Az Év Gyógyszerésze pályázat 2012-ben
16 perc olvasás
2012. február 28-án a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége koordinálásával a Magyar Gyógyszertudományi Társaság, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Roche Magyarország Kft. támogatásával pályázati felhívást tett közzé az „Év gyógyszerésze" cím elnyerésére.
2012. február 28-án a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége koordinálásával a Magyar Gyógyszertudományi Társaság, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Roche Magyarország Kft. támogatásával pályázati felhívást tett közzé az „Év gyógyszerésze" cím elnyerésére.
A pályázat meghirdetésén megjelent az értékelő zsűri:
Dr. Mikola Bálint – a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke
Prof. Dr. Vincze Zoltán – egyetemi tanár, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke,
Dr. Szabó Sándor – a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke,
Dr. Samu Antal – a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságának alapító elnöke, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alelnöke.
A moderátor Mikola Bálint elmondta, az elmúlt évben először meghirdetett pályázat nagy sikerrel zárult, szakmai, társadalmi és kormányzati elismerést sikerült kivívnia. A beküldött anyagok bizonyították; a pályázati kiírás elérte célját, s olyan figyelemreméltó, részletes pályázatok érkeztek be, amelyek az értékelők számára is „szakmai muníciót" jelentettek. Helyesnek bizonyult az a megközelítés is, mely szerint, a gyógyszertárban nem csak a gyógyszeres terápiát szeretnék menedzselni, hanem egészséget is szeretnének szolgáltatni, a társadalom egészségi állapotának fenntartásához szeretnének hozzájárulni. Sok új kolléga került látótérbe, akikről nem is lehetett tudni, hogy ilyen elmélyülten foglalkoznak a vonatkozó kérdéskörrel, vidéki falvakban, kisvárosokban és Budapesten egyaránt.
A szakma-politikai környezet az elmúlt évhez képest egy kicsit előbbre jutott, a tavaly felvázolt célkitűzések fejlettebb módon, kicsit magasabb szinten kerültek a szakmai közvélemény elé.
Az idei pályázat szakmai gondolatai kibővítve kerültek megfogalmazásra.
Dr. Samu Antal emlékeztetett, az elmúlt évben a gyógyszerészi gondozás állt a pályázat középpontjában, s a pályázaton elsősorban a közgyógyhatósági gyógyszerellátás területén tevékenykedő kollégák indulhattak, emiatt kirekesztve érezhették magukat a kórházi gyógyszerészek, a klinikai területen dolgozók, és mások. Az alapok szélesítése érdekében ebben az évben a beteg-centrikus gyógyszerészeti tevékenységgel kapcsolatos pályázat preferálása mellett döntöttek.
Ez a nyitás a gyógyszerészeti munkában megjelenő jelentős változásokat is megjeleníti. A gyógyszerészeti feladatok termékcentrikus irányból betegcentrikus irányba, a legújabb megfogalmazás szerint „gyógyszerészeti gondozásba" mozdultak el. Magyarországon a 2000-es évek során kezdték el ezen a területen a gyógyszerészek vonatkozó felkészítését, s ma már a stúdiumok részét képezi a gyógyszerészeti gondozás. Különösen fontos induló területet jelentett ebben a diabétesz, ahol az első sikerek korán megmutatkoztak, majd a hipertónia program, ezt a bőrgyógyászati és más területek is követték. Végül is, evvel a munkával a gyógyszerész egyre inkább népegészségügyi feladatot próbál felvállalni.
A legjellemzőbb példák a diabétesz területén találhatók. A hazai diagnosztizált cukorbetegek száma ma 800 ezer körül van. Hasonló nagyságú lehet azok száma is, akiknél a kórt már diagnosztizálták, a betegség tünetei jelentkeznek náluk, de még nem kerültek az ellátó rendszerbe, pedig minél hamarabb kerül be a beteg ebbe a rendszerbe, annál hatékonyabban gyógyítható, életminőségét annál jobbá lehet tenni.
A hipertónia területén milliós nagyságrendű az a terület, amelyen a gyógyszerészek feladatot vállaltak.
A legismertebb feladatvállalási területük ma az un. metabolikus szindróma, ami leegyszerűsítve, négy jelentős területet érint;
-az elhízást, ami népbetegségnek számít,
-fentihez kapcsolódóan a kettes típusú diabéteszt,
-a magas vérnyomást,
-a magas koleszterinszintet.
