A Telekom Austria-ügy

A Telekom Austria-ügy vizsgálatával kezdte meg működését az osztrák parlament korrupcióellenes eseti bizottsága az év elején. A Telekom-botrány tavaly ősszel robbant ki, azóta a sajtóban folyamatosan újabb értesülések látnak napvilágot a cégnek a politikához fűződő, vitatott kapcsolatairól.

A Telekom Austria-ügy vizsgálatával kezdte meg működését az osztrák parlament korrupcióellenes eseti bizottsága az év elején. A Telekom-botrány tavaly ősszel robbant ki, azóta a sajtóban folyamatosan újabb értesülések látnak napvilágot a cégnek a politikához fűződő, vitatott kapcsolatairól.

    Az ügy egyes részleteit az ügyészség is vizsgálja. Ezek közé tartozik a gyanú, hogy 2004. februárjában akkori vállalatvezetők egy bróker közreműködésével manipulálták az árfolyamot. Peter Hochegger – több másik, nagy figyelmet keltő botránnyal is összefüggésbe hozott lobbista és üzleti tanácsadó – a bizottság előtt azt vallotta, hogy kapcsolatban állt egy brókerrel a TA-n keresztül. Hochegger egyúttal azt állítja, nem tud sem kenőpénzről, sem az árfolyam befolyásolásáról. Elismerte ugyanakkor, hogy hamis számlát állított ki a saját nevében a Telekomnak 1,1 millió euróról, aminek a felét később visszautalta. Mint mondta, a cégnek ötszázezer euróra volt szüksége egy kelet-európai üzlethez, de az összeget nem akarták feltüntetni a könyvelésben.
    Az ügyészség nyomoz Hubert Gorbach volt infrastruktúraügyi miniszter ellen is. A gyanú szerint Gorbach, aki akkor a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) színeiben politizált, pénzt kapott egy, a TA-nak kedvező törvénymódosítás fejében. A gyanú szerint a TA 720 ezer euróval támogatta a BZÖ 2006-os választási kampányát. A bizottság előtt a minisztérium egy akkori munkatársa azt mondta, hogy a jogszabályba "egy az egyben" a cég által javasolt szöveg került be. A tanú úgy fogalmazott, Gorbach "politikai döntést" hozott, amikor az állami cégnek kedvezett. Ő is azt állította, hogy kenőpénzről nem tud.
    Az Ernst Strasser belügyminisztersége idején, a rendőrség és a mentőszolgálatok közös rádiórendszerének kiépítésére kiírt pályázat miatt a számvevőszék vizsgálódik. A kormány eredetileg 2001-ben írt ki pályázatot, ezt a Master Talk konzorcium nyerte. Strasser, a jelenlegi koalícióban is részt vevő Osztrák Néppárt (ÖVP) minisztere 2003-ban visszavonta a megbízást. Az új pályázatot egy másik – a TA mellett az Alcatel és a Motorola cégekből álló – konzorcium nyerte meg, a Tetron rendszerrel. Sajtóértesülések szerint az Eurofighter-beszerzésekkel összefüggésben ismertté vált Alfons Mensdorff-Pouilly a Telekomtól és a konzorcium többi tagjától összesen hárommillió euró tiszteletdíjat kapott tanácsadóként. A felmerült gyanút, hogy vesztegetésben működött volna közre, a lobbista tagadta.
    A vizsgálóbizottság előtt idézett egyik irat szerint a Telekom 2004-ben 500 ezer eurós megbízást adott egy, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) akkori ügyvezetője, Gernot Rumpold tulajdonába tartozó kommunikációs ügynökségnek. Sajtóértesülés szerint az ügyészség vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy valójában nem az FPÖ kampányfinanszírozására folyt-e be a pénz.
    A Telekom-ügy a nagyobbik osztrák kormánypártot, az SPÖ-t is érinti. Hochegger a saját állítása szerint 20 ezer eurót kapott a 2006-os választás előtt a párthoz közeli kiadótól, s a kifizetés célja "kizárólag a pénztranszfer" volt. Feltűnést keltett a lobbistának az a kijelentése is, amely szerint 2000 és 2010 között számos politikus dolgozott a cégeinek. Mások mellett Alfred Gusenbauer volt szociáldemokrata (SPÖ) kancellárt is megnevezte, neki állítólag százezer eurót fizetett ki tiszteletdíjként. A volt kancellár elismerte a tanácsadói megbízást, de tagadta, hogy annak köze lett volna Hocheggerhez.
    A Profil magazin egy szombati cikkében arról írt, hogy 2007-ben a Telekom az akkori szociáldemokrata vezetőkkel való kapcsolatok ápolása végett évi százezer eurót fizetett egy PR-tanácsadónak. A lap szerint egy, Gusenbauerrel szervezett háromfős ebédért ezerötszáz eurós kiadást könyvelt el Heinz Lederer. A Profil kérdésére Lederer és Gusenbauer is visszautasította a feltételezést, hogy befolyásolási kísérletről lett volna szó.
    A bizottság felhatalmazása kiterjed még többek között a BUWOG lakásszövetkezet 2004-es, az ÖVP-FPÖ kormány idején végrehajtott privatizációjának vizsgálatára és a szerencsejáték-törvény 2005-2008 közötti módosítási kísérletére. Várhatóan megvizsgálják azt is, hogy befolyásolta-e Werner Faymann (SPÖ) jelenlegi kancellár közlekedési miniszterként egyes állami cégek hirdetési megbízásait. A Telekom-ügy eddigi leglátványosabb következményeként tavaly szeptemberben, 32 éves politikusi pályafutással a háta mögött váratlanul bejelentette a politikától való visszavonulását Wolfgang Schüssel, 2000-2007 közötti kormányok kancellárja.

Pálfy M. Katalin

kpk \ kpj

MTI 2012. február 26., vasárnap 21:31