Bízz vakon! –Fehér bottal a belvárosban

A nemzetközi Fehér Bot napja alkalmából Budapest központjában, a Széll Kálmán téren október 14-én, pénteken délután 3 órától az önálló közlekedésre képes vakok és gyengén látók összegyűlnek egy kis „szemfelnyitásra". Az érdeklődők megtapasztalhatják, milyen érzés látható színek, vonalak és formák segítsége nélkül, a többi érzékszervükre támaszkodva, vakok támogatásával és fehér bottal sétálni. Szekeres Nóra és Várkonyi Attila (Dj Dominque), is a látássérültekkel tart, hogy együtt hívják fel a társadalom figyelmét a vakok és gyengén látók esélyegyenlőségének növelésére.

A nemzetközi Fehér Bot napja alkalmából Budapest központjában, a Széll Kálmán téren október 14-én, pénteken délután 3 órától az önálló közlekedésre képes vakok és gyengén látók összegyűlnek egy kis „szemfelnyitásra". Az érdeklődők megtapasztalhatják, milyen érzés látható színek, vonalak és formák segítsége nélkül, a többi érzékszervükre támaszkodva, vakok támogatásával és fehér bottal sétálni. Szekeres Nóra és Várkonyi Attila (Dj Dominque), is a látássérültekkel tart, hogy együtt hívják fel a társadalom figyelmét a vakok és gyengén látók esélyegyenlőségének növelésére.

A vállalkozó kedvű járókelők egy szokásostól eltérő szituációt próbálhatnak ki. Bekötött szemmel, látássérült vezető kíséretében kipróbálhatják a városi közlekedés nehézségeit, milyen buktatókat rejt egy vak ember számára a zebrán való átkelés, vagy éppen a villamosmegálló megtalálása. A szervezők megtanítják a fehér bot használatát és azt is, hogyan kell együttműködni a vakvezető kutyákkal, miképpen vehetik igénybe a kiképzett négylábú segítségét.

A rendezvény időpontja: 2010. október 14. Péntek 15:00

Helyszíne: Budapest II. Széll Kálmán tér (rossz idő esetén Mammut II. második emelet)

Magyarországon közel 83.000 bejegyzett látássérült ember él. (KSH, 2007) Sajnálatos módon csak 5-6% talál képességeinek megfelelő munkát. Az elmúlt évek során örömmel tapasztalható, hogy a technika fejlődésével a vak gyermekek már látó társaikkal járhatnak egy osztályba, így ez a kis lépés a jövőben nagy fejlődéshez vezet az esélyegyenlőségben.

 Guilly d' Herbemont francia grófnő a '30-as években figyelt fel a vakokra leső veszélyekre a nagyvárosi utcák forgatagában. Rájött, hogy egy megkülönböztető, de ugyanakkor segítő tárgy támogatná a nem látókat. Ekkor ötlött fel benne a fehér bot gondolata, ami már távolról is feltűnő, ugyanakkor „hosszított karként" is használható, így a vakok az útpadkákat és a falakat baleset nélkül megtalálják, és képessé válnak az önálló közlekedésre. A bot 1938-ban lépte át Svájc határát, ahol törvénybe foglalva tudatosították a lakosságban jelentőségét és a közúti forgalomban elfoglalt kitüntetett szerepét.

Az ENSZ 1969-ben kiáltotta ki október 15-ét a Fehér Bot Napjának, amikor is minden országban a nem látókra irányul a figyelem. A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.