Ezek a területek, amelyeken a gyógyszerészek az elmúlt évek során népegészségügyi tevékenységet vállaltak. Az EU népegészségügyi statisztikák is indokolják ezt a fajta tevékenységet, mivel Magyarország népességének egészségi állapota az utolsó előtti helyen stagnál. A szív- és érrendszeri és onkológiai területen nálunk a legrosszabbak a mutatók, s a megélt egészséges életévek száma is itt a legalacsonyabb.
A gyógyszerészek az un. betegcentrikus egészségügyi ellátásban meghatározó szerepet tudnak játszani, s a lakossági, napi 5-6 ezer kapcsolatban elfoglalt helyzetük döntő jelentőségű. A gyógyszertár olyan helyet jelent, amelyet a fenti feladatokra érdemes felhasználni, s a kiszélesített pályázat révén minden gyógyszerész lehetőséget kap, hogy felmutassa saját idevágó eredményeit.
Mikola Bálint idézte az OECD szokásos, 34 országban háromévente végzett széleskörű felmérésének legutóbbi eredményét; melyet a szervezet vezetője február 27-én mutatott be Londonban. Az összesítés hazai ismertetésére március 13-án kerül sor a Magyar Tudományos Akadémián, fórum keretében, ahol az OECD ismerteti magát a nemzetközi tanulmányt és a Magyarországra vonatkozó adatokat. A magyarországi gyógyszerellátással kapcsolatos vizsgálati referens Bogsch Erik és Mikola István volt a vizsgáló bizottságban. A tanulmány eddigi kicsengése szerint, Magyarországon mind az egészségügyi ellátó rendszer, mind a népesség egészségi állapota a felmért országok között majdnem a legutolsó helyen kullog, csak Törökország van mögöttünk.
Mindenképpen lépni kell tehát az egészségügyi rendszer fejlesztése és a társadalom egészségi állapotának megőrzése, ill. javítása érdekében. A gyógyszerész társadalmat szeretnék ebbe az irányba mobilizálni. Naponta 124 ezer kapcsolatfelvétel zajlik háziorvosok és állampolgárok között, gyermekorvosokkal 22 ezer. A gyógyszertárakban viszont naponta 650 ezren jelennek meg, bár nem mindenki gyógyszerért, vagy recepttel, de ezeket a kontaktusokat szeretnék kihasználni a társadalom egészségi állapotának hangolására.
A Semmelweis Egyetem felmérést végzett az alap-gyógyellátásban alkalmazott gyógyszerek hatékonyságáról, s kiderült, ezek közel fel nem hoz egészség-nyereséget az alapellátásban. Nagyon kedvezőtlen értéket jelent ez, s nem a gyógyszerek hatástalanok.
Miből adódnak a gondok? A legnagyobb gyógyszerfogyasztók az időskorúak, a 60 év feletti állampolgárok átlagosan 5-8 féle gyógyszert szednek, együtt. Gyakori, hogy a felírt gyógyszert vagy ki sem váltják, vagy össze-vissza szedik, vagy az alapellátás orvosa, a nőgyógyász, a fogorvos, a reumagyógyász által rendelt gyógyszer-halmazt próbálják gyógyításukra felhasználni, azaz, nem racionális az alapellátásban rendelt gyógyszeres terápia.
A feloldást szolgálja a gyógyszeres terápia-menedzsment, mivel a gyógyszerész mindezt látja amikor a beteg előtte megjelenik és hatékonyan képes ezen segíteni is.
Dr. Szabó Sándor rámutatott, a gyógyszerész társadalom által korábban hiányolt dolgok most bekerültek az egészségügyi törvénybe, azaz;
-a gyógyszertár közegészségügyi intézmény (nem sorolható a szimpla üzletek sorába),
-a gyógyszer expediálása (a betegnek való kiszolgáltatása) egészségügyi tevékenység,
-rendeleti úton szabályozva van a gyógyszerész gondozási tevékenysége.
Ezek az intézkedések eltávolították a szellemi korlátokat, de megmarad a gazdasági probléma.Az előadó véleménye szerint; a fekvőbeteg-ellátás állami kézbe vételével, központosításával a pénzek elosztása korrekt lehet, s nem lobby érdekeket szolgál. Ez gazdasági választ adhat az elvándorlás és fizetések kérdésére is.
