
Wesselényi-Garay Andor PhD. 1969-ben született Szegeden. 1994-ben kapta Építészmérnöki Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, mellyel a Magyar Építőművészek Szövetsége Diplomadíj Pályázatán III. díjat ért el.
1995-ben alapította első saját építészirodáját.
Az ALAPRAJZ című folyóirat külsős munkatársa, ill. tanácsadó testületének tagja, az ATRIUM magazin építészeti főmunkatársa, majd vezető szerkesztője volt.
Megjelései: http://www.wergida.blogspot.com/
Jelenleg a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékén főiskolai docens.
Ferencz Marcel DLA. 1970-ben született Miskolcon.
A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1997-ben diplomázott, diplomamunkáját BME Építészmérnöki Kar Diploma-díjjal jutalmazták.
Építészeti munkatársaként gyakornokoskodott Nashvillben (USA) az EARL SWENNSON Associate Architecture Company-nál. A rajzolásról írta meg DLA értekezését, mesterlevelét és DLA fokozatát 2007-ben a BME-n kapta, tagja a NAPUR Építészirodának. Épületeivel számtalan hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt.
2007 és 2010 között a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének vezetője.
Az általa tervezett „Hun fürdő"-ért 2009-ben Pro Architectura díjjal jutalmazták, 2006-ban tervezett Barakonyi-villáját a Phaidon Atlas of 21st Century World Arcitecture nemzetközi építészeti lexikon mutatta be.
Jelenleg a Debreceni Egyetem Műszaki Kara Építészmérnöki Tanszékén főiskolai docens.
A magyar megnyitó augusztus 26-án, 16 órakor kezdődik a Giardiniban, a Magyar Pavilonban.
Megnyitja: Dr. Magyar Péter építész professzor, a Kansas-i Állami Egyetem Építész- és Designkarának vezetője
Köszöntőt mond: Dr. habil. Kálnoki-Gyöngyössy Márton kulturális helyettes államtitkár (NEFMI) és Dr. Petrányi Zsolt nemzeti biztos
A BorderLINE Architecture címmel meghirdetett magyar kiállításon térben megjelenített, ill. élő, rajzolt vonalak fognak feltűnni 90 kilométernyi hosszúsággal mérhető fonal-mennyiség kifeszítésével, ezekből alakítják ki a pavilonban az oszlop-architektúrát. A fonal-feszítő elemek 17 ezer ceruzából állanak össze, a falakon több száz rajzot helyeznek el.
(A látogatók maguk is hagyhatnak „rajz-nyomot" a pavilonban; egy 2,5 méter átmérőjű plexilapba vidia-tűvel karcolhatják be saját rajzukat a pavilonban. A lapon megjelenő skicceket a szervezők megörökítik az utókornak.)
A nyertes pályaművet a 2009 őszén zajló pályázat nyertes projektjeként, kilenc beérkezett pályázati mű közül választotta ki a Boros Géza, Kálmán Ernõ, Pásztor Erika Katalina, Polyák Levente, Skardelli György, Somlyódi Nóra, Z. Halmágyi Judit alkotta zsűri.
(A zsűri értékelése és az egyes pályázatok: www.velenceibiennale.com/palyazok/korabbi-palyazatok.html )
A kiállítás alapgondolatát illusztrálandó, a kiállítás középpontjában rajzinterjúk sorozatából álló filmet fognak vetíteni, melyet kifejezetten a kiállítás alkalmára rajzoltak magyar és külföldi építészek.
Wesselényi-Garay Andor a magyar kiállításról:
A Magyar Pavilon installációja az építészeti gondolat kiindulópontjába nem a HÁZat, hanem a VONALat állítja. A kiállítás radikálisan kinyilatkoztatja; az építészek nem házakat építenek; nem tereket alkotnak, hanem rajzolnak. Vonalakat rajzolnak számítógéppel, tollal vagy ceruzával.
A vonal olyan őseredeti kifejezésmód egy építész számára, olyan médium, amely a házzal egyenrangúan képviseli az építészet ideáját. Ennek bemutatására a kiállítás az építészek rajzait, rajzolási technikáit és általában az építészet alapanyagának tekinthető vonalat állítja a középpontba annak érdekében, hogy visszavezesse a látogatót az alkotás és az építészet alapélményéhez, a vonalhoz és annak megrajzolásához.
Egy vonal meghúzása, megtalálása olyan „térben" történik , mely nem helyi, vagy nemzetközi; nem laikus vagy szakmabeli; nem földrajzi vagy utópikus, hanem univerzális. Ez az univerzális tér a rajzolásnak, tágabb értelemben pedig a nyomhagyásnak a tere. A kiállításon felmutatott vélekedés; a Vonal és a rajzolás által képviselt univerzália szükségképp áthidalja azt a különbséget, amely az egyes nemzetek építészete között húzódik.
A gondolat képviselői meg vannak győződve róla, hogy a rajzolás művelete az, ami az építészek mindennapi tevékenységének közös nevezőjét jelenti. A rajzolás művelete az, ami összeköt egymással szakembert és a laikust; öreget és fiatalt.
Az emberek a rajzban találkoznak.
Azzal, hogy a pavilon koncepciója a vonal keletkezését, majd építészetté történő szerveződését mutatja be, egy rendkívül „építészes", nem-építészeti kiállítás elképzelése mellett teszi le a voksot. Ebben a koncepcióban nem pusztán a rajz, hanem annak születése; nem pusztán a vonal, hanem annak építészeti gondolatként történő animációja áll.
