AKIK MÁR/MÉG ÉLETÜKBEN BÉLYEGRE KERÜLTEK – Szabó Jenő muzeológus előadása a Bélyegmúzeumban

Sztálin egy NDK-s bélyegen

Bár íratlan szabály volt a „szocializmusban" is, hogy élő személyekről nem lehet bélyeget kiadni, a sztálini időkben a diktátorokról mégis megjelentek sematikus ábrázolások.

Sztálin egy NDK-s bélyegen

Bár íratlan szabály volt a „szocializmusban" is, hogy élő személyekről nem lehet bélyeget kiadni, a sztálini időkben a diktátorokról mégis megjelentek sematikus ábrázolások.

Szabó Jenő a Bélyegmúzeumban

Lenin és Sztálin kettős portréja jelentette a kezdetet 1947-ben, amit még ötször kiadtak. Aztán persze jött Rákosi Mátyás barátságos kinézetű arcképe 1951-52-ben. A többi politikus szerencsére nem követte. Kádár Jánosról nem volt bélyeg. A magyar bélyegkiadásban inkább ellenpéldákat látunk, vagyis példaképeket állítottak a bélyegekre: sportolókat, űrhajósokat. ám egy kivételt találunk 1953-ban Kodály Zoltán arcképe került a bélyegre (Légrády festménye nyomán). Ugyancsak 1953-ban adták ki a május elsejei felvonulás bélyegét, háttérben az 1956-ban ledöntött, akkor még álló, hatalmas Sztálin-szoborral. Sztálinról még egy gyászbélyeg is szólt 1953-ban.

Sztálin gyász bélyegblokk

Szabó Jenő e tárgyban a Magyar bélyegek monográfiája 1979-ig című hétkötetes, 1965-81-ig megjelent sorozatot, a Bélyegmúzeum grafikai gyűjteményét és a saját kutatásait ajánlotta az érdeklődő filatelisták figyelmébe. Itt, a múzeumban található például Dudás László grafikusművész 1973-tól megvalósult 200 bélyegterve is.

Kodály Zoltán

Manapság politikus már nincs a bélyegeken, tárgyuk inkább a még élő személyek közül főleg a sportolók, akikre büszke a nemzet. Az elhunytakról is gyakran megemlékeznek a jelesebb évfordulókon. Szabó felhívta figyelmünket, hogy a Magyar Nemzeti Galériában nyáron sportolók ábrázolásaiból nyílik kiállítás, ahol a Bélyegmúzeumnak is lesz feladata.

Az I. világháború előtt a magyar bélyegeken szerepeltek a Habsburg uralkodóház tagjai – név nélkül -: 1909-ben I. Ferenc József, VI. Károly császár és felesége, Zita királyné (Habsburg Ottó szülei). A II. világháború előtt névaláírással: 1930-ban Horthy Miklós kormányzó, Horthy Miklósné és ifj. Horthy Istvánné. Az utóbbi két hölgy Vöröskeresztes munkásságáért volt látható bélyegeken, a Vöröskereszt kiadásában.

Horthy fehér lovon

Szabó a továbbiakban is külön csoportokban ismertette a névvel és a név nélkül szereplőket, bár ez inkább csak a bélyeggyűjtőket érdekli. A név vagy felirat nélkülieknél az ábrázolásból többnyire egyértelműen kitűnik a bélyeg szereplőjének kiléte. Ilyen például az 1961-ben kiadott Gagarin-sorozat vagy Armstrong Holdra szállásának emlékbélyege. 1976-ban Leonov és Armstrong közös űrrepülése az Apollo 11-es fedélzetén, 1965-ből Edward White bélyege életében és halála után is. Természetesen kibocsátottak bélyeget Valerij Kubászov és Farkas Bertalan közös űrutazásáról is. Az űrhajósokat a hidegháború mellékfrontjaként kezelték az illetékesek, de végül 15 szovjet és 15 amerikai űrpilóta látható a bélyegeken. 1969-ben jelent meg az első orosz „űrrandevú" szereplőinek képe a Szojuz 4 és Szojuz 5 utasairól. 

Gagarin a világűrben

Érdekesség és kivétel a magyar bélyegek között Maria Maskaliou görög színésznő egész alakos, fiatalos ábrázolása 1973-ból, pedig akkor már elég koros hölgy lehetett, ugyanis ő gyújtotta meg először az olimpiai lángot egy tükörrel 1896-ban. Szép bélyeg, de ügyetlen rajta a tükör rajza. A másik különlegesség Endresz György és Magyar Sándor kettős portréja pilótaöltözetben, amit az 1934-es óceánrepülés emlékére adtak ki 1978-ban. Erről azt kell tudni, hogy „Justice for Hungary" felirattal indították el repülőgépüket a trianoni igazságtalan döntés ellen. Ezzel óhajtották felhívni a világ figyelmét.

Hosszú viszont a magyar olimpikonok sora. 1953-ban adták ki az 1952-es olimpia győztes úszójának, Székely Évának a képét, méghozzá a pillangóúszás pózában, pedig akkor még nem különböztették meg az úszástípusokat. A pillangózás csak négy év múlva, a következő olimpián lett külön versenyág. Megörökítették a lányát, Gyarmati Andreát is, akit csak a jellegzetes csíkos fürdőruhájáról lehet felismerni. Azután hosszú ideig, 1996-ig nem volt magyar úszóbajnokunk. 1958-ban kiadtak egy különös bélyeget, amelyik dr. Varga Bélát és dr. Papp Lászlót, a két birkózót egy szoborról másolt rajzon ábrázolja. A szobrot Manno Miltiadesz készítette róluk

   1973-tól rendszeresen ábrázolták az olimpiai aranyérmeseket: Fenyvesi Csaba, Földi Imre és Gedó György birkózókat, Tordasi Ildikó párbajtőröst 1976-ból, 1982-ből Gergely Gábor asztalitenisz bajnokot az új Budapesti Sportcsarnok avatásán ábrázolták. 1996-ban Egerszegi Krisztina úszóbajnokunk érdemelte ki a bélyegre kerülést.

A világban gyakran a még uralkodó királyok képét teszik a bélyegekre, bár itt is van kivétel, mert II. János Pál pápa is szerepel postabélyegen. Szabó Jenő érdekes előadását vetített képekkel kísérte.

DOBI ILDIKÓ