Máray Sándor 1955-ös naplójából idézve: „Új hazát nem lehet keresni, csak pénzt lehet keresni, és azon a pénzen tartózkodási helyeket."
Az államnak nem szabad kivonulni a családorvosi- és a gyógyszerellátásból sem. A jelenleg vállalkozásba adott megoldásoknál antagonisztikus ellentét lép fel a vállalkozás és a hivatás között. Az egészségügyi szolgálat hivatás, az emberiség 30%-ának adatik meg, hogy hivatásszerűen dolgozzon és ne szürke pénzkereső legyen. A vállalkozás célja a profit, az egészségügyi hivatás célja a közérdek szolgálata. A családorvos hálózatnak és a gyógyszertári hálózatnak olyan megnyugtató gazdasági hátteret kell nyújtani, hogy a közérdeket is tudja szolgálni, ne csak a mindennapi túlélésért küzdjön, ezt csak állami segítséggel lehet megoldani.
A gyógyszertári gyakorlat során felmerül a gyógyszerek kölcsönhatásnak problémaköre. Abban az esetben, ha a beteg több gyógyszert vált ki egyidejűleg, akkor ezek kölcsönös viselkedéséről a gyógyszertári informatikai hálózat automatikusan információt jelenít meg, de ez nem oldja meg a vény nélküli, ill. a más gyógyszertárakban kiadott szerek kérdését. Ennek feloldására olyan gyógyszertári informatikai program kialakítását tervezik, ahol a beteg TAJ számának beadására három hónapra visszamenőleg feltűnnek azok a terápiák, amelyeket az illető alkalmazásba vett, még ha más kiadóhelyen is szerezte be gyógyszerét. Jelenleg is érvényes már, hogy minden egyes gyógyszertár rádiótelefon kapcsolatban van az OLEP-el a TAJ szám és a közgyógyellátási jogosultság ellenőrzésére, az új program ennek továbbfejlesztését jelenti majd. Egyértelmű ütközés, vagy klinikailag fontos interakció kimutatása esetén a gyógyszerész meg is tagadhatja az illető gyógyszer kiadását. Orvosok bevonásával olyan infokommunikációs rendszeren dolgoznak, amely már betegre lebontva képes lesz ennek ellenőrzésére.
A következő évben tervezik az elektronikus recept bevezetését, ami egy központi szerverre érkezik, ahol a személynek felírt receptek tárolásra kerülnek.Az elektronikus recepttel, a gyógyszer-kölcsönhatások kezelésével kapcsolatban nagyon jó tapasztalatok vannak Észtországban, Horvátországban, Dániában.
A gyógyszeres terápia-menedzsment és gyógyszerészi gondozás gondolatát az Egyesült Államokban meghonosodott rendszer ihlette Európában. A Magángyógyszerészek Szövetségének 15 éves szerződése van a tenessee-i egyetemmel, ahol többször jártak tanulmányúton és egy munkacsoporttal folyamatosan munkálkodnak azon, hogy ezeket a módszereket be tudják építeni a magyar gyógyszeres terápiába.
Az USA-ban ez a rendszer kiegyensúlyozottan működik, amikor egy beteg jelentkezik a gyógyszerésznél, annak számítógépén megjelenik az ő kórelőzménye és terápiája, s néhány óra leforgása alatt megkapja a megfelelően adagokba csomagolt, személyre szabott gyógyszereit. Az ottani szakmai gyakorlatra az orvos és gyógyszerész praxis-közössége a jellemző, az orvos felállítja a diagnózist, utána pedig a gyógyszerész felállítja a gyógyszereléséhez szükséges anamnézist. Szoros együttműködés van a két szakma között, sőt kórházi gyakorlatban az orvos a beteg gyógyszerelésével nem is foglalkozik, mondván a kórházi gyógyszerészt erre képezték ki. A végső döntést a beteg érdekében az orvos mondja ki, de a gyógyszerelésnek a gyógyszerész a szakértője. A fekvőbeteg ellátásban az orvosi vizitek elképzelhetetlenek a gyógyszerész nélkül. Az orvos megmondja a diagnózist, a terápia előírását a gyógyszerésztől várja el, majd a végén rábólint. Így a terápia racionális, gazdaságos, s biztos, hogy szinkronban van az éppen elérhető készletekkel.
