Tisztulna a piac?
6 perc olvasás
2011 első félévében 2010 hasonló időszakához képest a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója radikálisan (+21%) nőtt, aminek az okát a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító abban látja, hogy nem teljesít úgy a gazdaság, ahogy korábban várni lehetett. Habár összességében mindez nem igazán jó hír, de annyiban igen, hogy a jelek szerint folytatódik a tisztulási folyamat.
2011 első félévében 2010 hasonló időszakához képest a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója radikálisan (+21%) nőtt, aminek az okát a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító abban látja, hogy nem teljesít úgy a gazdaság, ahogy korábban várni lehetett. Habár összességében mindez nem igazán jó hír, de annyiban igen, hogy a jelek szerint folytatódik a tisztulási folyamat.
A 2010-es év után az idei újabb mélypontot hozhat: egyelőre ugyanis nem látszik bárminemű fordulat idehaza.
Komoly problémát jelent, hogy a jelek szerint nem történik érdemi változás a bajba került cégek tényleges megmentésére.
A csődeljárások száma nemhogy nőne, inkább visszaesik. Az pedig csak egy dolog, hogy a kényszer-végelszámolások elindultak, de a felszámolási eljárások száma is közel 9 százalékkal nőtt az eleve magas bázishoz képest – mutat rá Bagyura András, Coface Hungary kereskedelmi vezetője hozzátéve: az idén már nem is számítanak javulásra. Illetve, ha a második félévben a hatóságok nem folytatják a kényszer-végelszámolások kampányszerű indítását, akkor az év második felében lassulhat a romlás üteme, de ez főképp a végelszámolások száma miatt alakulhat így, a felszámolások mennyisége továbbra is nagyon magas maradhat.
2011 első félévében a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma összességében 21 százalékkal nőtt 2010 hasonló időszakához képest, azonban az egyes eljárásfajtákat tekintve – a fizetésképtelenségi eljárások 45 százalékát kitevő – felszámolások száma önmagában kilenc százalékkal emelkedett – derül ki a Coface Hungary legfrissebb adataiból. A végelszámolások különféle eljárásainak a száma jelentősen (36 százalékkal) emelkedett, ami meghaladja az előző évben regisztrált növekedés mértékét. De az „igazi" csődeljárások száma, melyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak, a remélt várakozásoknak alul maradt.
Az adatainkból az látszik, hogy kevesebben kezdeményeznek eljárást önmaguk ellen – mutat rá Dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza. Csökkent a csődeljárások száma, illetve a (csődeljárás kapujának tekinthető) fizetési haladéki eljárásoké is. Ráadásul a tapasztalatok szerint jóval precízebbek lettek a csődeljárások. További jellegzetessége az elmúlt időszaknak, hogy amíg a felszámolási eljárások számának növekedési mértéke állandósulni látszik, addig az egyszerűsített végelszámolások és a végelszámolások száma egyaránt mérséklődött. Azaz – s ez jó hír lehet – egyre kevesebb cég zár be önszántából. Ugyanakkor nagyon megugrott (közel háromszorosára) a kényszer-végelszámolások száma – mutat rá, úgy jellemezve a helyzetet, hogy „az egyik szemünk sír, a másik meg nevet". Ugyanis – magyarázza – a piacról kikerülnek a valósan nem működőű cégek, ami tisztítja a piacot, ám öröm az ürömben, hogy igen csekély, majdnem nulla a megtérülés ezeknél az eljárásoknál sőt, még rosszabb, mint a felszámolások esetében. Tehát úgy tűnnek el követelések, a megtérülés reális esélye nélkül, hogy nincs formalizált eljárás, s nincs következmény sem – hangsúlyozta Czibor, aki szerint egyébként ezt az eljárást célszerűbb lenne kényszer-felszámolásnak hívni.
Az első félév adatai egyértelműen mutatják, hogy a fizetésképtelen cégek száma továbbra is radikálisan nő. Mindez jól tükrözi a gazdaság helyzetét – véli Bagyura. Egyelőre nem látjuk annak jelét, hogy trendforduló lenne – mondja, hozzátéve: korábban azt lehetett várni, hogy némileg beindul a belső kereslet, ám annak egyetlen tartaléka lehetett volna, mégpedig a személyi jövedelemadó-csökkentés miatt a lakosságnál maradó többletjövedelem, ám azok, akik ehhez hozzájutottak vagy nem költik azt el, vagy nem idehaza költekeznek. A másik oldalról pedig nem látszik, hogy komolyabb infrastrukturális vagy egyéb (magán) beruházások indulnának el – teszi hozzá.
Ebben a romló tendenciát mutató helyzetben a cégeknek még óvatosabbnak kell viselkedniük – hívja fel a figyelmet Bagyura András. Feltétlenül tanácsos a korábbinál gyakrabban megvizsgálni a partnercéget, begyűjteni a működéséről szóló információkat, évközi pénzügyi adatokat beszerezni, azaz minél több forrásból feltérképezni a vevőkockázatot, nyomon követni azt, hogyan fizet másoknak. Minősítő cégek, céginformációs cégek lehetnek ebben segítségre. Nem szabad sajnálni erre az időt, energiát és pénzt, ugyanis megelőzéssel lehet a nemfizetést a legjobban kiküszöbölni, ráadásul utóbb érdemi megtérülésre egyre keveseb az esély. Ha pedig már ott a baj, akkor tanácsos a lehető leggyorsabban és „leghangosabban" megpróbálni a követeléshez jutni. Bagyura egy további megközelítésből is ad tanácsot: mint mondja, vevői oldalról is célszerű pontos fizetéssel meghálálni a halasztott fizetést, a szállítói hitelezés lehetőségét, különösen a mai helyzetben. Elismeri, hogy mindenkinek adódhatnak fizetési problémái, de ilyen esetekben célszerű az együttműködésre törekedni a szállító céggel, az adósság rendezésének közös megegyezésére jutni, ellenkező esetben senki sem jár ugyanis jól.
A Coface folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalati fizetési gyakorlatokat azokban az országokban, ahol jelen van, így képes felhívni a figyelmet a lehetséges kockázatokra, rendszeresen készít jelentéseket – amelyet folyamatosan aktualizál – az egyes országok és ágazatok kockázatairól valamint 155 országra érvényes „Üzleti Környezet" értékelési rendszeréről. Az aktuális értékelések angol nyelven most már a http://www.coface.hu oldalon is elérhetőek, díjmentesen letölthetőek.
Coface Country Risk and Economic Research: http://www.coface.hu/CofacePortal/HU/hu_HU/pages/home/risks_home
