Vallási turizmus szak indul Győrben

Varga Józsefné, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János kar dékánhelyetteseAz egyházak, az oktatási intézmény, valamint a hallgatók igényére jön létre idén szeptembertől Győrben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János karán a vallásturizmus szakirány. A kezdeményezést minden érintett fél részéről érdeklődés és jó együttműködés jellemzi. Varga Józsefné, a kar dékánhelyettese számolt be terveikről.

Varga Józsefné, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János kar dékánhelyetteseAz egyházak, az oktatási intézmény, valamint a hallgatók igényére jön létre idén szeptembertől Győrben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János karán a vallásturizmus szakirány. A kezdeményezést minden érintett fél részéről érdeklődés és jó együttműködés jellemzi. Varga Józsefné, a kar dékánhelyettese számolt be terveikről.

– Győrben évek óta sikerrel működik a turizmus szakirány. Mi indította el az úttörő kezdeményezést a vallásturizmus szakirány létrehozására?
– Az évek során a turizmus mint alapszak keretében több szakirányt létrehoztunk, hallgatói és ágazati igényekre válaszolva. Így került sor például a bor- és lovas turizmus felvételére oktatási kínálatunkba. Hallgatóink tanulmányaik során szembesülnek azzal a műemlékgazdagsággal, amit Győr tudhat magáénak. Ebben kiemelkedő fontosságúak az egyházi műemlékek. Győr szakrális város, tálcán kínálja a lehetőséget. A hallgatók évek óta rendszeresen választanak egyházi, vallási jellegű szakdolgozati témákat. A tanításban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy megjelenítsünk a kapcsolódási pontokat: így például Veszprémmel foglalkozva ott van Boldog Gizella és Passau. A szakirányindítás meglévő érdeklődésre építhet.

– Talán a két éven át működő Szent Kinga Szabadegyetem is előzménynek tekinthető?
– A főiskolának szoros lengyel kapcsolatai vannak, ezt kívántuk kifejezésre juttatni, amikor Szent Kingáról neveztük el előadássorozatunkat. Ebben számos vallási téma is szerepelt. Előadónk között voltak többek között Pápai Lajos, Veres András megyéspüspökök.

– Az egyház örömmel fogadta a vallásturizmus szak kezdeményezését?
– Az egyház részéről is évek óta megvan a törekvés, hogy Győr szakrális műemlékei méltó ismertséget szerezzenek az országban. Ugyanakkor jogos elvárás a részükről, hogy felkészült idegenvezetők álljanak a látogatók elé. Bárkit nem engedhetnek be szent helyekre. Azonnal jelezték együttműködésüket, amikor jeleztük a képzési szándékot. Nyitottságukat tovább erősítette, hogy a képzési tartalmakat közösen dolgozzuk ki, és a vallástudományi tárgyak oktatására a Hittudományi Főiskola tanárait kértük fel.

– A hallgatók részéről milyen hozzáállást tapasztaltak?
– A szakdolgozatok száma vallási jelenségek, szakrális műemlékek témájában az évek során egyre emelkedett. Írtak hallgatóim például a zarándok turizmusról, búcsújárásról. Hozzáállásuk mutatja: tisztában vannak azzal, hogy az egyházi kultúra olyan jelentős „szelet" a turizmus palettáján, aminek külön figyelmet kell szentelni. Azt is megtapasztaltuk, milyen motiváltak azok a hallgatók tanulmányaikban, akik nyitottak vallási dolgok iránt. Műveltebbek, toleránsabbak.

– Az ismeretátadás mellett ez értékközvetítést is felvállalnak?
– Azt gondolom, a kettő egymást erősíti. A jelentkezéskor nem teszünk külön megkötést, de alapvető nyitottságot elvárunk. Örülünk annak, ha lélekben fogékony fiatalokban tovább erősíthetjük ezt az erkölcsiséget. Évek óta jó kapcsolatot ápolunk Böjte Csaba alapítványával, hallgatóink immár tíz éve vállalnak nyaranta Nagyszalontán a gyerekek között nyári gyakorlatot.

– Hogyan épül fel a képzés?
– Az alapozó tárgyak között szerepel többek között a szentírástudomány, teológiai, vallástudományi alapismeretek, egyháztörténet, szakrális művészettörténet, művelődéstörténet. Ezek a tárgyak nagyon lényegesek, hiszen alapismereteket pótolnak. Ezekre épülnek rá a szakmai tárgyak, benne például a vallási turizmus pszichológiája, a szakrális értékek bemutatásnak módszertana, az egyházi ünnepkörök, hagyományok ismerete. Mindehhez idegennyelv-tanítás kapcsolódik. A képzés része a szakmai gyakorlat. Ennek helyszíne a szakirányt választók számára lehet például Pannonhalma vagy a szombathelyi Szent Márton Felnőttképzési Központ.

– Támaszkodhattak-e meglévő mintákra a szakirány kialakításakor?
– Magyarországon nincs hasonló képzés a felsőoktatásban. Külföldön is kerestünk partnereket. Az egyetlen, amit találtunk: a krakkói Pápai Teológiai Akadémia. Felvettük velük a kapcsolatot, és megkezdődött a tapasztalatcsere. Ami azonban jelentős különbség köztünk, hogy ők a teológia oldaláról közelednek a turizmus felé, mi pedig éppen fordítva. A szakirány tervezésekor tapasztalt érdeklődés mindenképpen arra mutat, hogy van értelme a törekvéseinknek. Reméljük, hogy képzésünk hozzá tud járulni ahhoz, hogy egyházi műemlékeink méltó ismertséget szerezzenek.

Trauttwein Éva/Magyar Kurír