Amerikai és brit példa; gyógyszerész krónikus betegeknek is felírhat gyógyszert, regisztrálja a beteget és figyeli a terápia menetét, számontartja a beteg kooperációját.
A hazai gyógyszerész társaságnál mobil cégek már jelentkeztek olyan ajánlattal, hogy SMS üzenetet kapjon szabályozottan a páciens, amely figyelmezteti gyógyszere kifogyására.Az innovatív megoldások bevezetését nem teszi egyszerűvé, hogy az alapellátásban dolgozó orvosi kar meglehetősen fásult, a háziorvosi körzetek 15%-a betöltetlen, a háziorvosok átlagéletkora 50-60 év, 40%-uk 65 év feletti. A gyermekorvosok 20%-a 70 év feletti.
Az egymást helyettesítő készítmények esetén fontos tényező a bio-ekvivalencia, az azonos élettani hatás.Plusz-mínusz 20% lehet az eltérés az eredeti és a leszármaztatott (generikum) készítmény között. A két szer vérben mért koncentráció-jelleggörbéjének azonos csúcsértékűnek és lefutásúnak kell lennie.A humán genom feltérképezése, ismertté válása óta tudjuk, hogy nincs két azonos humán genom, mint ahogy nincs azonos újlenyomat sem. A gondot az jelenti esetünkben, hogy amikor a szer vér-koncentrációját mérjük, akkor nem tudjuk, hogy mi van a receptorokon (felvevő-helyeken). Ez is mérhető ugyan, de rendkívül költséges módon. Így lehetne célszerűen, egyedileg, személyre szabottan kezelni a kérdést. Sok daganat-ellenes szerv van, amely csak a betegek 30%-ánál hatott. Ki lehetett mutatni ennek összefüggését a célszemély hormon-háztartásával, a gén-expressziójával, és más fontos tényezőkkel. Ezekkel le lehet szűkíteni a hatékony alkalmazás körét, ami egyben gazdaságossági kérdést is jelent.
Több szer esetén kimutatták, hogy a készítmények korábbi egyszerű egybevetése nem elégséges, klinikai vizsgálatra, toxikológiára van szükség. Az sem mindegy pl., hogy a szer tisztításánál mit használnak, s három év múlva esetleg antitestek is kifejlődhetnek a gyógyszerrel szemben. Ez a korábbinál sokkal nehezebb megközelítés és az EMEA ezt elő is írja, csak így engedélyezi a helyettesítést.
A tanulság, nem szabad lebecsülni azt a beteget, aki azt mondja, elhiszem, hogy ezek azonos hatóanyagú szerek, de nekem még sem hat. Igaza lehet, s ilyenkor tovább kell keresni a megoldást.
A Magyar Gyógyszerész Kamara rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal a tapasztalatok gyűjtésére, szoros együttműködésben van a gyógyszerész világszervezet két európai tagszervezetével, egyikük a gyógyszerészek európai uniós szövetsége, ennek székhelye Brüsszel. Évente három közgyűlést tart és nagyszámú dokumentációt állít elő, ők lobbiznak az Európai Parlamentben, sok értékes információt kap tőlük a kamara.
A másik szervezet a WHO által létrehozott Europark Forum, székhelye Koppenhága, az első gyógyszerészi protokollokat ők hozták létre, ezeket alkalmazzák hazánkban is.
A háziorvosi gyakorlat és a gyógyszerészi munka összehangolására is szükség van, erre jó példa a holland megoldás, ahol a háziorvosok és a gyógyszerészek havonta találkoznak egymással, megvitatják az aktuális szakmai problémákat. A hazai gyakorlatban, a különböző betegségekre különböző orvosok által rendelt gyógyszerek inkompetenciája esetén a gyógyszerésznek kell megkeresnie a felíró orvosokat, s megbeszélni velük ezt, amennyiben nem érhetők el, akkor a háziorvossal kell konzultálnia, mert övé a döntés kompetenciája, neki kell a beteg teljes körű ellátását garantálni, még akkor is, ha a beteg alanyi jogon megy olyan szakrendelésre, amihez nem kell beutaló.
