Váltóállítás a globalizációról a lokalizációra

„Magyarországnak a gazdasági növekedés mellett a fenntartható fejlődésre is törekednie kell, hiszen míg az előbbi szükségképpen azt jelenti, hogy nagyobb ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, az utóbbival jobbá válik az életünk. Ezért elengedhetetlen, hogy átállítsuk a váltót a globalizációról a lokalizációra" – fogalmazott Bencsik János energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkár a „Bányászat és Geotermia" c. konferencián 2011. november 16-án, Hajdúszoboszlón. 

„Magyarországnak a gazdasági növekedés mellett a fenntartható fejlődésre is törekednie kell, hiszen míg az előbbi szükségképpen azt jelenti, hogy nagyobb ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, az utóbbival jobbá válik az életünk. Ezért elengedhetetlen, hogy átállítsuk a váltót a globalizációról a lokalizációra" – fogalmazott Bencsik János energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkár a „Bányászat és Geotermia" c. konferencián 2011. november 16-án, Hajdúszoboszlón. 

Bencsik János hangsúlyozta, hogy az elmúlt kormányzati ciklusokban elsősorban az üzleti tervek és magánérdekek érvényesültek a társadalmi szempontokat megjeleníteni képes koncepciók és stratégiák helyett. Kétségbeejtő méreteket öltött a fejlesztési elképzelések, a szektorális és regionális ötletek összehangolatlansága, miközben szinte teljesen megszűnt a társadalmi részvétel a döntéshozatalban, és ezzel együtt átláthatatlanná vált a közjavakkal történő gazdálkodás. Ezen a rossz szakpolitikai hagyományon kívánt változtatni a fejlesztési tárca akkor, amikor nyílt társadalmi vita keretében alkotta meg a Nemzeti Energiastratégiát.

Az Országgyűlés által jóváhagyott dokumentum a keretrendszerébe illeszkedő cselekvési tervekkel, a szabályozási környezet stratégiai célokhoz igazításával, valamint a rájuk épülő támogatási és pályázati rendszerekkel a fenntarthatóság felé történő elmozdulást kívánja szolgálni. A fenntarthatósági szempontok érvényesítése befektetés a természeti tőkébe, melynek célja a hazai természeti kincsek megőrzése és tartamos használata. Hasznosításuk megkerülhetetlen kritériumainak meghatározásával kell utat mutatni versengő igénybevételükre. Mindez lehetőséget biztosít a gazdasági tőkébe történő befektetésre is, hiszen hozzájárulhat a többszörös hitelezői és külpiaci függőség mérsékléséhez.

A természeti erőforrások – víz, energia, ásványvagyon, termőföld, erdő – állami kontrolljának erősítése mellett lehetőség nyílik a természeti, társadalmi és kulturális adottságokat figyelembe vevő, sok lábon álló helyi gazdaságok szövedékének létrehozására. A hazai ásványvagyon környezetbarát – energetikai, építőipari, vegyipari, gépipari, gyógyászati, mezőgazdasági célú – kitermelésére és hasznosítására való felkészülés menetrendjét és módszertanát határozza majd meg a már készülő ásványvagyon készletezési és hasznosítási cselekvési terv – zárta gondolatait Bencsik János.