Trianon, 1920. június 4., 16 óra 30 perc (kordokumentum)
10 perc olvasásA világtörténelem egyik legvéresebb háborújának befejezése után (I. Világháború) a szerencsés gyõztesek Trianonban ítéletet hirdettek, összeomlás, forradalmak és a román megszállás után. A legszörnyûbb nyomorúság idején a kilátásba helyezett wilsoni béke helyett darabokra tépték az ezeréves Magyarország testét.
A világtörténelem egyik legvéresebb háborújának befejezése után (I. Világháború) a szerencsés gyõztesek Trianonban ítéletet hirdettek, összeomlás, forradalmak és a román megszállás után. A legszörnyûbb nyomorúság idején a kilátásba helyezett wilsoni béke helyett darabokra tépték az ezeréves Magyarország testét.
Minden környezõ ország részt vett az osztozkodásban. Még a régi bajtársnak Német-Ausztriának is adtak belõle, hogy ne legyen egyetlen olyan szomszédunk sem, akire elkeseredés nélkül gondolhatnánk.
?Jaj a legyõzöttnek!" – mondja a régi latin példamondat és ennek igazságát újra, bebizonyította az a kegyetlenség, mellyel az úgynevezett ?békeszerzõdésekben? a központi hatalmakkal elbántak.
Hiába tették le a vesztesek a fegyvert, hiába adták meg magukat kényre-kedvre, tovább dühöngtek a háború fúriái és nem szállott le az égbõl a béke galambja. Irgalmatlanok voltak a gyõztesek és rettenetesek a feltételek, melyeket megszabtak, de azért hasonlíthatatlanul szörnyûbb volt a sors, mellyel bennünket sújtottak.
Megnyomorították a németet, bolgárt és törököt is, de ha az arányt akarjuk kifejezni, elmondhatjuk, míg azoknak levágták egy-egy ujját, a magyarnak addig kezét, lábát, hogy aztán ?csonka teste vérzõ rongyokba tekerve vergõdjék". Németország elvesztette területének 13, Bulgária 8, Magyarország 72 százalékát. Németországtól elszakították lakosságának 10, Bulgáriától 8, Magyarországtól 64 százalékát.
Húsz németajkú lakosból idegen uralom alá került egy, húsz bolgárból ugyancsak egy, míg magyar ajkúból közel hét. A versaillesi békeszerzõdés gondoskodott arról, hogy bizonyos idõ elteltével a franciák kiürítsék a megszállott Rajna vidéket, de mikor ürítik ki azokat a magyar területeket, melyeket szomszédaink, szálltak meg a trianoni béke igazságtalan ítélete értelmében? A versaillesi béke szerint Schleiswig déli részében, Felsõsziléziában, majd Szárvidéken1935-ben, népszavazást tartanak és megkérdezik a lakosságot, hova akar tartozni; Német-vagy Franciaországhoz.
Miért nem volt népszavazás az elszakított magyar területeken? Miért nem kérdezték meg az ottani népességet, hogy vissza akarnak-e térni oda, ahonnan megkérdezésük nélkül erõszakkal elszakították? Választ soha sem kaptunk? Minden részvétünk a volt fegyvertársaké, de ha Trianonra gondolunk irigyelnünk, kell õket Versaillesert, Neuillyért és Sévresért.
Ép emberi elmével megérteni sem lehet, elsõ pillanatra ezt a megkülönböztetést, amikor régi szövetségeseinkkel egyszerre és együtt vesztettük el az I. Világháborút Magyarország testén osztozkodó utódállamoknak még csak hadisikerük alapján sem volt jogcímûk a zsákmányra. Felelõsség sem terhel bennünket. Ellenkezõleg; gróf Tisza István, Magyarország akkori miniszterelnöke volt az egyetlen államférfi Európában, aki még a háború elõestéjén is minden erejével igyekezett megakadályozni annak kitörését.
Magyarország számára a háború kész öngyilkosság volt, abban csak veszíthetett, és semmit sem nyerhetett, mert a monarchia minden területnövekedése a magyarság súlyos csökkenését jelentette volna. A magyar parlament miden felelõs képviselõje tiltakozott minden hódító szándék ellen, még a legnagyobb katonai sikerek idején is. Ezért joggal mondhatjuk, hogy Magyarország nem felelõs a nagy világégésért. Mégis halálos ítéletünk aláírásakor, a gyõztes hatalmak diktátumaként, megalázó módon olyan hazugságot is alá kellett írjunk, mint a békediktátum 161-ik pontja, melynek értelmében elismerjük:
?Szövetséges és Társult kormányokra, valamint polgáraikra Magyarország és a többi központi hatalom támadása kényszeríttette rá a háborút, és mint veszteségeik károkozói jóvátétellel tarozunk."
Magyarországot tehát megköpdösték, nem elég, hogy keresztre feszítették. A trianoni béke a világtörténelem legrosszabb, legkegyetlenebb békekötése, mert:
- Elvette Magyarország területének 72 százalékát.
- Elvette Magyarország magyar anyanyelvû lakosságágának 33,5 százalékát.
- Elszakított Magyarországtól 13 millió 370. 000 lakóst, kiknek csak 30 százaléka azonos nemzetiségû a magukat ?felszabadítóknak" nevezõ nemzetek lakóinak.