Teljeskörű, mindenre kiterjedő megoldás nem létezik, mert a beteg személy saját autonóm viselkedése mindig benne lesz az ellátásban, hiszen kimutatták, még a kórházi ellátásban is, ahol szem előtt van a beteg, 80% nem szedi be gyógyszerét. Ezen túlmenően azonban a legjobb megoldást lehet elérni az egészségügyi informatikai rendszer teljeskörű kiépítésével, ahol a jelentkező beteg adatait gépre viszik és a rendszer lehetőséget ad az adatok megosztására, de a betegnek beleszólása van, hogy ezekhez az adatokhoz milyen körnek ad elérést !
A gyógyszerészetben jelenleg 12 rendszergazda van, az aktuális adatbázist közülük négyen gondozzák, plusz a kapcsolódó szakmai helyek számtalan kezelője mind belejátszik a működésbe, s mindegyikőjük készít saját programot…. Szükség lenne egyetlen validált, interakciós, szakmai kollégiumok és az OLEP által elismert adatbázisra. Jelenleg 21-féle gyógyszer-rendelési protokoll van az orvosoknál, ebből ötöt validált az OLEP.
A pályázat során az Év Gyógyszerésze díjjal a szakma hivatott képviselői azon gyógyszerészeket kívánják nyilvános elismerésben részesíteni, akik a gyógyszerészi gyakorlatban kiemelkedő szakmai teljesítményt mutatnak fel, s hatékony megoldások alkalmazásával, betegbarát szemlélettel követendő példával szolgálnak.
A cél; kapjon az "Év Gyógyszerésze" díjat és kitüntető címet elnyert gyógyszerész munkája országos nyilvánosságot, személye részesüljön kiemelkedő szakmai elismerésben.
A kiírók tehát olyan gyógyszerészt kívánnak személyes elismerésben részesíteni, aki példát mutat kiemelkedő szakmai teljesítményével, hatékony megoldások alkalmazásával és betegközpontú szemléletével a gyógyszerészi gondozásban, a gyógyszerellátásban, a gyógyszerfejlesztésben és a kognitív szolgáltatásokra irányuló tevékenységre való felkészítésben.
Pályázati feltételek
Pályázhat minden olyan aktív gyógyszerész, aki
-a pályázati jelentkezés dokumentumát a www.evgyogyszeresze.hu weboldalon hiánytalanul kitölti,
és elektronikus formában 2012. június 15-ig beküldi.
A pályázati anyag terjedelme: legalább 4 ezer, legfeljebb 8 ezer karakter lehet.
Tartalmi szempontból, a pályázatban akár minden kérdés, akár csak egyetlen, tetszőlegesen kiválasztott kérdés megválaszolása is lehetséges, amennyiben a megadott terjedelmi korlátoknak megfelel.
A pályázati anyag tartalma:
Általános adatok:
-telefonszám, e-mail,
-munkahey neve, címe, elérhetősége,
-a gyógyszerészi diploma kiállításának éve, száma.
Megválaszolandó kérdések:
Mit jelent számomra a gyógyszerészi gondozás a mindennapokban?
Merre fejlődjön a gyógyszerészi gondozás?
A hatóanyag alapú rendelés és a generikus helyettesítés során szerzett tapasztalataim.
Egy tanulságos és érdekes eset leírása.
Együttműködés az orvosokkal a gyógyszerészi gondozásban.
Lehetőségek és buktatók.
Egészségmegőrzés lehetőségei a gyógyszerészi tevékenység során.
Kereskedelmi és szolgáltatásmarketing hatások a népegészségügyi feladatok ellátása során.
A pályázat nyílt, részt vehet minden aktív gyógyszerész.
A pályázatokat anonim módon bírálja el a szakmai zsűri, melynek tagjai:
Dr. Mikola Bálint – Magángyógyszerészek Országos Szövetsége
Dr. Vincze Zoltán professzor, – a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke
Dr. Szabó Sándor – a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke,
Dr. Samu Antal – a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága alapító elnöke.
Az "Év Gyógyszerésze 2012" cím díjátadójára a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XXII. kongresszusán, 2012. október 13-án kerül sor.
http://www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=/pages/home/Home_Page.jsp&jsenabled=true
http://www.magangyogyszereszek.hu/
Harmat Lajos