A rajzolást bemutató, magyar és külföldi építészek közreműködésével felvett filmek mellett, a vonalak születését animáló vetítések egy olyan kiállítási közegben kerülnek bemutatása, amely a vonalat előbb önálló fizikai entitásként, majd építészeti szerveződésként tárja fel.
A vonalaknak a térbe való lépésével a pavilonban a tömeg és a test, valamint a grafika és az építészet közötti határ elfoglalását lehet megcélozni.
Fentiek alapján, az installáció programja, a BorderLINE, éppúgy vonatkozik a műfajok közötti határokra, mint azok átjárhatóságára. Éppúgy vonatkozik a határosság földrajzi érzetére, mint a jelenleg érvényes, atavisztikus tervezői technikákra, és a közöttük felhasadt alkotói személyiségre. Éppúgy vonatkozik a rajz és az építészet születésére, mint az itt és az ott, a külső és a belső, az ÉN és a MÁS dichotómiájára.
A fimes rajzinterjúkról
A kiállítás legfőbb tézisének igazolására, mely szerint az építészek még mindig rajzolnak, mintegy negyven építésszel, huszonkét külföldivel és tizennyolc magyarral készült rajzinterjú.
A kamerák előtt felvett rajzok legfontosabb közös tulajdonsága az egyidejűség és az élményszerűség. Egyediségében rendkívüli pillanatokat örökített meg a kamera, amikor azt a tevékenységet, a rajzolást, melyet az építész irodája mélyén, közvetlen munkatársai előtt végez, napvilágra emelve a szakmai intimitás pillanatait dokumentálja.
A rajzokról
A filmforgatásokkal párhuzamosan azzal a kéréssel fordultak a magyar építészek közösségéhez, hogy egy vonalrajz formájában, némi szöveges kiegészítéssel fogalmazzák meg a rajzolással kapcsolatos gondolataikat.
Hatvankilenc építész százkilencvenöt rajzzal és összesen harmincezer karakter hosszúságú szöveggel válaszolt a felhívásra. Az egyes vallomások elemi tömörséggel fogalmazzák meg a rajzzal kapcsolatos álláspontokat. Ezek a szövegek a katalógusban forrásszövegként olvashatóak.
A katalógusról
A számozott példányú művészeti album mindenkié, aki rajzol, vagy rajzával résztvett a kiállításon. Nincs értékválasztás, kategorizálás a katalógusban, ez a képzőművészeti területen bevett gyakorlat, de a hazai építészeti életben most még ritkaságszámba megy, de alkalmazásával válik a könyv nemzetközi relevanciájúvá.
Egymás mellé kerülnek a katalógusban a gyerekrajzok , az éppen végzős egyetemisták rajzai, valamint az ismert, ill. kevéssé ismert hazai és külföldi építészek művei.
Fontos volt, hogy ne csak hazai szakemberek, hanem külföldi építészek, így Heinz Tesar, Boris Podrecca és Azby Brown is megjelenjenek a műben.
A katalógus oldalain eltérő nemzetiségű, eltérő építészeti univerzumokat képviselő építészek gondolatai olvashatóak, illusztrálva vagy éppen polemizálva Haba Péter, Boris Podrecca és Azby Brown építészeti rajzolásról szóló téziseivel.
A Magyar Pavilonban megjelenő installációnál arra törekedtünk, hogy ne csak szakmabelieket, hanem kortól és nemtől függetlenül mindenkit képviseljünk, aki rajzol. A lehető legtöbb embert szólítottuk meg annak érdekében, hogy valamilyen szimbolikus formában jelenjen meg az installációban. Ezt a szimbólumot a kinek-kinek a fiókjában heverő, már nem használt, elfaragott, adott esetben összerágott és tán rég el is feledett színes vagy grafit faceruzákban találtuk meg. A Magyar Pavilon apszisában elhelyezett-alkalmazott faceruzákat országos méretű akcióval, iskolák bevonásával gyűjtötték össze. Ezek a faceruzák nem pusztán íróeszközök, de egy-egy személy, egy-egy kézmozdulat, a kiállításon nem látható, de már megszületett és tán el is pusztult alkotás képviselői is, a gyűjtött ceruzák a kiállításon bennünket, mindnyájunkat képviselnek.
A sajtótájékoztató végén Petrányi Zsolt nemzeti biztos bejelentette, hogy a Biennále Iroda kiírta a 2011-es 54. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilon kiállítására szóló kurátori pályázatot. A teljes pályázati anyag, benne a zsűri névsorával, megtekinthető a Biennále Iroda honlapján (http://www.velenceibiennale.com/palyazok/aktualis-kiiras.html).
A kiállítás megvalósulását és a katalógus megjelenését támogatta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, a Műcsarnok, és még sokan mások.
A katalógus kapható a Műcsarnok webshopjában (http://www.mucsarnok.hu/ ), a Velencei Biennále helyszínén, az Electa könyvesboltjaiban és a Magyar Pavilonban.
A Magyar Pavilon anyaga és a vetítésre kerülő filmek:
http://www.borderlinearchitecture.com/
http://www.velenceibiennale.com/
A korábbi építészeti biennálék története:
http://www.labiennale.org/en/architecture/history/history.html?PageN=1
Harmat Lajos