- Elszakított hazájától másfélmillió olyan magyart, akik egy nyelvtömbben éltek, és hazájukon kívül rekesztette õket.
- 30 százalékos ?felszabadító" kisebbség gyakorol erõszakos hatalmat a több mint, kétszer akkora többség fölött.
- Megtagadta a népek önrendelkezési jogát.
- A Wilsoni békerendezés ellenére nem írtak ki népszavazást és így a lakosság megkérdezése nélkül hazánkat feldarabolták, lakóit szétszórták.
- Megkárosították az egyetemes kultúra érdekeit, mikor is az európai mûveltségû honfitársainkat balkáni mûveltségû országok kultúrájába taszították.
- Perbeszállt a természettel. Szétszaggatta a világ legtökéletesebb földrajzi egységét, melynek határait a Kárpátok sziklafalai és Európa nagy folyóinak partjai szabtak meg,
- Perbeszállt a történelemmel. Ezeréves birtoklás címén Magyarországnak történelmi joga van régi határaihoz melyet nem emberi kéz, hanem isteni akarat rajzolt meg.
- Perbeszállt örökérvényû gazdasági törvényekkel. Az ezeréves gazdálkodó Magyarország saját erõbõl virágzó fejlõdésnek indult tökéletes gazdasági egység volt, Európa kiemelkedõ gazdasági teljesítményt nyújtó országa. Egyes országrészeinek termelése és szükségletei kiegészítették és kielégítették egymást.
- Trianon, a búzatermõ Alföldet elzárta a hegyvidék kincseitõl, és fordítva. Így az élet gyökereitõl elszakított népeket koldusokká tette a Magyarországon meghagyott és onnét elragadottakét egyaránt.
- Megrontotta Közép – Európa nemzetiségi viszonyait. Magyarország nemzetiségeit nem fegyverrel, nem erõszakkal csatolta magához, idegen ajkú állampolgárai békés bevándorlás útján leltek területén otthonra, ahol évszázadokon át megõrizhették saját népi jellegüket és szokásaikat. A kisebbségek kiszolgáltatottságát, szenvedéseit az elcsatolt területeken, a trianoni békediktátumban kinevezett bitorlók viszont elviselhetetlenné tették.
- A magyarokat súlytó békediktátum lehetetlenné tette hazánkat a továbbiakban, hogy történelmi hivatásának eleget tegyen és a világ rendjét veszélyeztetõ bolsevizmust feltartóztassa.
Végezetül:
Hálátlanul elfelejtette Trianon, hogy Magyarország sok száz éven keresztül védelmezte török, tatár ellen a nyugatot, a keresztény országok békéjét és mûveltségét. Cserében nemzetünk nagyságának és létének második legnagyobb temetõje éppen Trianon lett.
Hogy fordulhatott elõ ez a nemzetgyilkolás?
Ezt a békét éppen úgy, ahogyan a háborút nem a népek hozták létre, hanem néhány államférfi. Trianonban a sok béketárgyalásba belefáradt embert az érdektelenség, a tájékozatlanság megállította gondolkodásban, racionalitásban Ausztria határainál. Magyarországi és a közép – európai helyzetet, szinte nem is ismerték. Az utódállamok képviselõi, Benes és társai, pedig hamisításokkal és hazug adatokkal még inkább megcsalták az ítélkezõket. Hazánk békedelegátusaival csak írásban érintkeztek, a magyar jegyzékeket el sem olvasták. Ilyen körülmények között teljesítették az utódállamok minden követelését, és hozták meg azt az ítéletet, mely nemzetünket napjainkig sújtja.
A trianoni békediktátumot a gyõztesek Magyarországon irgalmatlanul végrehajtották, saját ígéreteiket és a szerzõdésben vállalt kötelezettségeiket ellenben megszegték!
A békeszerzõdés kísérõ levelében vállalt kötelezettségek a gyõztesek részérõl:
- A magyar nemzet eleven testébe vágó határokat kiigazítják. Megszegték!
- Magyarország kényszerû lefegyverzését követni fogja saját önkéntes lefegyverkezésük. Megszegték!
- Kötelezték magukat, hogy biztosítani fogják az idegen uralom alá rendelt magyarok emberi jogait. Megszegték!
A trianoni béke a világtörténelem legigazságtalanabb diktátuma, melyet egy háborúban vesztes nemzet elszenvedett. Mára azok az utódállamok, amelyek ezzel az igazságtalan diktátum döntésével – területeiket kibõvítve – létrejöttek, megszûntek, tehát így maga a ?békeszerzõdés" is érvényét vesztette, még akkor is, ha felelõtlen vezetõink a közelmúltban – a magyar nép felhatalmazása nélkül – a nekünk visszajáró területekrõl, önkényesen és törvényi felhatalmazás nélkül lemondtak.
Igazságot Magyarországnak!
Köszönöm figyelmüket.
Közreadja: Horváth Tamás, dr. Légrády Ottó – a Pesti Hírlap volt fõszerkesztõjének – azonos tárgyú írásának (1931) felhasználásával
Horváth Tamás és a http://www.lakberendezes.hu/ engedélyével újraközölve